Tunézia turisztikai célpontokban rendkívül gazdag ország. Földközi-tengeri partszakasza mintegy 1300 kilométer hosszú. A szárazföldi nyaralótelepülések, valamint kulturális és történelmi nevezetességek mellett kiemelkedő turistahívogató az ország délnyugati partvidékéhez közel, a Gabès-öbölben fekvő Djerba szigete. Djerba 514 négyzetkilométeres területével Észak-Afrika legnagyobb szigete, ahová a tengerparti hotelek szolgáltatásai mellett számos kulturális és természeti látnivaló vonzza a turistákat.

A rövid távolságok miatt ezek a nevezetességek könnyen bejárhatók, miközben a homokos tengerparti strandokon pihenhetjük ki a fáradalmakat. Djerba fő kulturális-vallási eseménye a minden év májusában az El Ghriba zsinagógában tartott zarándoklat, amely felé az utóbbi években újra nagyobb figyelem fordul a hívők és a turisták irányából egyaránt.

El Ghriba és a zarándoklat

A sziget belsejében található a több átépítés után a mai formáját az 1920-as években elnyert El Ghriba zárt épületegyüttes. Ez Afrika legrégebbi zsidó vallási központja, amely a 2500 évvel ezelőtt emelt zsinagóga helyén áll. A hagyomány szerint az első zsidók még a bibliai időkben érkeztek Djerba szigetére, ahová magukkal hozták az időszámítás előtt 586-ban lerombolt jeruzsálemi templom egyik szent kövét is. Ezt ma is az El Ghriba fülkéjében őrzik. Tunéziában a Franciaországtól való 1956-os elszakadást megelőzően a szemiták számát még százezerre becsülték, ami a mintegy 13 milliós, döntően muszlim észak-afrikai országban a lakosság közel 1 százalékát tette ki.

Mára az izraelita vallásúak létszáma néhány ezerre csökkent. Az alig másfél-kétezer fős djerbai zsidó közösség ma is ápolja sokszor évszázados tradícióit, köztük a zsinagógában évente tartott El Ghriba zarándoklatot, a zsidóság közös ünnepét. A májusi eseményre korábban tízezer zarándok is érkezett, de a zsinagógánál 2002-ben történt és 21 halálos áldozatot követelő robbantás után számuk a töredékére esett vissza.

Az elmúlt évek pozitív politikai változásai, a biztonság megerősítése és a megkülönböztetett kormányzati figyelem hatására a zarándokok és az érdeklődő turisták száma ismét növekedésnek indult. Idén május 12. és 14. között mintegy háromezer hívő, köztük számos európai országból, az USA-ból és Izraelből érkezett zarándokok vettek részt az eseményen.

A helyi szokásosok szerint gyakorolták a rituális szertartásokat a szentélyben, az imádkozást, a gyertyagyújtást, a tojásírást, együtt fogyasztották el a hozott süteményeket, sütötték-főzték a helyi ételeket, és zenés-táncos ünneplés közepette állították fel a zsinagóga boltíves árkáddal szegélyezett udvarán a kendőkből, szalagokból, virágokból piramis alakúra díszített Tórát, amellyel aztán zenekísérettel körmenetben vonultak végig az épületegyüttesben.

A modern kor tagadhatatlan beszűrődését jelzi a hagyományok világába, hogy sokan mobiltelefonon, élő videóval közvetítették az eseményeket a családtagjaiknak, ismerőseiknek, hogy a távol lévők is részesei lehessenek az örömünnepnek. A zarándoklat közben többször is felhangzott a tunéziai himnusz, amelynek pattogós ritmusát a résztvevők tapssal és tánccal kísérték.

Pozitív változásokat indítottak el

A zarándoklat alkalmával a zsinagógában elmondott beszédében Tunézia kulturális minisztere, Mohamed Zine El-Abidine felhívta a figyelmet az évente tartott esemény egyedülálló vallási és kulturális értékére. Egyben bejelentette, hogy kezdeményezik Djerba felvételét az UNESCO világörökségi listájára, nem utolsósorban a sziget rendkívül gazdag vallási örökségére, az évszázados mecsetekre, templomokra és zsinagógákra hivatkozva. Az országban egyébként jelenleg nyolc világörökségi helyszínt tartanak számon, köztük Tunisz és Sousse óvárosát, illetve a föníciai birodalom egykori fővárosát, Karthágót.  

A vallási ünnepen részt vett Tunézia turisztikai minisztere, Selma Elloumi is, aki jó előjelnek tekinti az idei turisztikai szezon sikerességére nézve a zarándoklat iránti érdeklődés növekedését. A miniszterasszony hatalmas szabadtéri múzeumnak nevezte a 3000 éves történelemmel büszkélkedő Tunéziát, ahol az idegenforgalom növelését a turizmus és a kultúra összefonódására lehet alapozni. A turisztikai szakintézmények célul tűzték ki olyan turisztikai ágak élénkítését, mint a gyógy-, a kulturális, a hajózási, a természeti vagy a golfturizmus.

Mit nézzünk még meg Djerbán?

A szigeten szinte nem is kell több 20 percnél, hogy közúton az egyik fontos látnivalótól a másikig eljussunk. Kihagyhatatlan élmény az alkudozás a bazárban, a helyi portékák megismerése, amelyre jó lehetőséget ad az északi partszakaszon fekvő, hatvanezres lélekszámú Houmt Souk óvárosa.

A főtéren hangulatos kávézókban üldögélve megkóstolhatjuk a jellegzetes süteményeket is. Djerba központi településének kikötőjéből indulnak a hajók a Flamingó szigetre, amely tulajdonképpen egy hosszan kinyúló földnyelv. A félsziget csúcsát a vízen keresztül lehet csak jószerivel megközelíteni. Az év nagy részében a pihenők, fürdőzők népesítik be, az őszi madárvonulás idején azonban az ornitológusok paradicsoma. Ilyenkor százezer számra figyelhetők itt meg a különféle költözőmadarak, köztük a terület nevét adó flamingók.

A kulturális célpontok közül kiemelkedik a Houmt Souk központjához közel fekvő, 2009-ben megnyitott Djerbai Hagyomány és Örökség Múzeuma, amelyben képet kaphatunk a hagyományos helyi építészet, halászat, kerámiakészítés, ruházkodás, famunkásság, fonás és ötvösművészet történetéről, remekeiről. A sziget déli partján fekvő Guellala hagyományos berber település, amely elsősorban fazekasságáról híres. Munka közben látogathatjuk itt meg műhelyükben a mesterembereket, és válogathatunk a szebbnél szebb, hagyományos mintákkal díszített termékeik közül.

Ha aktív kikapcsolódásra vágyunk, akkor golfozhatunk Midoun golfklubjának üde zöld gyepén, és meglátogathatjuk ugyanezen a településen a kalandparkot. Az utóbbi egyik fő attrakciója a krokodilfarm, ahol hatszáz nílusi krokodil él természethűen kialakított környezetben. A másfél-kétéves, mintegy félméteres bébiket akár kézbe vagy nyakba is vehetjük.

Az elmúlt év számokban

A Tunéziai Nemzeti Turisztikai Hivatal statisztikája szerint a 2015-ös terrortámadásokat követő visszaesés után tavaly újra növekedésnek indult a mediterrán ország idegenforgalma. 5,724 millió turista kereste fel a látnivalókat, pihent a tengerparti nyaralóhelyeken, és közülük 4,536 millióan érkeztek külföldről. A látogatók összesen majdnem 18 millió éjszakát töltöttek a rendelkezésre álló 824 szállodában, amelyek egyébként egyszerre akár 235 ezer vendéget is képesek befogadni. 2016-ban a turisztikai ágazat bevétele 240 millió tunéziai dinárt (megközelítően 90 millió eurót) tett ki. Djerba szigetén 134 szálláshely várja az oda látogatókat, összességében majdnem 54 ezer férőhellyel.