Talán már látszik a fény az alagút végén, már ami a hazai repülőjegy-eladások volumenét illeti. Az IATA BSP-statisztikái alapján ugyanis az derül ki, hogy 2010-ben 596 ezer repülőjegyet adtak el az utazási irodák hazánkban, míg egy évvel korábban csupán 577 ezret. Mindez azonban nem minősíthető kiugró eredménynek a 2008. évi 678 ezres eladáshoz képest. Ha ebben a tempóban növekszik tovább a forgalom, akkor is még 1-2 év kell, hogy elérjük a két évvel ezelőtti szintet. Mivel az utóbbi évek során a repülőjegyek átlagára csökkent, a jegyértékesítésből származó árbevétel ennél szomorúbb képet mutat. Tavaly ugyan 40 milliárd forintra ugrott az értékesítés volumene (adók és illetékek nélkül) a 2009-es 37,5 milliárd forint után, de ez még mindig messze van a 2008-as 52,9 milliárd forinttól. Ami viszont az adókat illeti, ott nem lehet panaszra okunk, mivel tavaly majdnem 18 milliárd forintot szedtek be az utazási irodák ezen a jogcímen, még egy évvel korábban alig 17 milliárdra rúgott ez az összeg. 2008-ban pedig – a jóval nagyobb összvolumenhez képest - csupán 18,5 milliárd forintnyi adó rakódott a repülőjegyekre.
Érdemes megjegyezni, hogy 2008. augusztusáig minden hónapban 4-5 milliárd forintos repjegy-forgalmat bonyolítottak a hazai utazási irodák, ezzel szemben az év végére (november, december) 2-3 milliárd forintra esett vissza a forgalom. Elgondolkodtató, hogy sem 2009-ben, sem 2010-ben nem volt egyetlen olyan hónap sem, amikor 4 milliárd forint fölé került volna a forgalom. Az eladott repülőjegyek számát tekintve hasonló tendencia olvasható ki: míg 2008-ban havonta általában 50-66 ezer volt ez a szám, addig 2008. decemberében már csak 35 ezer jegyet foglaltak a magyarországi utasok. 2009-ben csak egyetlen hónapban sikerült 60 ezernél több jegyet eladni, 2010-ben pedig egyetlen ilyen hónap sem akadt.
Az idén januárban, illetve februárban egyaránt körülbelül 50.000 darab repülőjegyet adtak el a hazai utazási irodák. Ez 2-3%-os visszaesést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. Az átlagos jegyárak emelkedése miatt viszont az értekesítésből származó árbevétel 3-5%-kal nőtt.
