Idén januártól az Európai Unióban új áfa-szabályok léptek életbe, és megváltoztak a teljesítési helyre vonatkozó rendelkezések. Miről van szó pontosan? Nos, 2009. december 31-ig a cégtől cégnek nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési hely a szolgáltatást nyújtó székhelye volt, így az áfá-t az ottani adókulcs szerint kellett fizetni, néhány kivételtől eltekintve. 2010. január 1-től azonban a teljesítés helye már nem a szolgáltatást nyújtó, hanem a szolgáltatást igénybe vevő székhelye. Ha az igénybe vevő székhelye másik országban van, úgy a szolgáltatást igénybe vevő számítja ki magának a fizetendő áfá-t saját országa áfa-kulcsa szerint, a fordított adózás módszerével. Mint korábban, most is vannak kivételek az új szabályok alól, amelyek a következőek: ingatlan ügyletek (ide tartozik a szállodai szolgáltatás is), utas-szállítás, autóbérlés, éttermek és vendéglátás, kultúra, sport, szórakozás. Ezeknél az eseteknél ott kell áfá-t fizetni, ahol a szolgáltatás nyújtás valós helye van (ahol az ingatlan található, ahol a szállítás megtörtént, ahol fizikailag végrehajtják, stb.).
Aki fizet, versenyhátrányba kerül
Az alapproblémát az jelenti, hogy a Fehérvár Travel által kinti partnerektől igénybe vett szolgáltatások gyakorlatilag szinte mind a kivételek kategóriájába tartoznak, tehát véleményük szerint nem Magyarországon fizetendő az adó – mutatott rá a cég ügyvezetője. Ribi Péter hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság értelmezése szerint azonban, ha a fenti szolgáltatásokat egyben (csomagban) veszi meg egy utazási iroda, akkor az már nem kivétel. Azaz a teljes csomag árára 25 százalék adót kell Magyarországon fizetniük! Az utóbbi 2-3 hónapban alaposan körbejárták a témát, és gyakorlatilag minden azon véleményüket támasztja alá, hogy ez az értelmezés így nem helyes. Önmagáért beszél, hogy az uniós országok egyike sem így alkalmazza az új szabályt. További probléma, hogy sajnos ez az értelmezés rendkívüli módon összezavarhatja a piaci viszonyokat, hiszen szubjektív értelmezéstől függ a 25 százalékos fizetése. Az a kiutaztató iroda, amelyik felvállalja annak a kockázatát, hogy a későbbiekben leírt kiskapuk alapján nem fizet áfá-t, óriási versenyelőnybe kerül az áfá-t fizetőkkel szemben.
A húsz százalék is példátlan
A Best Reisen irodavezetője, Zám Tibor is úgy látja, a magyarországi áfatörvény változások rendkívül kedvezőtlenül érintették az utazási piac szereplőit. Az új szabályok perdöntő változása, hogy az eddigiekkel ellentétben, Magyarországon kell megfizetni az itthon érvényes, egyébként nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas, huszonöt százalékos áfát. Korábban, például ha egy magyar szereplőnek az egyiptomi partner áfás számlát bocsátott ki, akkor az áfa-tartalmat a külföldi partnernek kellett megfizetni, a kinti adómérték szerint. Ez pedig, példának okáért Egyiptomban nulla százalék, de egész Európában is átlagosan nyolc-tíz százalék. A hazai törvénymódosítás kapcsán egyébként hezitálás volt annak kapcsán, hogy húsz vagy huszonöt százalék legyen a kulcs, ám Zám Tibor úgy látja, már a húsz százalék is példátlanul magas volt! Hab a tortán: ebből lett huszonöt százalék. A Pénzügyminisztériumban megtudtuk: a változások oka, hogy az új szabályok jelentős mértékben egyszerűsítsék a teljesítés helyének meghatározását az üzleti környezetben. Egyelőre annyit tudnak mondani, hogy az új szabályozás célja a tagállamok közötti, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának elősegítése, illetve az áfával összefüggő finanszírozási tervek csökkentése. Ez a rendelkezés azonban nem nevezhető turizmusbarátnak, miközben a szakma nagy része a túlélésért küzd – mondott ellent a Best Reisen szakembere. Természetesen, vissza lehet igényelni az áfát, ám például ha egy cég Franciaországba szervez utakat, akkor a kinti adóhatóságnál kell adóalanyként megjelennie, és ott tudja visszaigényelni az áfát. A Pénzügyminisztériumban megtudtuk, valóban, nincs kizárva, hogy a változtatás alapján akár az összes tagállamban adóalanyként jelentkezzen be egy cég. Zám Tibor szerint azonban el lehet képzelni, milyen pluszköltségekkel jár ez, és akkor még nem beszéltünk az Európai Unión kívüli országokról. További kedvezőtlen változás, hogy a közlekedés (repülés, busz) eddig áfamentes volt, ám mivel a változások következtében általános csomagárak vannak, ezekre is érvényes a huszonöt százalékos szabály, azaz, a közlekedést is ez a kulcs terheli.
A partnerek nem vonnak le semmit
A Fehérvár Travel szakértője szerint az unióban még senki sem hallott a magyar pénzügyminisztériumi értelmezésről. - Az összes uniós beutaztató tour operator partnerünknek írtunk (kb. 15 cég, köztük nagyon nagy cégek is), hogy akkor mostantól csomag vásárlása esetén ugye levonják az ÁFÁ-t, mert azt a magyar hatóságok értelmezése szerint nekünk kell fizetni. Mindenki úgy válaszolt, hogy nem von le semmit. Igazából nem is értik a problémát, hiszen ami a csomagban van, az gyakorlatilag mind kivétel a teljesítési hely szempontjából – fejtette ki Ribi Péter. Az unión kívüli országok többségében is van áfa, az itt lévő beutaztató tour operátor partnereknek is írtak (kb. 20 cég). A válaszok megérkeztek, nyilvánvalóan egyik sem fogja levonni a saját áfá-ját.
Logikátlan és logikátlanabb
Logikus, és alapszabály, hogy például egy szálloda utáni áfa azt az országot illeti, ahol található a szálloda. Miért kerülne az egy másik ország költségvetésébe? Még logikátlanabb, hogy ez az „átkerülés egy másik ország költségvetésébe” attól függjön, hogy azt a szállodát külön, vagy valami más szolgáltatással együtt adták el. Ribi Péter kiemelte: rengeteg külföldi honlapot, adóútmutatót átnéztek ezzel kapcsolatban. Sehol nem találtak arra utalást, hogyha ezeket a szolgáltatásokat valaki egyben veszi meg, akkor megfordul az adózás! A magyar értelmezés szerint „kiskapu” lehet, ha külön rendelik meg a partnernél a szállást, a buszt, a helyi idegenvezetőt stb., merthogy akkor (a magyar értelmezés szerint) nem csomagot vásárolnak, hanem különálló szolgáltatásokat. A valóságban ez formai dolog, és nem logikus, hogy ettől függjön a 25 százalék áfa befizetése. A nemzetközi gyakorlatban ez mindenhol úgy működik, hogy a célterületen vannak az úgynevezett beutaztató utazási irodák, akik a helyszínen biztosítják a szükséges szolgáltatásokat. Hogy ezeket egyben adja-e a beutaztató iroda, vagy külön-külön, az nem igazán értelmezhető, teljesen szubjektív. Az is felmerült a magyar értelmezésben, hogy attól függ az áfa-fizetés helye, hogy ki csinálja a tényleges utazásszervezést (a beutaztatóiroda vagy a magyar cég). Eszerint az értelmezés szerint, ha az itthoni cég mondja meg a beutaztató irodának, hogy melyik szállodát, buszt és idegenvezetőt kéri, akkor ő minősül utazásszervezőnek.
Bevállalja?
A szakemberek szerint a legnagyobb probléma a magyar értelmezés szerint, hogy az irodáknak maguknak kell dönteniük: bevállalják-e a kockázatát, hogy a fenti kiskapuk alapján nem fizetnek áfát. Az irodák egy jelentős része valószínű nem fog fizetni. A nagyobb irodáknál viszont ez akkora összeg - éves szinten akár több százmillió forintos nagyságrend -, hogy ezt a kockázatot már nehéz felvállalni. Ki tudja, hogy ezt a dolgot 3-4 év múlva egy adóellenőr hogy fogja értelmezni? És több száz millió forint adóhiánnyal már nem lehet játszani. Ha viszont fizetnek a csomagok után 25 százalék áfát, akkor óriási versenyhátrányba kerülnek a nem fizetőkkel szemben, sőt, tevékenységük gyakorlatilag ellehetetlenül – mutatnak rá a kedvezőtlen szabályozás lehetséges következményeire.