A kétoldalú turisztikai kapcsolatok mérlege magyar szempontból nézve negatív. Míg évente százezernyi magyar állampolgár látogat el Bulgáriába, addig a bolgár látogatók száma hazánkban ennek csupán egynegyede. A bolgárok főleg üzleti céllal érkeznek, vagy átutazók hazánkban. A magyar turisták főleg a bolgár tengerparti üdülőhelyeket keresik fel.

A magyarországi Bolgár Országos Önkormányzat célul tűzte ki, hogy a magyar-bolgár közös történelmi és kulturális hagyományok újrafelfedezésével lendületet adjon a két ország közötti kulturális turizmusnak. Az elmúlt év októberében a bolgár szószóló javaslatot tett a parlamentben, hogy legyen bolgár-magyar barátság napja. Azóta a két ország parlamentje egyeztett a közös időpontra vonatkozóan. Ettől is remélik, hogy a két ország felhívja a figyelmet egymás kulturális értékeire.

Sajnos a múlt századi példamutató intenzív kulturális és irodalmi kapcsolatok a rendszerváltás után feledésbe merültek. Manapság a két ország fiataljai egyre kevesebbet tudnak arról, hogy az európai népek közül a bolgárokkal vannak a legrégebbi történelmi kapcsolataink. A magyarság a két nép történetének elmúlt háromezer évéből legalább két és fél ezer évet a bolgárok, illetve az előbolgárok szomszédságában, vagy velük közösen élték meg.

A bolgár önkormányzatok azon fáradoznak, hogy ezeket a kapcsolatokat a kulturális diplomácia eszközeivel újjáélesszék. Ennek érdekében konkrét javaslatokkal álltak elő mindkét ország turisztikai szakemberei számára.

Bolgár emlékhelyek Magyarországon

* A bolgár kulturális turizmus számára attrakció lehet a közel tizenegy évszázados bolgár jelenlét Magyarországon, illetve az olyan emlékhelyek, mint a Zalaváron található Cirill és Metód emlékhely, a Harkányi Katonai Temető vagy a Mohácsi Bolgár emlékmű.

* Idén indult el a Bolgárkertészek Útja című nemzetközi tematikus útvonal projektje, amely bemutatja Magyarországon a Makói Hagymamúzeumot, a Szentesi Helytörténeti Múzeumot, a bolgárkertészettel kapcsolatos magyarországi és budapesti piacokat, csarnokokat, köztük az európai hírű Nagycsarnokot, a halásztelki Bolgárkereket, a zuglói Bolgárkertész szobrot. Nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, hogy a magyar és bolgár kormány támogatásával Európai tematikus útvonallá nyilvánítsák. A bolgárkertészet magyarországi tevékenységéről ősszel kiállítást szervezünk a szófiai Balassi Intézetben, majd az egykori bolgár fővárosban, Veliko Tarnovóban, ahonnan a bolgárkertészet elindult Európába. A Magyarországra érkező bolgárkertészek nemcsak meghonosították az intenzív kertészeti kultúrát, hanem számos korábban ismeretlen zöldségfélét hoztak be hazánkba. Nekik köszönhető a paradicsom és a paprika elterjedése, szerepük volt a hungarikumnak számító szentesi paprika és a makói hagyma nemesítésében. A kádári rendszerben a magyarországi bolgár termelőszövetkezetek mintául szolgáltak a magyar szövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak.

Magyar emlékhelyek Bulgáriában

* Várnai csata. A közép- és kelet-európai kereszténység összefogásának egyik legszebb példája volt, amikor az I. Ulászló és Hunyadi vezette seregek megpróbálták Bulgáriát felszabadítani, a törököt pedig kiűzni a Balkánról. Hunyadi János Jan vojvoda néven híresült el a bolgár népköltészetben. Idén lesz a nándorfehérvári csata 560. évfordulója. Ebből az alkalomból a bolgár önkormányzatok javasolják, hogy történelmi-kulturális útvonallá nyilvánítanák a Budapest (Rákosmező) – Szeged – Kolozsvár – Vajdahunyad - Vidin (Kossuth vidini levelei) – Várna – Szófia – Nis – Nándorfehérvár -Budapest útvonalat, és kérik, hogy vegyék fel a Juliánusz programba. 

* A Sumeni Kossuth Lajos Emlékház. A forradalom és szabadságharc leverése utána a magyar kormányzó közel másfél évet töltött el a bulgáriai Sumen (magyarul Sabla) városában. A Bulgária területén letelepedő 1848-49-es szabadságharcosok aktívan részt vettek a bolgár nemzeti megújulás kibontakozásában. Az erdélyi és magyar nyomdák mintegy 40 bolgár alapműnek számító könyvet nyomtattak ki cirill betűkkel. Továbbá a Kossuth-emigrációnak köszönhető Bulgáriában az első szimfonikus zenekar, a bolgár nemzeti színjátszás, az első mészárszékek, sörgyárak megalapítása. 

* Nagy László Emékház Szmolyanban. A költő, műfordító, publicista írót a bolgárok a „Rodopei magyarnak” hívtak. Mint ismeretes, jeles irodalmárunk elévülhetetlen érdemet szerzett a két ország irodalmi életében. Számos bolgár verset fordított magyarra, költészetére nagy hatással volt a bolgár népköltészet. 

Nagy László népi író és költő emlékháza Szmolyanban a tengerpartra vezető autópályáról letérve, Plovdivtól kétórányi úttal érhető el. Az út második fele hegyvidéki út sok hajtűkanyarral, de cserébe gyönyörű panoráma tárul elénk. Érintjük Pamporovo 1650 méter magasságban lévő síterepét, majd megérkezünk Szmolyanba, Bulgária legkisebb lakosságú megyeszékhelyére. Érdemes a városból csillagtúrát szervezni a közeli Zlatogradra, és Siroka Laka festői szépségű kisvárosokba. Az ökoturisták számára igazi csemegét nyújt az Arda folyó völgye.

Aki a Rodope hegységet választja utazási célul, nem kell lemondania a tengerparti üdülés lehetőségéről. A hegység déli lejtőin leereszkedve, Zlatogradtól délre, kétórányira elérjük a görög várost, Xantit és csobbanhatunk az Égei tengerben. A Rodope az Égei tengerrel összekötve ideális hegy-tenger kombináció lehet.

A Bolgár Országos Önkormányzat a testvérvárosi kapcsolatokban rejlő turisztikai lehetőségekre is szeretné felhívni a hazai szakma figyelmét. Javaslata szerint a nemzeti turisztikai marketing a már meglévő testvérvárosi és kulturális kapcsolatokon keresztül közvetlenebb és költséghatékonyabb módon érheti el a hazánk iránt érdeklődő kulturális turistákat. A hazai nemzetiségek több mint száz külföldi várossal ápolnak testvérvárosi kapcsolatokat, ezekre lehetne rászervezni workshopokat, bemutatókat, anyanyelven kibocsátani szóróanyagokat.