hirdetés
hirdetés

"2022 tavaszán lehet igazán számottevő vendégforgalom Budapesten"

Több mint 100 néző részvételével november 24-én, kedden lezajlott nagy szakmai sikert hozó webináriumunk, amelynek során Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk élőben a hozzánk küldött szakmabeliek kérdései alapján.

hirdetés

A szakember elmondta, hogy társszervezetekkel, elsőként a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) egyeztetve zajlik a Budapest-stratégia kidolgozása, amellyel nagy adósságot törlesztenek, utoljára 2006-ban született marketingstratégia fővárosunk népszerűsítésére. Ezzel párhuzamosan egy városmárka kutatás is készül, amelyben az itt élőket kérdezik arról, mit mutatnának meg a külföldieknek. A vezérigazgató szerint a stratégia egyik fontos feltétele, hogy az itt élők és a külföldiek számára egyaránt vonzó képet építsen a fővárosról.

A fapadosok utazóközönsége nélkül nincs budapesti turizmus

Arról, hogy a restartkor magunk mögött lehet-e hagyni az itt élők számára sok hátránnyal is járó buliturizmust, Faix aláhúzta, Budapest most nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, hiszen békeidőben is a fapadosok közönsége tartja el a főváros turizmusát.

„A forintgyengülés is kedvez a dömpingben érkező bulituristáknak, akik a kedvező ár-érték arány miatt tartják vonzónak Budapestet. Hosszú távon persze tényleg az a célunk az MTÜ-höz hasonlóan, hogy a szélesebb érdeklődésű, magasabb fajlagos költésű rétegeket is meghódítsuk, de ez csak fokról-fokra, lassú építkezéssel érhető el a kínálat megfelelő összegyűjtésével és bemutatásával. Ebben is egy lépést jelent, hogy ráncfelvarráson esett át a budapestinfo.hu, és dolgozunk a digitális megjelenés teljes korszerűsítésén, amely jövő ősszel debütálhat, amikor már számottevő volumenben indul újra a beutazás. A Budapest Brand (BB) egyébként beszállt a Kongresszusi Iroda munkájába azzal, hogy a hivatásturizmus résztvevőit arra ösztönzi, hogy családjukkal szabadidős turistaként térjenek vissza hozzánk. Ez azonban egy időigényes és heroikus munka”, fogalmazott a szakember.

Faix mindemellett hisz abban, hogy a bulituristákat lehet és kell is edukálni, annak érdekében, hogy az itt tartózkodásuk a helyiek számára is elfogadható legyen. Az együttélés jegyében tárgyaltak például a brit nagykövetséggel brit rendőrök idetelepítéséről, és a vendéglátósokkal is együttműködésben gondolkoznak a kulturált vendégfogadás szabályain.

Három hívószó a covid után

Faix szerint nem életszerű, hogy a belföldi vendégkör pótolni tudja a kieső külföldi keresletet, mégis a külföldi keresletnek való kitettség ébresztette rá a szakmát, fontos, hogy a külföld-belföld arány a fővárosban némileg változzon az utóbbi javára. A statisztikák alapján 85-90 százalékban külföldiek töltik a főváros szálláshelyeit, leginkább üzleti utazók töltenek el számottevő vendégéjszakát vidékről. „A külföldi turisták dömpingje elkényeztette és elkényelmesítette a budapesti szolgáltatókat, akik nem nagyon igyekeztek, és most hirtelen nem is nagyon tudják megszólítani a belföldi utazókat. Ez egy nagyobb, de szükségszerű munkának ígérkezik és nem is megvalósítható néhány hónap leforgása alatt.” 

Faix szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a 2019-ben már az overtourism határát súroló, turistákkal túltelített belvárosból szétoszlassák a Budapestre kíváncsiak tömegét a város egyéb, kevésbé ismert területein.

A születő stratégia három alappillérének egyike tehát a sokközpontúság, vagyis a földrajzi koncentráltság oldása és a város számos különböző arcának a megmutatása. Ez a szellősebb, élhetőbb eloszlás biztosítja majd a második alappillért, a biztonságot, ami a posztcovidos időszakban különösen jó üzenet lehet. A harmadik fontos hívószó Budapest turizmusában a fenntarthatóság lesz, ebben egyébként nagyon hisz a fővárosi vezetés. „Ez a fajta értékválasztás rendkívül népszerű Európában és nagyon honorálja is a turista. Az olyan zöld desztinációk népszerűsítése Budapesten belül mint a Normafa, a Kopaszi-gát, a Római-part, a Naplás-tó vagy a különböző barlangok, a térbeli eloszlást és a fenntartható szemléletet egyaránt szolgálják”, véli a vezérigazgató.

Kész lesz a kongresszusi központ, de kinek?

A Budapest Brand tavasszal tárgyalást kezdett arról Béccsel, hogy közösen jelenjenek meg a tengerentúli piacon Prágát is bevonva, ezt az elképzelést azonban a járvány egyelőre keresztülhúzta. Budapestet szeretnék összekötni a hazai vidéki régiókkal is, hogy közösen komplexebb élménycsomagot tudjanak felmutatni a turistáknak. Egyelőre azonban az újraalapozásra van szükség.

Faix Csaba úgy becsüli, hogy nyáron már lesz némi „vendégmozgás” a fővárosban, de messze nem a korábban megszokott szinten. A vezérigazgató szerint érdemben 2022 tavaszán várhatók turisták Budapesten, az azt megelőző fél év – az ősz és a tél – hagyományosan nem túl erősek nálunk.

Csodát ők sem tudnak tenni és a szakma türelmét és kitartását kéri, hangsúlyozza Faix Csaba. Amit viszont ígérnek, hogy a rendelkezésükre álló kevés forrást hatékonyan és hasznosan költik el. „Az újranyitásra startra készen állunk majd az elkészített kampányokkal és olyan digitális adósságokat törlesztünk – mint például azt, hogy a Budapest Kártya online is kapható legyen – amely ha nem orvosolnánk, a posztcovid időszakában komoly hátránnyal is járhatna az európai desztinációk versenyében.

Faix Csaba elmondta, a Hungexpo vezérigazgatója arról biztosította, hogy a vásárváros területén épülő új kongresszusi központ építése a tervek szerint halad, sőt, még egy kicsit korábban is elkészülhet.

A kérdés inkább az, hogy el mernek-e indulni a MICE utazók a világba, többek között hozzánk? Faix nem optimista e tekintben: „Szerintem a kulcspozícióban lévő munkatársak egészségét óvó céges policy-k hosszú időre nem teszik lehetővé a konferencia-, illetve rendezvényturizmus feltámadását”. A szakember szerint ez a szegmens a szabadidős turizmusnál is lassabban regenerálódik majd, de addig is elkezdik a munkát, hogy megjelenítsék Budapestet a kongresszusi piacon.

A SURE program sokakon segíthet

„Abban, hogy az ágazat ne ürüljön ki, és az újrainduláskor ne legyen óriási hiány szakképzett munkaerőben, sőt, hogy egyáltalán fenn tudjanak maradni a turistákat kiszolgáló vállalkozások, a fővárosnak nincs igazi lehetősége segíteni, ismerte be Faix, aki szerint jó irány az ételkiszállítás áfájának 5 százalékra történő mérséklése, de további, a tavaszihoz hasonló munkahelymegtartó intézkedésekre van szükség, amelyekre a környező országokban bőven akad példa.

Ezek között jó eszköznek tekinti a kurzarbeit alkalmazását. „Gulyás Gergelyhez személyesen fordultam azoknak a szereplőknek az érdekében – köztük az idegenvezetők, a buszos cégek és a kézművesek -, akik kimaradtak a tavaszi támogatásokból. A szakma továbbra is számíthat ránk, hogy újra és újra megszólalunk az ügyükben, és rendkívül sajnáljuk, hogy a jelek szerint nem tudtuk kellő hatékonysággal tolmácsolni, mennyire nehéz helyzetben vannak ezek a szereplők.

Faix Csaba megígérte, hogy a vendéglátóhelyek számára a teraszok bérleti díjának mérséklésében ismét készséggel közreműködnek a fővárosnál.  

Az Európai Bizottság áprilisban jelentette be, hogy SURE néven 100 milliárd eurós hitelprogramot indít azért, hogy a tagállamok megakadályozzák a válság miatti tömeges elbocsátásokat. A magyar kormány is pályázott az olcsó uniós hitelre. Romániának már megítéltek több tíz milliárd eurót, a magyar igények elbírálása politikai ütésváltás miatt csúszik, de várhatóan mi is kapunk egy a románokénál jóval kisebb összeget. „Minderre azért is égető szükség lenne, mert rengeteg szolgáltató a konjuktúrát meglovagolva kezdett fejlesztésekbe, így kevesen rendelkeznek olyan anyagi erőtartalékokkal, hogy akár egy évnyi munkabért ki tudjanak fizetni anélkül, hogy lennének bevételeik. Jóllehet a pályázat nem írja elő, hogy turisztikai munkahelyeket, különösen nem, hogy budapestieket kell ezekből támogatni, de a SURE felhasználásakor remélhetőleg sikerül majd megugrani azt a pénzügytechnikai feladatot, amit például nyáron az idegenvezetők esetében nem sikerült, hogy az EU-s támogatást ugyan vidéken használják fel, a költségvetésen belüli átcsoportosítás során azonban a budapesti rászoruló szereplők is részesüljenek pénzügyi mentőcsomagban”, hangsúlyozta a szakember.

Indul az online piactér a bevétel nélkül maradt kézműveseknek

Faix bevallotta, hogy a pozícióban eltöltött idejének eddigi legnehezebb döntése volt a Vörösmarty téri vásár lemondása, mivel akkor kellett meghozni, amikor a járvány még kevésbé volt súlyos, de már lehetett tudni, hogy komoly felfutás következik be a megbetegedések számában. A turisták költéséből élő kézművesek nagyon régóta nem jutottak bevételekhez és a karácsonyi vásárra komolyan építettek, ezért óriási csalódás volt számukra a határozat. Ahogy már megírtuk, a Budapest Brand a vásár elmaradását fogyasztásösztönző kampánnyal és egy új online értékesítési platform indításával igyekszik kompenzálni. Faix Csaba elmondta, hogy még a héten elindulhat a budapestkaracsony.hu oldal.

Beutaztató irodák kérdésére a szakember hangsúlyozta, szerveznek majd workshopokat számukra, amelyeken külföldi partnerekkel vehetik fel a kapcsolatot, hisznek ebben az eszközben, az első ilyen rendezvényre tavasszal kerület sor.

„A 2021-es Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezhetőségével kapcsolatban van némi izgalom bennem. Ha lesz is, csak úgy, mint az őszi Café, kizárólag hazai művészek részvételével valósulhat meg. És nem utolsósorban jó volna ismerni, mi az állam további szándéka a rendezvény finanszírozásában, amelynek szerződése most járt le”, tette hozzá a szakember.

Airbnb: a kevesebb több

A rövidtávú lakáskiadás kérdéskörében a szakember kiemelte, hogy a főváros részben lakhatási kérdésként tekint az Airbnb szabályozásának szükségességére.  „Klassz, innovatív, szerethető utazási forma ez, amely komoly hozzáadott értéket képes nyújtani az adott desztináció számára, de fontos, hogy az egyensúly megmaradjon, vagyis élhető legyen a város a helyiek számára is”. Faix szerint az Airbnb-zés iparivá válásával háttérbe szorult az az eredeti elképzelés, hogy a külföldiek a nagyi lakását használva vagy a pár hétig üresen álló ingatlanokat igénybe véve a helyiek életébe nyerhessenek bepillantást. „Azt gondoljuk, az a megoldás, hogy kevesebb lakást lehessen kínálni a piacon rövid távú lakáskiadás céljával, így az elszállt albérletárak újra igazodhatnak a helyiek pénztárcájához is.”

Faix Csaba nem lát előrelépést abban, hogy a Kifaludy Szálláshelyfejlesztési Programot –  ahogyan már korábban javasolta a döntéshozóknak – terjesszék ki a budapesti szálláshelyekre is. Szerinte a főváros kizárását az sem indokolja, hogy itt nem felhasználhatók az EU-s pénzek, hiszen ebben a programban döntően nem is uniós források kerülnek szétosztásra. „Magyarország turizmusa nem létezik budapesti turizmus nélkül. Már csak azért sem, mert a legtöbben itt lépnek be az országba a nemzetközi repülőtéren keresztül”, hangsúlyozta a BB-vezér.

Együtt a szakmával

Egy kérdésre válaszolva elmondta még, azért vannak, hogy meghallgassák és képviseljék a turizmus szakma képviselőinek érdekeit a döntéshozók felé. A vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy segítenek például a főváros vagy a bankok felé engedményekért vagy hitelmoratóriumért lobbizni, vagy akár párbeszéd során a vendéglátós szakmával közösen kialakítanak egy kritériumrendszert, amely szigorú szakmai alapon bírálja el a vendéglátóegységek nyitásának engedélyeit – ahogy egy neves szakmabeli felvetette kérdésében. „Minden ötletet, kérést örömmel váruk az ágazat szereplőitől, az a feladatunk, hogy nyitottan meghallgassuk őket és közösen találjuk ki Budapest turizmusát” – biztatta Faix Csaba a piac szereplőit.

A nagyvárosok turizmusának visszatérése lesz az első lépés

A szakmai webináriumunk létrejöttét támogató Német Turisztikai Hivatal, a DZT képviseletvezetője is megszólalt a program alatt. Czeiszing Miklós hangsúlyozta, hogy a járvány miatt kialakult válság a nagyvárosokat sújtja leginkább, az újrainduláskor azonban - álláspontja szerint - éppen ezek térhetnek magukhoz a leghamarabb, mivel ezek a fajta úti célok képesek a legszélesebb spektrumban attrakciókat nyújtani a kiéhezett utazóközönségnek.

A DZT felkészülve várja, hogy eldördüljön a startpisztoly, és Németország újra a valóságban is megmutathassa vonzerőit. Addig online platformokon igyekeznek az érdeklődést fenntartani. Kampányaikról korábban adtunk hírt. Czeiszing szerint a szabadidős turizmus visszatérését a 2019-es szintre Németországban 2023 végére becsülik, az üzletiét 2024 közepére teszik a szakemberek.

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai