A nyüzsgő Belgrádból délnyugatra indultunk, a Dinári-hegység részét képező Zlatibor-hegység felé. Három megállót iktattunk közbe, az első a Karadordevic-királyi ház temploma volt Topolya Oplenac nevű dombján. A templom falát gyönyörű, élénk színű mozaikok díszítik, és az pincéjében van eltemetve a királyi család több tagja.
A templom mögül már lankás szőlősorokra nyílt kilátás, ami sejtette, hogy a következő megállónk világi lesz: az Aleksandorvic borászatot kerestük fel. Angolul jól beszélő kísérőnk igényesen kialakított épületben vezetett minket körbe, ahol először a borkészítés folyamatát ismerhettük meg, majd az italt is megízlelhettük. Nekem a rozé és a vörösbor ízlett, de ez – bizonyos mértékben – egyéni ízlés kérdése.
Út közben volt alkalmunk megtekinteni a szerb cserépedényeket. Készítéskor az agyag mellett porrá őrölt kalcitot is tesznek az anyagába, amitől különösen erős lesz. Máz nem kerül rá, és akár bográcsként, közvetlenül a tűzön is használható.
Már készültünk a következő nap látványosságára, a Mokra Gora falu mellől induló Sargani Nyolcas nevű kisvonat felfedezésére. A keskeny nyomtávú, múzeumi vasútvonal onnan kapta a nevét, hogy útvonala több helyen nyolcas alakú. Pályája 13,5 kilométer hosszú, bár két végállomása légvonalban 4 kilométerre van egymástól. A kisvasútnak 300 méteres szintkülönbséget kell legyőznie. Hírnevét Emir Kusturicának köszönheti, aki 2003-ban itt forgatott filmet.
Az Öreg Falu (Staro Stelo) egyedülálló szabadtéri múzeum Szerbiában, ahol bemutatják a hegyvidéki emberek egykori világát. Szépen rendben tartott, komplett falut látunk, ahol a házakban a többé-kevésbé tovatűnt tevékenységek – pálinkáshordó készítése, gyümölcsaszaló, kenyérsütés – eszközeit is bemutatják.
A környék következő kihagyhatatlan nevezetessége a Zlatibor-hegység északkeleti részén, Rozanstvo és Trnva falvak között fekvő Stopica mészkőbarlang. Az ide vezető árnyas erdei út nem készít fel minket a barlang nyílásának hatalmas méreteire: 35 m széles, és 18 méter magas. Teljes hossza 1691,5 méter, ebből a turisták 280 métert tudnak bejárni. Különlegességének a különböző színekkel megvilágított mészkő medencék számítanak, amelyeket esős napokon elönt a víz, és így vízeséssé állnak össze.
Az időjárással pechünk voltunk, mert pont aznap tört ki egy óriás vihar, amikorra a Zlatibor Gold Gondola Lift megtekintése volt betervezve. A világ leghosszabb, csaknem 9 kilométeres kabinos felvonója Zlatibor központját köti össze Tornik síközpontjával a Ribnicko-tó felett áthaladva, és óránként 1200 utast tud szállítani. Az utat mintegy 25 perc alatt teszi meg, legnagyobb sebessége 6 m/s. Az évszázad turisztikai projektjének tartják, melynek célja, hogy új lendületet adjon Zlatibor és Nyugat-Szerbia turizmusának.
Egy váratlan szépségű fürdőváros, Vrnjacka Banja volt utunk következő állomása. A spa szerb királynőjének is nevezik, nem véletlenül. Hét forrás szolgáltatja a városka gyomorbántalmak, diabétesz, valamit csont- és ízületi panaszok kezelésére alkalmas gyógyvizét, amit többek között a helyi kórházban is használnak a kúrák során. Huszonhét szabadtéri medencében lehet pancsolni, és idén ősszel 6 hektáros aquapark is nyílik itt.
{youtube|id=lgfWyS15Sbo}
Nemcsak a várost kettészelő Vrnjacka folyó partján elnyúló hetven hektáros parkban lehet sétálni, hanem a környező utcácskákban is, ahol gyönyörű villák idézik vissza a Monarchia hangulatát. Nincs mindegyik felújítva, de ott van bennük a lehetőség. Az élet pedig este is zajlik, minden nyitva van, emberek sétálnak, gyerekek bicikliznek, ahogyan egy mediterrán településhez illik.
Mint a szállásunkként is szolgáló, ötcsillagos, és valóban minden igényt kielégítő Hotel Tonantiban tartott prezentáción megtudtuk, csak az elmúlt három évben tíz új szálloda épült. Vrnjacka Banja nagyon népszerű, évi egymillió vendégéjszakát könyvelhetett el a válság előtt.
A hazafelé úton is volt néhány emlékezetes megállónk. A 13. századi Zica kolostornak egészen különleges a hangulata, különösen annak fényében, hogy ez volt az a hely, ahol a szerb ortodox egyház alapítója, Szent Száva az egész Szerbia királyává koronázta, és ez a hely lett a szerb érsekség első székhelye is.
A Péterváradi erőd Újvidék egyik legnépszerűbb attrakciója, amit a „Duna Gibraltárjának is neveznek. A 17-18. században felépített, 112 hektáros komplexum az egyik legnagyobb épen maradt erődítmény Európában, és mint ilyen, a katonai építészet kivételesen szép példája. Sokan persze nem ezért ismerik, hanem azért, mert a Péterváradi erőd az Exit zenei fesztivál színhelye, amin 2019-ben 200 ezer ember vett részt.
A városi múzeum, a felső és az alsó vár mellett éttermek és kávézók is várják a turistákat. Említésre érdemes a felső vár ikonikus eleme, a „bolond óra”, ami fordítva felszerelt mutatóiról kapta a nevét. Ezzel az elrendezéssel akarták elérni, hogy az órát a Dunáról is lássák a hajósok.
Újvidéki sétával búcsúztunk egy időre Szerbiától. Az ország második legnagyobb városának gazdag kultúráját azzal is elismerték, hogy 2022-ben Európa kulturális fővárosa lesz – az idén lett volna, de a COVID-járvány miatt meghosszabbították a cím birtoklásának időtartamát. Kellemes sétát ígér az Óvárosban többek között a Duna parkba torkolló Duna utca, a Zmaj utca, és a város főteréről legyezőszerűen szétnyíló többi utca.
Ezúton is köszönjük a Szerb Nemzeti Turisztikai Hivatal meghívását!
