A szemcsék miatt légifolyosók válhatnak használhatatlanokká, repülőterek zárhatnak be, tehát a vulkáni hamuval foglalkozó angliai, exeteri központ előrejelzései több millió utas sorsára, valamint milliárdos bevételekre vannak kihatással. A brit bázis, amely a világon található kilenc hasonló, vulkáni hamuval foglalkozó tanácsadó központ egyike, az Eyjafjöll vulkán áprilisi kitörése óta folyamatos riadókészültségben van. A tűzhányó, amely áprilisban öt napra szinte leállította a globális légiközlekedést, azóta sem nyugszik: a hétvégén többek között a londoni Heathrow és az amszterdami Schipol repülőteret bénította meg, időnkénti kilövellésekre pedig továbbra is lehet számítani.

"Ha kitörésre kerül sor, akkor nagyon-nagyon sok a dolgunk és meglehetősen nagy a stressz. Ezek a folyamatok ráadásul hetekig, esetleg hónapokig is eltarthatnak" - mondta Tony Hall az angliaihoz hasonló, csak éppen az alaszkai Anchorage-ben található központból. Hall az elémúlt hetekben rendszeres kapcsolatban állt exeteri kollégáival. Az exeteri kutatóintézetben dolgozó Sarah Jackson szerint a hamufelhő terjedésének előrejelzéséhez használt tudományos modellt eredetileg az 1986-os csernobili atomreaktor-katasztrófa miatt fejlesztették ki. A program a legfrissebb adatokkal dolgozik, figyelembe veszi a széljárást, az esetleges légörvényeket, valamint a földre hulló, vagy az eső és hó által kimosott hamut is.

A kutatók mindazonáltal elismerik, hogy előrejelzéseik vázlatosak, és hosszútávon nem túl megbízhatóak. S figyelmeztetnek: ha a széljárás változik, a hamufelhő mozgására vonatkozó becslésük gyorsan elavulttá válik. Mindenesetre Keith Groves, a brit meteorológiai intézet vezetője úgy véli, a tudósok nagyon fejlett eszközökkel dolgoznak, becsléseiket pedig hosszú évek tapasztalatai alapján készítik. A britek már az 1991-es kuvaiti olajtüzek és a 2005-ben egy londoni olajraktárban kitört tűz esetében is ezekre az előrejelzésekre támaszkodtak a füst útjának meghatározásához. Most a hamufelhő mozgásának felderítéséhez a kutatók izlandi jelentéseket elemeznek, a légtérben repülő pilóták tapasztalatait dolgozzák fel, és lézerműszerek, valamint műholdak segítségét is igénybe veszik. Még több adatot szerezhetnek azonban sugárhajtású repülőgépük próbarepülései során. Ezt az eszközt áprilisban szinte minden nap használták, hogy megállapíthassák a vulkánból származó felhő összetételét, a hamurészecskék méretét és a kén-dioxid szintjét.

Ezek a járatok néha veszélyesek is voltak, különösen május negyedikén, amikor törölni kellett egy utazást Dél-Angliából Skóciába a hamurészecskék megnövekedett szintje miatt, azok ugyanis eltömíthették volna a repülőgép motorját. A tudósok emellett folyamatos kapcsolatban vannak tengerentúli kollégáikkal is, és tájékoztatják egymást a legújabb fejleményekről. Áprilisban végig 18 órás előrejelzések készültek Nagy-Britanniában, de múlt héttől kezdődően az új brit kormány kérésére már ötnapos térképeket is nyilvánosságra hoznak. A meteorológiai intézet szóvivője, John Hammond hozzátette, hogy az ötnapos modellek csak jelzésértékűek, hiszen a közismerten változékony széljárás nagyban meghatározza a hamufelhő mozgását.

A légitársaságok vezetői persze szkeptikusok és elégedetlenek: a Ryanair vezetője, Michael O'Leary például azt mondta, hogy az előrejelzéseket kukába kellene dobni, a hamufelhő mozgását modellező programokat pedig felül kellene vizsgálni. "Őszintén szólva nevetségesnek tartom, hogy az Európa-szerte repülőket használó több millió utasnak egy elavult, a feladat elvégzésére képtelen és a valóságtól elrugaszkodott számítógépes modellhez kell alkalmazkodniuk. Itt az idő, hogy a megfelelő helyre kerüljenek ezek a térképek" - füstölgött O'Leary. (MTI)