A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, dr. Erdei Bálint a legutóbbi MUISZ-vacsora óta történtekről számolt be. Többek között arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) napirendjén van az utazási irodákra vonatkozó ellenőrzési rendszer átnézése. Ők élve az egyeztetések nyújtotta lehetőségekkel, hogy a terveikről és a gondjaikról beszéljenek, folyamatosan bombázzák ötleteikkel az MTÜ-t, többek között az áfa-kérdésben, vagy abban, hogy meg kell oldani, hogy a statisztikák segítségével bővebb információt kapjanak például arról, hogy honnan, kik, milyen motiváció alapján érkeznek hozzánk.

Az ellenőrzés kapcsán említette, hogy a hatóságnak a mostaninál nagyobb humán erőforrásra van szüksége; „pénzt, paripát és fegyvert” kell adni számukra, és meg kell állapítani az utazási irodákat ellenőrző hatóság jogköreinek határait. Azaz a jogosulatlan szervezőket ugyanannyit ellenőrizzék, mint teljesen legálisan működőket.

Ígéretes egyeztetést folytatnak a turistabusz-közlekedésről. A jövő héten szakértőkkel egy buszos körutat terveznek, megnézik hol és hogyan lehet parkolni Budapesten. A belátható jövőben lesz átmeneti megoldás arra, hogy a Hősök terén több busz állhasson meg rövid időre.

Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos: "Az aktív kikapcsolódás fejlesztései" címmel adott tájékoztatást. Elmondta, hogy 2010 óta 27 erdei szállást építettek, és 79-et újítottak fel, 39 kilátó született, és 31-et újítottak fel, 25 új és 18 felújított látogatóközpont várja a kirándulókat. Az erdei iskolák terén is van újítás, 13-al többel gyarapodtunk, 176 erdei pihenőhely született és a Kék túra vonalán 9 új kilátóval lettünk gazdagabbak. Megállapította, hogy a kerékpáros turizmus átalakult, kiszélesedett a célcsoport, a gyerekek és a versenyzők közt egyre több a nyugdíjas. Foglalkoznak az iskolások kerékpáros közlekedési képzésével. Átlag felett költöttünk a kerékpáros utak létrehozására és a fejlesztésre – mondta.

Új, egységes táblarendszer kidolgozásán dolgoznak, és égető szükség van egy statisztikai rendszerre, mert az nem elfogadható, hogy onnan tudják hányan kerékpároznak arra, hogy Kiskörén a gátőrök strigulázzák az átmenőket.

Beszélt még a hazai vadvízi kajakozás lehetőségeiről, amelyre most készülnek a tervek, és szó esett a vízi megállóhelyek fejlesztésén és a nyaralóhajózás bevezetésén. A kormánybiztos szólt még a sípályák fejlesztéséről, valamint a kisvasutak megújításáról is.

Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezetője, versenyigazgató: "Futóturizmus Budapesten” címmel tartotta meg tájékoztatóját, amelyben kiemelte, hogy nemcsak egészséges életre nevelő, szemléletformáló hatásuk van a futóversenyeknek, hanem jelentős gazdasági hasznot és jó külföldi médiavisszhangot is jelentenek. 2010 óta majdnem háromszorosára nőtt a külföldi futók létszáma, a legtöbben. Franciaországból, Olaszországból, Nagy-Britanniából érkeznek, de az utóbbi években a szlovák és a lengyel futók száma is megugrott, akiknek fontos, hogy Magyarországon megfelelő ár-érték arányt találnak.

Évek óta folyamatosan nő a BSI futóversenyeire érkező külföldiek száma, 2016-ban 68 ezer vendégéjszakát jelentett ez a magyar turizmusnak. A futóversenyek belföldi és külföldi turisztikai potenciáljuk révén a főváros egyik kiemelt eseménysorozatává váltak az elmúlt három évtizedben. A BSI az utóbbi években a kelet- és dél-európai régiós kommunikációra potenciális új piacként tekint, és nagy hangsúlyt fektet, ennek eredménye, hogy egyre többen jelentek meg horvát, szerb, macedón és bosnyák futók is. Egy kis statisztika: a külföldről érkező futók száma 2000-ben 1100 volt, 2017-ben pedig 10 ezer 200.

Az utóbbi három futóverseny: a Telekom Vivicittá Városvédő Futás, a Vizz Air Budapest Félmaraton, és a SPAR Budapest Maraton a hazai GDP-hez 3,2 milliárd forinttal járult hozzá – állapította meg Kocsis Árpád.