A szakértők egyetértettek abban, hogy az utazási biztosítás ma már nem opcionális kiegészítő, hanem az utazás szerves része. A biztosítás kiválasztásakor elsődleges szempont a 24 órás asszisztenciaszolgáltatás, a megfelelő egészségügyi fedezet és az utazó tevékenységeire szabott kockázatkezelés. A piacon elérhető termékek többsége lefedi az alapvető igényeket, ugyanakkor hangsúlyozták:

az ár nem lehet kizárólagos döntési tényező. Az olcsó biztosítás gyakran nem nyújt megfelelő védelmet egy komolyabb káresemény esetén.

A tendencia szerint az utazók egyre tudatosabban választanak, és hajlandók magasabb díjat fizetni a szélesebb körű fedezetért, különösen távoli vagy magasabb kockázatú desztinációk esetén.

Háromszereplős felelősségi rendszer

A beszélgetés egyik kulcstémája az utas, az utazási iroda és a biztosító közötti felelősségi megosztás volt.

• Az utas felelőssége, hogy pontos információkkal rendelkezzen utazása céljáról, körülményeiről és tevékenységeiről.

• Az utazási iroda feladata, hogy biztosítsa a megfelelő biztosítás megkötésének lehetőségét és felhívja a figyelmet annak fontosságára.

• A biztosító szerepe, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatásokat biztosítsa, beleértve a nemzetközi asszisztencia-hálózat működtetését.

Kiemelt probléma a nem megfelelően elfogadott biztosítási kötvények esete. Amennyiben a szerződés nincs jogilag elfogadva (például nincs aláírás vagy elektronikus jóváhagyás), káresemény esetén vitás helyzet alakulhat ki a szolgáltatás jogosultságáról.

Válsághelyzet esetén az utazási irodák szerepe

A közel-keleti konfliktus kapcsán a szakértők részletesen elemezték az utazási irodák felelősségét. Egyértelműen megfogalmazták:

válsághelyzetben az utazásszervezők kulcsszerepet játszanak az utasok biztonságában.

Jogszabályi kötelezettségük az utasok hazajuttatása, valamint szükség esetén a meghosszabbított tartózkodás költségeinek részbeni fedezése. A gyakorlatban ez komplex operatív feladatokat jelent: repülőjegyek újraszervezése, szállások biztosítása, folyamatos kommunikáció.

Kiemelték, hogy ezzel szemben az egyénileg utazók jelentős kockázatot vállalnak, mivel problémák esetén saját maguknak kell intézniük a teljes ügyintézést és viselniük kell a költségeket.

A biztosítási fedezet korlátai és kizárások

A szakértők hangsúlyozták, hogy bár a biztosítások széles körű védelmet nyújtanak, nem terjednek ki minden esetre. A biztosítás alapelve a váratlan események fedezése; előre ismert vagy fennálló kockázatokra általában nem köthető érvényes biztosítás.

Részletesen elemezték a külügyi besorolás kérdését:

• Ha egy desztináció „nem javasolt” (piros) kategóriába kerül, a biztosítók jellemzően kizárják a fedezetet.

• Ennek oka nem csupán kockázatkezelési, hanem gyakorlati: bizonyos helyzetekben a szolgáltatás fizikailag nem biztosítható (pl. infrastruktúra hiánya, pénzügyi szankciók).

Fontos szabály, hogy az utazási biztosítás érvényességét az utazás időpontjában aktuális besorolás határozza meg, nem a szerződéskötés idején fennálló állapot.

Kríziskezelés és iparági együttműködés

A beszélgetés során kiderült azt is, hogy az elmúlt évek – különösen a pandémia – jelentős tapasztalatot adtak az iparági szereplőknek. Az utazási irodák és online platformok ma már kidolgozott protokollokkal, priorizációs rendszerekkel és válságkommunikációs stratégiákkal rendelkeznek.

A biztosítók részéről a Magyar Biztosítók Szövetsége koordinációs szerepe is kiemelt: gyors információmegosztás, közös álláspont kialakítása és a külügyi szervekkel való együttműködés segíti a hatékony reagálást.

Járattörlések, késések, biztosítási kérdések

A légiközlekedési zavarok kapcsán elhangzott, hogy a járattörlés és járatkésés elsősorban légitársasági felelősség. Az utasok jogosultak visszatérítésre vagy átfoglalásra, ugyanakkor ez nem minősül klasszikus biztosítási eseménynek.

A biztosítók legfeljebb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak (pl. ellátási költségek fedezése), de kártérítési kötelezettségük ilyen esetekben nincs.

Tudatosság, együttműködés, kommunikáció

A beszélgetés végkövetkeztetése szerint az utazási biztosítás szerepe felértékelődött, és a jövőben még hangsúlyosabbá válik. A résztvevők három kulcsüzenetet fogalmaztak meg:

Ne csak biztosítás legyen, hanem megfelelő biztosítás.

Az utas értse is, mire köt szerződést.

Az utazási irodák kommunikálják aktívan a hozzáadott értéküket, különösen válsághelyzetekben.

A biztosítási szakma egyértelmű álláspontja: a biztonságos utazás alapja a három szereplő – utas, utazási iroda és biztosító – szoros együttműködése, valamint a folyamatos és hiteles tájékoztatás.