A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminálja adott otthont az elsőként megrendezett Air Cargo Day Hungary konferenciának. A rendezvény szervezője a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) és a Budapest Airport volt. A szakmai napon az iparág minden szereplője – a hatóságoktól kezdve a fuvarozókon és a légitársaságokon keresztül a földi kiszolgáló cégekig – részt vett, hogy panelbeszélgetések keretében vitassák meg a szakma legfontosabb aktualitásait.
A konferencián olyan fontos kérdéseket jártak körül a résztvevők, mint az iparág digitalizációjának lehetőségei és a technológiai újítások hatása a cargo-üzletágra. Ez utóbbit az is alátámasztja, hogy légi teheráruszállítás esetén az átlagos szállítási idő hat nap, de ennek az időnek mintegy negyedét a határellenőrzések és a különböző bürokratikus folyamatok adják, épp ezért szükséges az olyan újítások bevezetése, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsíthatják és átláthatóbbá teszik.
Anca Apahidean, a IATA kelet-európai régiójának vezetője megnyitó beszédében kiemelte: „A nemzetközi áruszállítás egyharmada immár légi úton történik, a cargo szektor pedig összesen mintegy 65 millió munkahelyet támogat a világban. Ahhoz azonban, hogy az iparág meg tudja őrizni versenyképességét, a digitalizáció mellett a teheráru feldolgozás automatizálását is meg kell kezdeni, a légi teheráruszállítás folyamatai ugyanis az elmúlt húsz évben nem változtak.”
„Erős logisztikai közösségi háttér és hatékony együttműködés nélkül a Budapest Airport számára elképzelhetetlen lenne a növekedés.” – mondta a megnyitón Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. A vezérigazgató azt is kiemelte, hogy habár a régióban a kezelt légi teheráru mennyisége csökkent, a magyar GDP 5 százalékot meghaladó emelkedése, valamint az autó- és gyógyszeripar növekedése bizakodásra ad okot. A Budapest Airportnál a kezelt áru mennyisége az év végére várhatóan eléri a 150 ezer tonnát, ami jól mutatja azt is, hogy a további növekedéshez szükség van az év végére elkészülő BUD Cargo City névre keresztelt logisztikai bázisra.
Veron Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyeleti főosztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport a régió egyik legjelentősebb és legerősebb áruszállítási központja lehet, és ebben a repülőtér vezetésének fontos szerepe van. Véleménye szerint a Budapest Airport lassan eléri áruszállítási kapacitásainak felső határát, ezért a már bejelentett fejlesztéseken túl újabb beruházásokra is szükség van.
A konferencia zárásaképp a résztvevők meglátogatták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő BUD Cargo City-t, amely a Budapest Airport 15 milliárd forintos saját finanszírozásból (kb. 46 millió forint) megvalósuló logisztikai bázisa. Az év végére elkészülő létesítmény lehetőséget biztosít majd a légi teheráruszállítással foglalkozó cégek számára a hatékonyabb együttműködésre. A légi teheráru szállítás mintegy 2000 embernek ad munkát közvetlenül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, míg további 10 000 logisztikai munkahelyet jelent a repülőtér vonzáskörzetében.
