Számos legenda fűződik a legrégebbi szlovák városhoz, Nyitrához. A város fő nevezetessége a Nyitrai-vár (Nitriansky hrad). Bejárata a felső városrészen keresztül vezet; ez a város leglátványosabb része. A várhoz kapcsolódik az a monda, miszerint a vár külső erődítményében, az úgynevezett Vazil toronyban vakíttatta meg a király a trónra esélyes rokonát, Vazult. A várkapu előtt, Nyitra legnagyobb szoborcsoportjaként fogadalmi pestisoszlop emlékeztet az 1749-es járványra. A várnegyedben van a Szent Péter és Pál-templom, a püspöki könyvtár, amely a harmadik legnagyobb Szlovákiában, a püspöki palota, az egykori Vármegyeháza, az 1446-ban épült Nagyboldogasszony-templom. A Szent Emmerám- püspöki székesegyház három, különböző évből származó templomépítmény egyesítésével jött létre. Három alkotórésze közül első a 11. századi román templom, ezt követi a 14. századi, eredetileg gótikus Felső templom, majd a 17. századból származó Alsó templom. A 2007-ben megnyílt Egyházmegyei Múzeum a várkomplexum részét képezi, földszintjén a kereszténység elterjedésének kezdetét dokumentáló oklevelek és más írásos emlékek, itt állították ki Szlovákia legrégibb kézzel írott könyvét, az 1083-ból származó Nyitrai évkönyvet és a Zobori oklevelek másolatai 1111-ből és 1113-ból. Nyitrán járt II. János Pál pápa is, aki bár nem szerepelt a tervek közt, de meg akarta látogatni a székesegyházat is. Nem kevés szervezéssel sikerült megvalósítani a tervet. A látogatás után egy helyi szobrász elkészítette a pápa hatalmas áldásosztó szobrát, amely azóta is vonzza a turistákat. A város értékes építészeti műemléke a történelmi belvárosban lévő zsinagóga. A felújított épületben nagy sikerrel rendeznek kiállításokat, előadásokat és koncerteket.
Nyitra sétálóutcáján számtalan bolt és kávéház, valamint söröző kínálta magát. Bár még mindig a sörök hazájának tekintjük az országot, de egyre több helyen ütötték fel a fejüket a borozók is, még éjszaka is találhatunk nyitva vendégmarasztaló éttermeket, kisebb kocsmákat, vendéglőket, ahol a sör, a bor, vagy a körtepálinka mellé csodás pizzákat kínálnak. A nyitrai borvidék termelői elszórtan helyezkednek el a közeli és távolabbi falvakban, itt van Szlovákia egyetlen sikeresen fennmaradt termelőszövetkezete, valamint az ország zászlós pincészete, a Chateau Topoľ čianky is, amely Szlovákia legnagyobb borkészítői közé tartozik, ahol a vendégek megtapasztalhatják hogyan illik egymáshoz a bor és a hozzá készített ételsor.
Szlovákia nyugati részén, a Tribeč hegység lábánál, Aranyosmaróttól (Zlaté Moravce) északra fekvő Kistapolcsányban (Topoľčianky) hatalmas angolpark, és a régi várkastély történelmi objektumának déli szárnyát alkotó klasszicista kastély várja a látogatókat. A két világháború között az épület a csehszlovák köztársasági elnökök nyári rezidenciája volt, manapság pedig múzeum, ahol bútor, kerámia, és porcelán-gyűjteményt, valamint a több mint 14-ezer kötetet tartalmazó gazdag könyvtárat csodálhatjuk meg. A kastély árkádos udvarán és modern részén esküvők kapnak helyet, és itt található a szállodai részleg is. Tribecs keleti oldalán, Kislócon van egy (Lovce) bölényrezervátumot. A bölény-vadaskert 140 hektárnyi területen fekszik, ebből maga a tenyésztés céljára használatos rész 27 hektárt foglal el, a fennmaradó rész védett övezet.
A háromgenerációs családi mézbor múzeum és manufaktúra meglátogatása után Mojmírovcébe, vagyis Ürménybe indultunk, a kastélyhoz, amely egy védett parkban áll. A Hunyadiak büszkesége volt a nagy méntelep, melyben arab, spanyol és olasz lovak nemesített fajtáit tenyésztették. Hunyadi birtokon került sor 1814-ben az első nyilvános lóversenyre. Többszörös felújítás után a kastélyból és az egykori méntelepből mára modern szálloda és kongresszusi központ lett, és ezzel a barokk–klasszicista kastély Nyitra megye kulturális, turisztikai, valamint oktatási és képzési központja is. A felújított helyiségeiben étterem, borospince, néhány oktatási helyiség, lakosztályok és szobák találhatók. Érdekessége, hogy az alagsori részben rövid fegyverek részére hoztak létre egy lőteret.
