A rendelkezésünkre álló viszonylag rövid idő alatt minél többet szerettünk volna megismerni a portugál metropoliszról. A Tajo folyó mentén épült város ugyanis egyedi és különös hangulatú hely, miután az Atlanti-óceán legnagyobb természetes kikötője és a különleges fekvése pazar látványt nyújt. Felújított, színesre festett házak, pezsgő, élettel teli belváros pompás üzletekkel, éttermekkel és szórakozóhelyekkel igazi bohém hangulatot varázsolnak.

A kőcsipkés kolostor a világörökség része

Lisszabonnak mindössze alig több mint félmillió lakója van, de az elővárosaiban legalább ugyanennyien élnek. Az utakon a nap minden időszakában csúcsforgalommal találkozhatunk.

Sok turista első útja nem a nyüzsgő belvárosba, hanem a tágas, parkosított övezetben található Tajo folyó menti Belémbe vezet, ami Lisszabon egyik kerülete. Vonattal érkeztünk oda és alig húsz perc alatt elértük a portugál tengeri múlt kőbe faragott emlékhelyét – ahogy helyiek mondják. Mint kiderült, Belém a Betlehem szóból származik, amely a néhai keresztes hadjáratok egyik fő célpontja volt.

Világörökségi területre érkeztünk, hiszen itt áll a Szent Jeromos-kolostor, amely azért épült, hogy méltó módon emlékezzenek a nagy portugál hajós és felfedező, Vasco da Gama 1498-as indiai útjára. A kőcsipkékkel dúsan díszített mészkőépület a gótikus stílus kiemelkedő alkotása, amelyet hetven évig építettek és ma az UNESCO Világörökség részét képezi. A felújítását 2016-ban fejezték be. Érdekességnek számít, hogy a település első polgármestere Alexandre Herculano (1810-1877) portugál író-történész volt. Az akkori község pedig 1885-ben egyesült Lisszabonnal.

A kolostort a XIX. században új szárnnyal toldották meg, ahol több múzeum is otthonra talált. A templomában temették el Vasco da Gamát, akinek a szarkofágját a turisták is láthatják. A híres épület előtti úton lovas fiákerek hívják fel magukra a vendégek figyelmét, sokan ezekkel indulnak városnézésre.

Tisztelet a nagy hajós emlékének

Az Indiában elhunyt portugál tengerész, Vasco da Gama (1460-1524) ifjúkoráról nem sokat jegyeztek fel a krónikások. Valószínűleg a kor igényeinek megfelelően matematikát és hajózást tanult. Miután 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, öt évvel később indult el az első portugál flotta új felfedezésre, amelynek élére a fiatal Vasco da Gamát nevezték ki vezetőnek. Ő pedig olyan navigátort talált, aki az óceánon vezette el a portugálokat Indiába.

Ennek hatására a flottát vezető tengerészt igazi hősként ünnepelték hazájában, miután valóra váltotta a herceg Tengerész Henrik nagy álmát és bebizonyította, hogy a tengeren is eljuthatnak az ázsiai országba. Vasco da Gama nem sokkal később – 1502-ben – újra elindult Indiába, majd alig több mint két évtizeddel később az ország alkirályává nevezte ki III. János portugál uralkodó. röviddel ezután azonban meghalt, hamvait viszont csak 14 évvel később szállították el szülőhazájába.

A Golden Gate-híd mintájára építettek hidat

A kolostorral szemben, 1966-ban építették fel a Tajo folyón átívelő, több mint két kilométer hosszú impozáns hidat, amelyet az 1974-es legendás szegfűs forradalom emlékére Április 25. hídnak neveztek el. Ezt a csodás létesítményt a San Francisco-i Golden Gate mintájára tervezték. Jelenleg a világ 21. leghosszabb függőhídja, amely hetven méterrel a víz fölött húzódik. Hatsávos autóút és kétvágányú vasúti pálya is fut rajta. Becslések szerint a hídon naponta 150 ezer autó, valamint több mint 150 vonat halad keresztül.

Később, az 1998-as lisszaboni expóra építették fel a főváros másik, 17 kilométer hosszú és 150 méter magas, Vasco da Gamáról elnevezett hidat. Ez építészetileg és műszakilag napjainkban Európa egyik legnagyszerűbb alkotása. Nagy előnye, hogy tehermentesíti a város forgalmát.

Ahol Lisszabon jelképe emelkedik

Szintén a Tajo folyó partján magasodik a Belém-torony, ez Lisszabon egyik leghíresebb épülete és jelképe is, melynek igazi szépségét külső díszítése adja. Míves munkával létrehozott nyitott erkélyeit és a mór stílusú őrtornyokat I. Manuel király – a róla elnevezett késő gótikus és kora reneszánsz stílusban – Vasco da Gama felfedezőútjának emlékére építtette, ma pedig az UNESCO Világörökség része.

A jelkép közelében emelték 1960-ban a Felfedezők emlékművét, amelyen Tengerész Henrik fürkészi a vizet a kor többi alakjával együtt. Az emlékmű szobrait mostanában újítják fel. A kompozíció előterében alakították ki a Felfedezések terét, ahol egy hatalmas méretű világtérkép látható, melyen évszámokkal mutatják be, hogy mikor és milyen részeket fedeztek fel a portugál hajósok.