Kérdések a kamarai regisztrációról

A kamarai kötelezo regisztráció eloírása értetlenséget váltott ki az idegenvezetok között is, akik többnyire egyéni vállalkozóként évek óta muködnek kamarai nyilvántartás nélkül. Miért volt erre szükség?

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szabályozza a gazdasági kamarák, így a kereskedelmi és iparkamarák muködését is. E törvény angolszász mintára önkéntessé tette a kamarai tagságot, és nem írt elo regisztrációs kötelezettséget a vállalkozóknak. Múlt év novemberében, 2012. január 1-jei hatállyal, a parlament – német-osztrák mintára – módosította a jogszabályt, a vállalkozói regisztrációs kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó kamarai alapszolgáltatások eloírásával. A módosítás célja annak a versenyhátránynak a megszüntetése volt, amelyet az átfogó, teljes köru nyilvántartás hiánya okozott. A vállalkozók nem tudtak egymásról, nem ismerhették egymás tevékenységét, elérhetoségét, hiszen nem volt általános nyilvántartásuk. Az állami és önkormányzati szervek fejlesztési terveihez, elemzéseihez is nélkülözhetetlen az adatbázis. A gazdaságszervezés pedig nemcsak a németeknél és az osztrákoknál feladatuk a kereskedelmi és iparkamaráknak, hanem a franciáknál, olaszoknál, hollandoknál is, méghozzá regisztrációs vállalkozói kötelezettséggel. Ez a kötelezettség van, ahol több mint száz éve létezik.

Ezentúl rend lesz ezen a területen?

Országszerte tart az adatlapok feldolgozása. Terveink szerint 2012 júniusától már használható lesz a nyilvános kamarai adatbázis, amely amellett, hogy segít elkülöníteni az aktív, és alvó vállalkozásokat, komoly piaci, reklámértékkel is bír, mert az adatbázisban a potenciális megrendelok is kereshetnek.

És persze az állami ellenorzo szervek is nagyobb betekintéssel bírhatnak majd a vállalkozók világába…

Németországtól Franciaországig évtizedek óta alkalmazzák a kötelezo regisztrációt. Számukra elképzelhetetlen a gazdaság muködtetése megfelelo adatbázis, teljes köru nyilvántartás nélkül. Nyugat-európai társkamaráink az elmúlt években a nemzetközi találkozókon többször hangoztatták: a nyilvántartás hiánya Magyarországon gátja az üzleti kapcsolatok létesítésének. Ez a törvénymódosítás jelentos lépés a lánctartozások, a feketeés szürkegazdaság visszaszorításának útján, de még követi néhány.

Kollégáink egy része azt is megemlíti, hogy az 5000 forintos díjért a bejegyzésen kívül nem kapnak semmit…

A regisztrációs díj éves összeg, évente fizetendo. Ez havi 416 forintot jelent. Mit kap a regisztrált vállalkozó havi 416 forintért? Három térítésmentes kamarai alapszolgáltatást: tanácsadást adózási, pénzügyi, hitelezési kérdésekben, üzleti partnerkeresést, pályázatfigyelést. E szolgáltatások közül melyiket lehet megvásárolni a piacon ennyiért?

Többen nehezményezik, hogy a kérdoíven vannak a személyi jogokat sérto kérdések.

Az egycsillagos adatok a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, fo tevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységeit tartalmazzák. Ennek a blokknak a kitöltése kötelezo, adatai nyilvánosak és komoly reklámértékkel bírnak. A kétcsillagos adatok megadása nem kötelezo, tehát ez nem sérthet senkit. A háromcsillagos adatok megadása kötelezo, viszont nem nyilvánosak: a cégvezeto neve, telefonszáma, e-mail címe, a vállalkozás honlapcíme, a bankszámla száma, azt a kamara belso használatra kéri, következésképpen állampolgári jogokat megadásuk nem sérthet.

Ellentmondó hírek láttak napvilágot a díj beszedésérol. Többen nehezményezik, hogy a befizetett összegrol nem kapnak számlát.

A regisztrációs kötelezettség meg nem fizetése esetén a kamara felszólítást küld a vállalkozónak. A felszólítás munkadíja, költsége, az egyéb esetlegesen fennálló állami köztartozások már lényegesen meghaladhatják az 5000 forintot. Másfelol törvényrol beszélünk, amely jogköveto magatartást vár a vállalkozótól, az érdek-képviseleti szervektol, a szakmai kamaráktól egyaránt. A kamarai hozzájárulást háromféle módon lehet befizetni; készpénzben a kamarában, ahol errol hivatalos nyugtát kap, sárga színu postai csekken, ahol a feladóvevény képezi a nyugtát, banki átutalással, ahol az igazolást a banki kivonat dokumentálja. Mindhárom esetben bizonylatolható a regisztrációs díj befizetése. A NAV megerosítette, hogy a kamarai hozzájárulás megfizetésérol nem kell számlát kiállítani, így a bizonylatolási kötelezettség teljesítéseként a nyilvántartásba vételrol és a kamarai hozzájárulás befizetésérol szóló igazolást a kamarák fogják kiállítani.

A három idegenvezetoi szövetség közül egyikkel sem volt konzultáció a törvény kapcsán. Miért?

Tudomásom szerint a korábbi egyeztetési fázisokban is nyitva állt a lehetoség, hogy az idegenvezetoi szövetség véleményt formáljon. Mivel a gazdasági kamarák törvényi szintu átalakítása még nem fejezodött be, lehetoségük van véleményük megfogalmazására.

Hogyan osztozik a regisztrációs díjon a területi és az országos kamara?

A kamarai hozzájárulás 90%-a a területi kamaráknál, 10%-a az országos kamaránál marad. A kamarai hozzájárulás alapvetoen a nyilvántartás kiépítését, muködtetését, üzemeltetését, informatikai és szakemberigényeinek megteremtését, a szolgáltatási struktúra muködését szolgálja.

Mi az oka, hogy a törvény nem vonatkozik a mezogazdasági, állattenyésztoi ágazatokra?

Mint említettem, a gazdasági kamarák törvényi szintu átalakítása nem fejezodött be. Elkészült a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény tervezete, és két kérdés kivételével lényegében elkészült az agrárkamarákról szóló törvény tervezete is. Tekintettel arra, hogy az egyik konszenzusra váró kérdés a két tervezetet illetoen a tagi szabályozás kérdéskörében van, a törvényalkotó úgy látta jónak, hogy ezúttal az agráriumhoz tartozókra ne, hanem az iparba, a kereskedelembe és a banki szolgáltatásba tartozókra terjedjen ki a törvénymódosítás. Ugyanakkor az etikátlan üzleti magatartás kiszurése, illetve szankcionálása szükségessé teszi a német-osztrák mintájú kamarai törvény megalkotását.