1) Wizz Air megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét
A Malév újraállamosítása komoly kérdéseket vett fel annak jogszerűségéről. A lépés egyértelműen újabb állami támogatásnak minősíthető, ezúttal 25 milliárd forint értékben. Az Európai Bizottság részéről nem született támogató határozat a bejelentést megelőzően. Ezért, amennyiben a magyar állam mégis véghezviszi döntését, az több mint valószínűleg illegális állami támogatásnak minősül majd, mely sérti az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, diszkriminatív, versenyellenes és semmilyen előnyt nem biztosít a fogyasztók számára.
2) Az állam az adófizetők pénzét költi a veszteséges Malévre
Több mint aggasztó, hogy a magyar állam nem lát semmi kifogásolni valót abban, hogy adófizetők pénzén olyan „befektetést” eszközöl, ami láthatóan teljesen ésszerűtlen, hiszen egy magánbefektető sem vállalkozott rá. Ugyanezt az összeget elkölthették volna arra is, hogy a Malév csőd kapcsán keletkezett negatív hatásokat kezeljék. Ehelyett az állam csak a problémát tartósítja.
3) A Malév újraállamosítása szembemegy az EU versenyszabályaival
A légiközlekedés liberalizációja jelentősen javította a szektor versenyképességét és komoly előnyöket hozott az utasoknak (alacsony árak, dinamikusan bővülő útvonalhálózatok és szolgáltatások köre). A versenyjog (beleértve az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokat) azért létezik, hogy ezt a versenyt fenntartsa és megvédje. A magyar államnak, ha már nem is támogatja, de tiszteletben kellene tartania és nem megsérteni azt. Az államnak hagyni kellene, hogy a versenyképes piaci szereplők betöltsék azt az űrt, amit a Malév eltűnése átmenetileg okozna a magyar piacon.
4) A Malév egy életképtelen légitársaság, és ez a jövőben is így marad
A Malév egy életképtelen vállalkozás, amely felelőtlen pénzügyi gazdálkodás miatt rekord veszteséget termelt az elmúlt évek folyamán. Teljesen nyilvánvaló, hogy esetleges eltűnése nem nagyon rázza majd meg a magyar utasokat, hiszen a lakosság mindössze 5%-a veszi igénybe a Malév szolgáltatásait. Számos európai példán tanulhatna a magyar kormány, hiszen a belga és a svájci állam is sikeresen, az európai versenyjogi előírások tiszteletben tartásával tudták kezelni a nemzeti légitársaságok eltűnését (értsd: engedték csődbe menni) és az átmeneti visszaesés után segítették az érintett repterek (Brüsszel, Zürich vagy Milán Malpensa) forgalmának újraépítését A Malév újraállamosítása nem oldja meg a légitársaság helyzetét, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a későbbiekben is szükség lesz még adóforintokra - olvasható a közleményben.
