Reklámtilalmat szorgalmaznak a repülős utak esetében Ausztriában
Tömegek ekézték a hóágyúzást, erre a sífelvonósok nekimentek a repülős utaknak és a tengerjárós üdüléseknek.
Az elmúlt hetek hóhiányos állapotai miatt a hóágyúzás és műhógyártás környezetvédelmi hatásai Ausztriában is gyakran sajtóhírek fókuszába kerültek. A téli sportolás környezetterhelő vonatkozásairól megalapozott tényeket nélkülöző beszámolók nagy kárt okoznak az ágazatnak, véli Franz Hörl, az Osztrák Sífelvonók Szövetségének elnöke, osztrák kormánypárti politikus, a nemzetgyűlés tagja. Véleménye szerint a sífelvonók és a sípályák teljes kapacitás melletti működtetésükkel is csak az osztrák nemzetgazdaság energiafogyasztásának alig 0,33 (!) százalékáért felelnek. Erről releváns számítások készültek az osztrák környezetvédelmi hatóság által. Az olyan környezetszennyező turisztikai aktivitások, mint pl. a repülős utak, vagy a tengerhajózás ökológiai lábnyomának mérésére azonban semmifajta objektív mutatószám nem áll rendelkezésre a szakember szerint.
Elmondása szerint ebből lett elege Franz Hörl-nek, aki az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújában felvetette, hogy ezen turisztikai tevékenységeket extra reklámadóval, vagy teljes reklámtilalommal kellene sújtani. Felvetésében elképzelhetőnek tartaná, hogy a dohányreklámok esetében már ismert elrettentő tények közlésével szükséges lenne a jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek népszerűsítését korlátozni. Ennek mérőrendszere és az EU-s jogszabályi háttere még hiányzik – ismerte el az osztrák néppárt turisztikai szóvivője, bár jó gyakorlatok már léteznek. A síturizmus területén is például az egyik legnagyobb környezetterhelő tevékenység az autóval történő oda- és visszautazás, emeli ki. Itt kedvezmény-rendszerekkel komoly terelőhatást lehetne elérni, például autóról vonatra szoktatni át a sílőket. Az ÖBB „railjettel a hóba” akciója például kifejezetten ebbe az irányba mutató termék – hangsúlyozza a GD Consulting az idézett interjúval kapcsolatban.
A tanácsadó cég blogjában azt is kifejti, hogy a fenti nyilatkozatot követően számos éles kritika érte Franz Hörl javaslatát. Susanne Kraus-Winkler turisztikai államtitkár nyilatkozatában bemutatta mindazon erőfeszítéseket, amelyeket a turizmus egyes ágazataiban, így a légiközlekedés terén is megtesznek annak érdekében, hogy a tevékenységek ökológiai lábnyomát csökkentsék. Összefogásra, nem pedig széttartásra és bűnbakkeresésre van szükség a jelenség kezelése érdekében – foglalható össze a hozzászólások lényege.
A témában megszólalt Norbert Kettner, a Wien Tourismus ügyvezetője is, aki nem tartja helyesnek, hogy a teljesség igénye nélkül folyik a kommunikáció „fenntarthatósági témákban.” Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a légiközlekedés a globális széndioxid kibocsátás 2,7 százalékáért felel, addig az autós közlekedés „felelőssége” Európában 20 százalékos mértékű. Kettner példája szerint Bécs város lakói a jó tömegközlekedésnek köszönhetően fajlagosan fele annyi káros anyagot juttatnak a levegőbe, mint Ausztria többi lakosa. A turizmus társadalmi, gazdasági és ökológiai feltételeit egyaránt tartalmazó vitákra van szükség ahelyett, hogy egyes szegmenseket pellengérre állítsunk – összegezhető a bécsi turizmus képviselőjének intelme.
