Miljenko Bura, a Horvát Egészségügyi Minisztérium orvosi turizmussal foglalkozó szakértője, aki sebészként dolgozott korábban, rögtön azzal kezdte előadását, hogy nem gondolta volna, mielőtt az államigazgatásba került, hogy milyen nehéz átvinni bármilyen változtatást. Ugyanakkor kifejtette, hogy a turizmus szektor képes javítani az orvosi szolgáltatások minőségét. Bura szerint az Adria-tenger térsége ideális, egész éves orvosi turisztikai desztinációvá fejleszthető Szlovéniától Albániáig. Véleménye szerint a jövőben az orvosi turizmusnak a betegségek kezelése mellett a megelőzésre és a pihenésre is ki kell terjednie. Bura elmondta, hogy az orvosi turizmusban résztvevők egy útjuk során átlagosan 7500 és 16 ezer euró közötti összeget költenek el, és 2012-ben 1,1 millió európai polgár utazott el egy másik országba orvosi kezelés céljából. Az adriai térség vonzerői között említette a jó ár/érték arányú szolgáltatások mellett a gyógyvizeket, gyógyiszapot és az egész évben kellemes klímát. Ugyanakkor Zágráb is egyre nagyobb szerepet játszik az orvosi turizmusban, már épül például egy luxus nyugdíjashotel a városban, amely egy komplett orvosi részleget is magában foglal. Horvátország nem titkolt célja, hogy a világban, különösen pedig az Európai Unióban élő, korábban kivándorolt, immár nyugdíjas horvátokat idős korukra hazacsábítsa. Az uniós polgárok külföldi gyógykezelését immár elvi szinten megkönnyíti az Unió nemrégiben bevezetett, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó direktívája. Bura szerint 2,4 milliárd euró áll „betegmobilitás”céljára rendelkezésre az Unióban. A vendégek fogadásához megfelelő létesítményekre van szükség, ezek megvalósításához magánberuházókat várnak. A jövő útja Bura szerint a szolgáltatók közötti együttműködés, a klaszteresedés, ugyanakkor csak azok a szolgáltatók számíthatnak sikerre, amelyek független, nemzetközi minősítéseket szereznek.„A külföldi betegnek nem elég a belföldi minősítés” – hangsúlyozta.
Döbbenetes trendek
Zahar Levy, Románia legnagyobb magán egészségbiztosítója, a MediHelp alapítója erős felütéssel kezdte előadását: „Viszlát, közösségi orvosi ellátás, helló magán egészségbiztosítás”! Zahar Levy szerint valójában a király meztelen, az Unió országaiban szinte folyamatos egészségügyi reformok valójában a pénzhiányt hivatottak eltakarni. Nagy-Britanniában, ahol valaha kiváló volt a közegészségügy színvonala, ma már 8 hónapos kórházi várólisták vannak. A probléma forrása a lakosság elöregedése, ezzel párhuzamosan a várható élettartam növekedése. Elhangzott, hogy 2020-ra Románia lakosságának 50%-a 60 év feletti lesz. Románia, Bulgária és Magyarország lakossága pedig együttesen 2000 és 2012 között egymillióval csökkent, és a trend folytatódik.
A régió kormányzatai közül a magyar kifejezetten bőkezűnek a tűnik az egészségügyi kiadások terén: nálunk egy lakosra 113 euró jut havonta, ez Romániában 63, Bulgáriában pedig 75 euró/hó. Ezek a számok a 200 euró/hó brit és olasz, vagy a 300 euró/hó német adathoz képest különösen alacsonyak. Romániából az alacsony szolgáltatási színvonal miatt a tehetősek privát klinikákon, sok esetben külföldön kezeltetik magukat. Törökország, Izrael, Ausztria és Németország orvosi szolgáltatói profitálnak elsősorban a helyzetből. Levi szerint az egyetlen kiút a helyzetből a magán egészségbiztosítás, amely teljes szabadságot ad az ügyfeleknek, ott kezeltethetik magukat, ami szerintük számukra a legmegfelelőbb, akár bel-, akár külföldön.
A törökök tudnak valamit
Egy török szolgáltató, a Liv Hospital képviselője, Meri Istiroti adatokkal támasztotta alá az előzőleg hallottakat. Mint kiderült, bár csak tíz éve kezdték az orvosi turizmust, Törökország már a világ élvonalába küzdte fel magát. 2012-ben az egészségügyi beruházások értéke az országban elérte az 58 milliárd dollárt, az egészségturizmusból származó bevétel elérte az egymilliárd dollárt. Míg 2002-ben 1156 kórház működött az országban, addig ez a szám 2013-ban már elérte az 1517-et. Az új létesítmények jelentős része külföldi tőkéből valósult meg.
A török kormányzat néhány egyszerű, de nagyon okos lépéssel segíti az egészségügyi magánberuházásokat. így például a magánlétesítményeket is választhatják kezelésekre a paciensek, ha ugyanazt a díjat számítják fel, mint az állami kórházak. Kiegészítő juttatást kapnak az eü-intézmények minőség és akkreditáció alapján.
A külföldi paciensek szempontjából az egyik legfontosabb, hogy nemzetközi JCI akkreditációt eddig 56 török kórház szerzett, ezzel világelsők. Érdekesség, hogy Brazíliában 26, Thaiföldön 23, Indiában 19, Dél-Koreában és Szingapúrban 13, Tajvanon 11, Jordániában 10 ilyen intézmény van, Mexikóban, Spanyolországban és Malajziában 8, Izraelben 7, a Fülöp-szigeteken 5, Németországban és Costa Ricában 3, Panamában és Kolumbiában 2-2 JCI-akkreditált létesítmény működik.
Hogy miért érdemes orvosi turizmussal foglalkozni, az egyértelműen kiderül az Istiroti asszony által ismertetett számokból: míg egy átlagos turista 700 dollárt költ Törökországban, addig egy orvosi turizmusban részt vevő vendég 8000 dollárt. 2012-ben 200 ezer orvosi turista érkezett Törökországba és egymilliárd dollárt költött. 2017-re 700.000, 2023-ra pedig kétmillió orvosi turistával számolnak, költésük első körben 3,5 milliárd dollárra, 2023-ban pedig 11 milliárd dollárra nő.
A török kormányzat 50%-os adókedvezménnyel segíti az ágazatot, továbbá 50%-át átvállalja az érintett kórházak ösztönző programjainak. A Turkish Airlines 15%-os kedvezményt kínál orvosi turistáknak. Egészségturizmussal foglalkozó főosztályt hoztak létre az egészségügyi minisztériumban. 10 területet jelöltek ki az országban – ezek egy része a fejletlenebb Anatóliában található -, ahol jelentős adókedvezményt kapnak az egészségturizmusba befektetők.
Nem csak az ár számít, hanem a legfontosabb a dokumentálható teljesítmény: 164 indikátort mérnek és osztják meg a szakmai közönséggel. A számok magukért beszélnek: a várható halálozási arány ötödét, harmadát, tizedét teljesítik a különböző betegcsoportok és operációk esetében.
Mit teszünk mi?
A Magyar Turizmus Zrt. menedzsere Kincses Márk, azt mutatta be, mit tesz a hazai turisztikai marketingszervezet az orvosi turizmus népszerűsítése érdekében. Az előadó képet adott a hazai termálturizmusról, a nemzeti minősítési rendszerről, majd elmondta, hogy a hazai szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 8,3%-át gyógy- és wellness szállodákban töltötték el a vendégek.
Elhangzott, hogy a legnépszerűbb hazai üdülőhelyek túlnyomó többsége gyógyhely. A Magyar Turizmus Zrt. idegennyelvű kiadványokkal, képzésekkel, külön online keresőmotorral, vásári megjelenésekkel, továbbá tanulmányutak keretében népszerűsíti a hazai egészségturizmust.
