Az International Student Travel Confederation (ITSC) és az Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS) 2002-ben gyűjtött információit tükröző, egyedülállóan széles körű kutatáshoz 2300 fiatalt kérdeztek meg a világ 8 országában. A válaszadók között 67 százalékban voltak a nők és 33 százalékban a férfiak. A megkérdezettek 60 százaléka 26 év alatti, felsőfokú képzésben részesülő diák. A tanulmány egyik legfontosabb vívmánya, hogy differenciálja az ifjúsági és diákturizmusról alkotott egysíkú képet. A hátizsákos turista kifejezés, amelyet korábban gyűjtőfogalomként használtak a fiatal utazókra, a kutatásban csak egy a három fő típus: hátizsákos, utazó, turista közül. A megkérdezettek 50 százaléka utazóként, csaknem 20 százalékuk turistaként aposztrofálja magát, és mindössze egyharmaduk hívatja magát hátizsákos turistának.

A válaszadók már gyakorlott utazók, a 26 év alattiak átlagban 6, az afölöttiek pedig 8 alkalommal jártak a szülőföldjüktől távolabb eső régiókban. Utazásaik rendszerint minimum két országot ölelnek fel, a 26 éven túliaknál ennél is többet. Mindkét korosztálynál megfigyelhető, hogy nem időznek sokat egyegy országban, hanem minél többet meglátogatnak.

A fiatalok igyekeznek a lehető legtöbb impulzust szerezni útjaik során, így az utazás céljaként is több mindent neveznek meg. 83 százalékban az idegen kultúrák megismerését, 74 százalékban a kalandvágy kielégítését, 69 százalékban az ismeretek bővítését, a szellemi kikapcsolódás a negyedik legfontosabb motiváció számukra.

Tájékozódás

Az utazáshoz szükséges információk összegyűjtésében az internet játssza a legnagyobb szerepet, mintegy 71 százalékkal, 70 százalékban a családjuktól és barátaiktól is érdeklődnek a fiatalok. Az internethasználat magasabb a megkérdezettek között, mint más célcsoportok esetében. 37 százalékuk útikönyvből is tájékozódik, elsősorban a tapasztaltabb, magát utazónak nevező közönség, illetve a hátizsákos turisták.

A fiatalok és diákok többsége (65 százalék) utazási irodákon keresztül foglal jegyet közlekedési eszközre, mindössze 10 százalékuk bukkol a világhálón. (Az adatfelvétel óta eltelt 2-3 év alatt elképzelhető, hogy ez az arány jelentősen nőtt – a Szerk.) Az internetet még mindig csak a rövid távú utak esetében veszik igénybe repülőjegy-foglalásra, a komolyabb értékű jegyek vásárlásánál még nincsenek bizalommal a világháló iránt, illetve fontosnak tartják, hogy személyre szóló tanácsot kérjenek a szakosodott irodáktól. Az általános kínálattal rendelkező tour-operátorokat és a specialistákat nagyjából felefele arányban keresik fel. A hátizsákosok 42 százaléka fordul az egyedi utakra, kalandtúrákra szakosodott irodákhoz, a turisták 51 százaléka pedig a tömegigényeket kielégítő társaságokhoz. A kor előrehaladtával mindkét típus előnyben részesíti a saját szervezést az utazási irodák által nyújtott szolgáltatásokkal szemben.

Szállást a helyszínen

A fiataloknak csak elenyésző része gondoskodik szállásról az utazás megkezdése előtt, főként a hátizsákosok. Általában jobban szeretik a helyszínen kiválasztani szálláshelyüket. Szállást, illetve jegyet átlagban 6 héttel az utazás megkezdése előtt foglalnak, a több mint négy hónapig tartó utak esetében ez két hónapra is kitolódhat. A tengerentúli, illetve az ázsiai utazások esetében két hónapnál is hosszabb időt szánnak a szervezésre. A hagyományos irodák szolgáltatásait főként a rövid, a specialistákéit a hosszabb utak megszervezésére veszik igénybe. A fiatalok 56 százaléka útja során felhasznál valamilyen diák- vagy korkedvezményt.

Népszerű úti célok

A megkérdezettek által valaha felkeresett úti célok rangsorában Észak- és Dél-Európa több mint 50 százalékkal, Észak-Amerika és Kelet- Európa 40 százalékkal állnak az élen. A kevésbé fejlett régiók is népszerűek, különösen Közép- Amerika (18 százalék), DélkeletÁzsia (16 százalék) és Ausztrál- Ázsia (13 százalék). A hátizsákosok elsősorban az utóbbi térségekbe látogatnak, míg az úgynevezett „utazók” körében leginkább Észak-Amerika és Európa hódít. Ebbe a két régióba már többször utaztak a válaszadók, míg a tengerentúli egzotikus térségek egyszeri és megismételhetetlen úti kalandnak számítanak. A nők főként Nyugat-Európát, a Közel- Keletet és Közép-, illetve Dél-Afrikát választják úti célul, míg a férfiak Kelet-Európába, Észak-, Közép- és Dél-Amerikába, DélkeletÁzsiába, Kínába és Japánba utaznak szívesen. A távoli országokba 82 százalékban repülővel jutnak el, második helyen a vasút szerepel 30 százalékkal.

Youth hostelek népe

A fiatalok leggyakrabban barátoknál és rokonoknál (41 százalék), illetve youth hostelekben (32 százalék) szállnak meg. Azok, akik szálláshely- szolgáltatást vesznek igénybe, a helyi vállalkozókat előnyben részesítik a nemzetközi láncok házaival szemben, ezáltal a lokális gazdaságra is kedvezőbb hatással vannak, mint más turisztikai célcsoportok. Ez az oka annak, hogy napjainkban egyre több ország vezetése dolgoz ki marketingstratégiát a hátizsákos turisták és fiatal utazók meghódítására. Délkelet-Ázsiában például számtalan, kifejezetten a hátizsákos turisták igényeire berendezkedett szálláshely működik.

Az ifjúság felfedező körútjai átlagban 63 naposak, a hátizsákosoknál 74 napig is eltartanak. A leghoszszabb utakat Ausztrál-Ázsiában (128 nap), Észak-Amerikában (90 százalék) és Indiában (84 nap) töltik, a legrövidebbeket pedig Európában (34 nap).

Kaland és kultúra

A legnépszerűbb tevékenységek az utazások során a kulturális és építészeti örökségek megtekintése (77 százalék), a séta- és gyalogtúrák (76 százalék), ejtőzés egy kávéházban vagy étteremben (72 százalék), vásárlás (72 százalék). Kevesebben, de még mindig jelentős számban (28 százalék) vannak azok, akik egyetemi tanulmányaikhoz gyűjtenek anyagot vagy nyelvet tanulnak. A fiatal utasok mindhárom típusa megközelítőleg azonos tevékenységekkel tölti el az idejét egyegy desztinációban.

Hosszú idő alatt sokat költenek

A felmérés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy az ifjúság több pénzt költ el útjai során, mint más célcsoportok, még akkor is, ha napi kiadásaik alacsonyan maradnak. Átlagos napi költésük nem éri el a 20 dollárt, ugyanakkor a teljes költés átlaga egy-egy úti célban 1200 dollárt, a közlekedés költségeivel akár 1900 dollárt is kitehet. Pedig a megkérdezettek 51 százaléka évi 5000 dollárnál kevesebbet keres. A fiatalok a viszonylag nagy büdzsét igénylő nemzetközi körutakra azonban elszántan spórolnak, és útjuk során akár munkát is vállalnak. A legtöbb pénzt a hátizsákosok költik (átlagban 2200 dollárt), mivel ők vesznek részt a leghosszabb utakon.

Jellemző az is, hogy a fiatal utazók később több pénzzel visszatérnek azokba az országokba, amelyeket egykor viszonylagos nélkülözésben látogattak végig. A fiatalok 65 százaléka gyűjt az utazására, 9 százalékuk vesz fel bankhitelt, és mindössze 8 százalékuk kér kölcsön hozzátartozóitól, ami rácáfol arra a hiedelemre, hogy a fiatalok csak a szülők kontójára engedhetik meg maguknak az utazást. A diákkörutak legnagyobb hozadéka a nemzetközi turizmus számára, hogy a fiatalok még nagyobb kedvet kapnak az utazáshoz, és minél korábban kezdik, annál gyakrabban és hosszabb időre szeretnének utazni, építgetve világjáró karrierjüket. Szakértők szerint a termékfejlesztés különösen fontos az ifjúsági turizmusban, mivel a fiatalok részéről folyamatosan új igények merülnek fel (pl. extrém sportok). Fontos az is, hogy a világlátott, és ezáltal befogadóbb fiatalság elősegítheti a nemzetek békés együttélését.

Minden negyedik utazó fiatal

Évente 140 millió fiatal veszi „nyakába a világot”, akik gyakrabban és hosszabb ideig utaznak, mint idõsebb társaik. A világon az összes utazás egyötödét a 15 és 25 év közötti fiatalok adják, ez az arány az idei évben várhatóan már 25 százalékra bõvül. Az ifjúsági és diákturizmus piacának gyarapodásához hozzájárul a növekvõ nõi részvétel, az internetnek köszönhetõ kapcsolattartás (68 százalék), és a továbbtanulók világszerte folyamatosan növekvõ száma.