Idén július és szeptember között 4,6 millió alkalommal utaztak külföldre a magyarok, 32 százalékkal többször, mint a járvány által érintett, egy évvel korábbi időszakban, ám 2019 harmadik negyedévéhez viszonyítva a kiutazások száma így is 40 százalékkal visszaesett, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett kiadványából.

Hová mennek a legtöbben?

A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Horvátországba látogattak, az utazások 58 százaléka ezekbe az országokba irányult. A magyarok átlagosan három napot töltöttek külföldön, fél nappal többet, mint egy évvel korábban.
A KSH adatai szerint a külföldre utazó magyarok folyó áron 226 milliárdot, fejenként és naponta átlagosan 16 200 forintot költöttek, ami több mint negyedével meghaladta az egy évvel korábbit. Az egy napra jutó költés a 2020., illetve a 2019. harmadik negyedévinél is magasabb volt. A megnövekedett utazásszám mellett jelentősen nőtt a tartózkodási idő is (+57 százalék), ami az átlagos árszínvonal-növekedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett (+91 százalék). A kiadások növekedése leginkább a Horvátországban nyaralókat érintette, de jelentősek voltak az Ausztriába és Görögországba látogatók költései is.

Honnan jönnek hozzánk, és mennyit költenek a beutazók?
A jelentés szerint a külföldiek 15,2 millió utazást tettek hazánkba ugyanezen időszak alatt. A látogatások száma az előző év azonos negyedévéhez képest 41 százalékkal nőtt, de a 2019. harmadik negyedévinek csupán a 70 százaléka volt. A beutazók Magyarországon eltöltött ideje 34,7 millió napra nőtt, ami negyedével meghaladta az előző évit. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 7 napot töltöttek itt, az előző évi azonos időszakinál 7,4 százalékkal kevesebbet, de a két évvel korábbinál 13 százalékkal többet.
A hazánkba látogató külföldiek 2021. harmadik negyedévében folyó áron 542 milliárd forintot költöttek, az előző év azonos időszaki értéknél 42 százalékkal többet (a 2019. harmadik negyedévi külföldi kiadások 65 százalékát). A legtöbbet (87 milliárd forintot) a Németországból idelátogatók költötték, kétötödét üdülési célú utazásokon, közel egyötödét a saját ingatlan látogatásához kapcsolódóan. Az Ausztriából érkezők 71 milliárd forintot fordítottak a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódó kiadásokra, ebből is nagy arányban vásárlásra, valamint fogászati szolgáltatásokra.