A szakemberek "az évszázad felfedezésének" minősítették a leleteket, mondván ez a koraközépkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a 19. század óta - adta hírül a The Guardian brit napilap honlapja.

A King's College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint 60 sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek.  

A sírokból mintegy 200 tárgyat, bronzbrosst, gyöngy nyakláncot, kardokat, anyagedényeket, üvegpalackokat tártak fel. Legtöbbjük a korai angolszáz korból (400-650) maradt fenn, de találtak vaskori szerkezetekre és római kori földmunkákra utaló bizonyítékokat is.  

Caroline Goodson, a King's College történésze elmondta, hogy az emberi maradványok páratlanul jó állapotban őrződtek meg. A térségre jellemző lúgos föld nem mállasztotta el a csontokat. Ez azért jelentős, mert a régészek képesek lesznek a modern tudományos technikákkal meghatározni étrendjüket és az elhunytak DNS-ét, ami lehetővé teszi a családi kapcsolatok és az emberek vándorlásainak az elemzését.

Goodson elmondta, hogy a feltáráson dolgozók meglepődtek azon, hogy ilyen sok sírt találtak, és hogy ilyen nagy kiterjedésú középkori temetőt római kori árkokkal övezve közel a római kori Cambridge maradványaihoz. A korabeli történelmi feljegyzések szerint sok római kori városhoz hasonlóan Cambridge is elnéptelenedett, amikor a rómaiak visszavonták katonai egységeiket Anglia területéről az 5. században. "Már tudjuk, hogy Cambridge-ből nem vándoroltak el teljesen. De most egy tisztább és nagyobb képet kapunk a római kor utáni települések életéről - tette hozzá.