Szvétek Ferenc, a Best Way Traffic Kft. munkatársa egy közleményben rámutatott: ehhez képest Londonban 197, Milánóban pedig 43 kamera látja el ezt a feladatot, az eltérés a városok különböző szerkezetéből adódik. 
    A kameráknak legalább a fizetős időszakban folyamatosan működniük kell, tehát nem csak az egyszeri beszerelést, de a karbantartást is biztosítani kell - jegyzi meg a cég.
    A dugódíj beszedéséhez azonban többféle rendszer is telepíthető, a választott technológia ugyanakkor számos tervezési, kivitelezési és üzemeltetési követelménynek kell, hogy megfeleljen. Ezek egyik legfontosabb eleme a védendő területre behajtó járművek regisztrálása; Európa nagyvárosaiban a kamerás rendszer terjedt el a leginkább.
    Megoldás lehet az is, ha a hidak lesznek fizetősek. Ez egyszerűbb és átláthatóbb struktúrát eredményezne, emellett lényegesen kevesebb, mintegy 50 darab kamerára lenne szükség a nyolc fővárosi híd megfigyeléséhez.
    Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország Kft. szakértője szerint ahogy az autópályáknál, a budapesti utcák esetében is fizetőssé lehet tenni az úthasználatot GPS-es nyomkövetésen alapuló rendszerrel. A járműbe szerelt fedélzeti egység rögzíti a gépkocsi helyzetét és követi annak mozgását. A GPS-alapú dugódíjrendszer kizárja az ellenőrzőpont kikerülését, mivel a fedélzeti eszköz a teljes útvonalat észleli. Ennek a bekerülési költsége azonban nagyon magas, de a jövő a szakértő szerint ebbe az irányba mutat.
    Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója múlt héten a Gazdasági Rádió Mozgásban című műsorában azt mondta, hogy nincs meg a budapesti dugódíj bevezetésének teljes körű feltételrendszere. Közlése szerint a dugódíjnak van közlekedésszakmai létjogosultsága, de csak akkor, ha a hozzá kapcsolódó beruházások megvalósulnak.