A Parlament októberben fogadta el azt a határozati javaslatot, amely szerint minden közoktatásban tanuló fiatal legalább egyszer eljuthat a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire. A javaslatot az MSZP kivételével minden parlamenti párt támogatta. A javaslat szerint a magyarsággal szorosabb, eleven kapcsolat kialakítása is szükséges, és ehhez minden egyes gyerek számára átélt tapasztalattá, élménnyé kell tenni a határon túli közösségekkel való találkozást.

A szomszédos országokba irányuló tanulmányút egyszerűbb esetben egy tematikus, egyetlen témára felfűzött, elsősorban ismeretbővítő célú határon túli körutazás lehet, de mód van arra is, hogy a tanulmányi kirándulás rövidebb-hosszabb külhoni táborozás is legyen. Sőt, a program magasabb szintjén a kiutazó fiatalok egy határon túli magyar közösségben, illetve közösségnek is végezhetnek – akár többször is visszatérve – önkéntes munkát.

A Turizmus Online–nak nyilatkozó MUISZ elnök szerint célszerű lenne, ha az iskolai kirándulások nem az utazási irodák kikerülésével jönnének létre. Molnár Gabriella utalt rá, hogy álláspontjuk szerint egyrészt engedélyköteles tevékenységről van szó, másrészt a szakszerűséget nélkülöző, tanárok által eseti jelleggel szervezendő utazások számos veszélyt rejtenek magukban.

Teljesen nyilvánvaló, hogy aki egy évben, például középiskolai tanárként, egy utazást szervez, nem rendelkezik olyan tapasztalattal, rutinnal, mint az utazásszervezéssel élethivatásszerűen foglalkozó, képzett szakemberek. A MUISZ ezért szívesen felvállalná a kirándulások lebonyolítását, és tagjainak azt javasolja, a körzetükben lévő iskolákat keressék meg a lehető legnagyobb fokú önmérsékletet tanúsító árajánlataikkal. A szakember elmondta azt is, hogy a nemzetgazdasági tárcával zajlanak egyeztetések, és a turisztikai államtitkárság is pozitívan áll hozzá a szakmai szervezet elképzeléseihez.

A MUISZ a határozati javaslat szelleméhez kapcsolódva, hajlandó szakmai munkával támogatni azokat a törekvéseket, amelyek a magyarországi fiatalok külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére, tapasztalatszerzésére irányulnak, valamint amelyek hozzájárulnak a magyarországi és külhoni diákközösségek, oktatás-nevelési intézmények közötti személyes kapcsolatok kialakulásához, e kapcsolatok tartalommal való megtöltéséhez.