Ezzel kapcsolatos közleményükben kiemelték, 2021-ben a Budapest Airport (BA) a második olyan évét zárta, amelyre a koronavírus-járvány jelentős hatással volt. A pandémiás környezetben az utasforgalom éves szinten továbbra is csak a járvány előtti szint egyharmadát érte el, azonban az elmúlt néhány hónapot figyelembe véve, már a járvány előtti szint felét is meghaladta.

Ismertették, hogy tavaly - a 2020-as évvel összevetve - 20 százalékkal több, 4 622 882 utas, és 36 százalékkal több, 183 362 tonna légiáru fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Kitértek arra, hogy európai viszonylatban a teljes 2021-es évről elmondható, hogy folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai. Az átoltottság növekedésével az utazási kedv és egyben a lehetőség is visszatért, hiszen az országok többsége a koronavírus elleni oltással rendelkezőknek szabad mozgást tesz lehetővé.

A közlemény szerint 2021-ben a legforgalmasabb utasforgalmi időszak november volt mintegy 730 000 utassal, míg a legkevesebb, 54 407 utast februárban regisztráltak a repülőtéren.

Tavaly a legforgalmasabb útvonalak London, Amszterdam és Párizs voltak, ezeken az utasok 17 százaléka utazott.
Bogáts Balázs, a BA járatfejlesztési vezetője a közleményben hangsúlyozta: sikeresnek tekintik a tavalyi évüket, hiszen a járvány előtti városok 80 százalékát ismét be tudták kapcsolni járathálózatukba, és 18 új célállomást tettek Budapestről elérhetővé. A szakember abban bízik, hogy a célállomások még hiányzó 20 százalékát idén vissza tudják építeni.
Megállapításaik szerint a légi áruszállítás területén 2021 több szempontból is jelentős év volt. Példaként említik, hogy minden idők legerősebb éve volt árumennyiség szempontjából, átlépték a 180 ezer tonnás cargo álomhatárt.
A jelentősebb áruforgalmat lebonyolító kelet-közép európai repülőterek közül - 2019-hez viszonyítva - a budapesti repülőtér árumennyisége növekedett a legnagyobb mértékben, szorossá téve ezzel a versenyt a régióban vezető szerepet betöltő Béccsel és Münchennel is. A Kína és Magyarország közötti légi áruforgalom is új szinteket ért el, hozzájárulva ezzel, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon.