A kettő közé pedig beszúrják a múzeumokat, a csak részben hajózható tavakat, az Eminescu Fesztivált és Drakulát. A főpolgármesteri hivatal, az utazásszervezők szövetsége, a Tarom, a bukaresti reptér, a főváros kereskedelmi kamarája, a fuvarozós szövetsége által alakított egyesület még csiszolja a pontos stratégiát, de elemzésük szerint a külföldiek számára a fő attrakció a „barátságos, idegen nyelveket beszélő lakosok életmódja”. Céljuk módosítani a külföldiek sablonos előítéleteit – kóbor kutyák, lopások, rossz közbiztonság –, s úgy vélik, távozáskor minden vendégben pozitívabb kép alakul ki a román fővárosról.
Ugyanakkor tisztában vannak a gondokkal is. A külföldiek legtöbb panasza a hiányzó utcai turisztikai eligazító táblákra, egységes programajánlatokra, az otopeni reptér taxisaira, éjszakai közlekedésre és taxizásra, a parkolóhelyek hiányára irányul.
Az egyesület költségvetése viszont szegényes, az alapító tagok egyenként 1500 eurónak megfelelő lejjel szálltak be, novembertől pedig a főpolgármesteri hivatal havi kb. 10 ezer euróval stafírungozza őket.
A statisztikai hivatal adatai szerint 2013-ban hivatalosan 1,32 millió külföldi éjszakázott Bukarestben, ám 70 százalékuk üzleti célból vagy konferenciákra érkezett.
