A reptér légterében vadászó ragadozó madarak komoly kockázatot jelentenek a repülőgépekre nézve. Egy esetleges madár-gép ütközés jelentős, dollárban számolva is milliós anyagi kárt, vagy akár tragédiát is okozhat. Éppen ezért a repülőterek világszerte alkalmaznak különböző madár- és vadvédekezési rendszereket, melyek feladata, hogy a légi járműveket megóvják a madarakkal, illetve egyéb állatokkal történő ütközéstől.
A Budapest Airport több mint tíz különböző védekezési technológiát alkalmaz. A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távoltartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb technikákkal. Ilyen például a bizonyos madár csapatok (például seregélyek, szarkák, varjak) betanított vándorsólyommal történő távoltartása, de egy speciális autó is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és különféle előre beállított madárfaj saját, veszélyre figyelmeztető hangjait játssza le nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A legeredményesebb és kétségkívül leginkább természetbarát madárvédekezési forma a repülőtér körzetében költő vörös vércsék és szarkák szaporulatának befogása és egy távoli, biztonságos helyre történő áttelepítése. Ennek legmegfelelőbb időpontja a nyár eleje, hiszen a vércse fiókák júliusi kirepülésüket követően a nyár második felében kezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is lassan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul „helyismeretük” sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává.
Az elköltöztetett fiókák lábára azonosítására alkalmas gyűrűket helyeztek el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai abból a célból, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék. A fiatal madarak a hagyományos alumínium gyűrűnél magasabb, nagyobb karaktereket tartalmazó, színes gyűrűket kaptak annak érdekében, hogy a továbbiakban a szakemberek a távolabbról is egyedileg felismerjék és megfigyelhessék őket. A begyűjtést és gyűrűzést követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállították a fiókákat, ahol a nemzeti park szakemberei a madarakat felkészítik a szabad életre, majd szabadon engedik.
„A repülőtéren elsősorban a kerozinnal működő »madarakat« kell védenünk az élő állatoktól, de ezt eddig is igyekeztünk úgy tenni, hogy a repülés biztonsága mellett az élővilágot is óvjuk – hangsúlyozta Ormándi Zoltán. A Budapest Airport repülőtérforgalmi üzemeltetés vezetője hozzátette: „nagyon örülünk annak, hogy a budapesti repülőtéren napvilágot látott madárkák a Hortobágy Nemzeti Park szakembereinél jó kezekbe kerültek és biztonságban nőhetnek fel.”
„A Hortobágy kiváló életteret biztosít a vörös vércséknek, így remélhető, hogy szabadságuk visszanyerését követően jól fogják magukat érezni új otthonukban” – mondta el Tihanyi Gábor, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettese. „A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladataként kezeli a védett- és fokozottan védett madarak optimális életkörülményeinek biztosítását, élőhelyeinek védelmét, ezért örömmel vesz részt immár második éve a Budapest Airporttal közös madármentő akcióban” – tette hozzá.
A kis állatok áttelepítése nem egyedi jelenség a repülőtéren: a Budapest Airport rendszeresen szervez ürgementő akciókat is. Ezek alkalmával a védett rágcsálók (amik nem mellesleg bizonyos ragadozó madár fajok kedvenc csemegéi) a Pilisi Parkerdő Zrt. füves területein kaptak új és biztonságos otthont.
