A digitalizáció fontossága az új turizmus korszakában már megkerülhetetlen tényező lett nem csak az üzleti világban, de a mindennapi életünkben is, ezért van szükség ennek a területnek az alapos megismerésére. Ezt az állítást támasztotta alá nyitó beszédében Dr. Kulcsár Noémi, a METU Turizmus Intézetének vezetője, Dr. Vasa László a METU Tudományos és innovációs rektorhelyettese és a CheckINN részéről Ilyés Noémi innovációs programigazgató is.
A terület legújabb trendjeinek megismerésére és a diákok kapcsolatépítési lehetőségeire platformot teremtett a CheckINN turisztikai innovációs hub és a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézete közös szervezésében megvalósuló egész napos rendezvény, amelynek keretében 11 előadás és két kerekasztalbeszélgetés alkalmával kerülhettek közelebb az érdeklődők a digitalizáció által nyújtott lehetőségekhez, kihívásokhoz és legfontosabb megoldandó feladatokhoz. A program ötvözte a turizmus digitalizációjában megjelenő jó gyakorlatokat a témában végzett tudományos kutatások eredményeinek bemutatásával és a megtapasztalás élményével, hiszen a program szüneteiben az érdeklődő diákok digitális eszközök segítségével próbálhattak ki városjáték fejlesztéseket vagy éppen magát a virtuális valóságot.
A workshop nyitóelőadásában Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója az innovációk sokszínűségére és fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét, amelyhez ők az általuk kiírt pályázati lehetőségeken és szakmai rendezvényeken keresztül platformot is biztosítsanak az azokhoz kapcsolódó ötletek kibontakoztatására. A turizmusban fellelhető, de még kiaknázatlan innovációk legitimitását jól mutatja, hogy az évek alatt majdnem 600 hallgató vett már részt CheckINN turisztikai innovációs versenyen, ahol már 195 projektet nyújtottak be elbírálásra és összesen 57 első hely született. A turisztikai innovációk megjelenésében a 2020-as évek modern gazdasági világában már kiemelet szerepet kap a digitalizálás lehetősége is, valamint az ezzel kapcsolatos adatok felhasználásának módszerei. A Magyar Turisztikai Ügynökség is ennek megfelelően alkalmazkodik a kor kihívásaihoz, és ennek a folyamatnak képviseli egyik legfontosabb részegységét a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Juhász Szabolcs turizmusszakmai igazgató prezentációjában rámutatott arra a tényre, hogy a szálláshely-szolgáltatók 2019-óta továbbítják forgalmi, statisztikai adataikat az NTAK-ba, az online pénztárgépet használó vendéglátó üzletek és a jeggyel látogatható turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége pedig 2023. július 1-jétől indul. Ezzel teljessé válik a teljes hazai turisztikai ökoszisztéma digitalizálása, ami jelentős mértékben járulhat hozzá a hazai turizmus, és benne a turisztikai vállalkozások versenyképességének növekedéséhez.
Schmutz Ádám, a Novitatis ügyvezetője ehhez kapcsolódóan a Balaton turisztikai desztináció szolgáltatóinak digitális megjelenését a vendégélmény szempontjából mutatta be és hívta fel a figyelmet a vendégútban megjelent elakadási pontokra, melyek kezelése kritikus a vendégélmény szempontjából. Szintén a vendégélmény digitális folyamatokkal történő fokozásának lehetőségeit és a sikeres vendégszerzés- és megtartás technikáját ismertette előadásában Katona Zoltán, a Morgens ügyvezetője, aki szerint kulcsfontosságú az igénykielégítő, az igényteremtő és az úgynevezett lead hirdetések jól időzített rotálása a közösségi felületeken és a weboldalon egyaránt, valamint az ezekből keletkező adathalmaz tudatos felhasználása a brandingre, a közösségépítésre és a vendégek lojalitásának kialalkítására. Dencs Gábor, a Bonomi vezetője olyan digitális fejlesztéseket ismertetett, amelyek célja, hogy a szálláshelyek könnyen és eredményesen beszélgethessenek vendégeikkel Messengeren, WhatsApp-on, Viberen és más üzenetküldő applikációkon. Ez a közvetlen csatorna a vendégnek kényelmes, a szálláshelynek pedig jövedelmező lehetőség, hiszen a beszélgetés elindítását követően kontaktként újra elérhető lesz az adott szálloda számára a korábban megszólított vendég, így a későbbiek során is megtalálhatjuk akár direkt ajánlatokkal. Holczinger Zoltán, a repjegy.hu online értékesítési vezetője az e-commerce fejlesztések folyamatairól beszélt röviden a repjegy.hu példáján keresztül. A cég évi 4 millió látogatószámával lényeges szerepet tölt be a hazai OTA piacon. A szakértő elmondta, hogy bár a repülőjegy, mint termék könnyen értelmezhető, ám az értékesítési folyamat annál nehezebben, hiszen gyorsan változó ár, szigorú szabályozás és sok bizonytalanság jellemzi. Ennek következtében a hozzá kapcsoló kommunikáció igen körülményes. A sokéves tapasztalat azt igazolja, hogy az értékesítés alapja még mindig az, hogy megértsük és megismerjük az ügyfél igényeit. Ennek mentén az ár, a tiszta és átlátható vásárlási folyamat, a trendek ismerete és az egyszerűsítés elve mind kiemelt fontosságú.
A folyamatok digitalizációjának hasznosságán túl a workshop előadási és panelbeszélgetései kitértek a turisztikai termékekben megjelenő új digitális elemek szerepére is. A workshop bemutatta, hogy a kiterjesztett és virtuális valóság a digitális fejlődés egyik legérdekesebb és leggyorsabban fejlődő formája, erre a felismerésre alapozta a VR Tours működését is Kurucz Márton alapító-tulajdonos és csapata. Ismertették, hogy a digitális és valós elemeket vegyítő túráik keretében a résztvevők a fizikai valóságban is bejárják az adott helyszíneket, melyeknek történelmi hátterét az VR szemüvegek segítségével jelenítik meg. A VR Tours egyik legnagyobb egyedisége abban rejlik, hogy a tematikus városnéző túrák keretében a résztvevők szabadtéren használják az említett VR-szemüvegeket, és ezáltal egyedi kínálattal rendelkeznek az idegenvezető túrák piacán. Szintén az egyediségre és a jövő turisztikai kínálatának irányára hívta fel a figyelmet Palicz Péter, a Kvi Hotel igazgatója azzal az állításával, hogy elérkezett az idő a szálláshely iparág számára a teljes digitalizációra. Véleménye szerint a szállodák hatékony működéstét és az egyedi vendégélményt is a digitalizáció mentén lehet manapság igazán értelmezni. Az igazgató saját tapasztalatból beszélt. Szállodájukban a foglalástól a kijelentkezésig szinte minden folyamat automatizált. A vendég egy telefonos alkalmazáson keresztül kommunikál házon belül, ezt használja kulcskártyaként, ezzel vezérelheti a szobában található elektronikai eszközöket. Ezzel a hatékony megoldással optimális utat találtak az energiahatékonyság felé is. A szálloda minimális létszámigénnyel rendelkezik: a recepció, mint munkakör nálunk teljesen automatizált, az adminisztrációs tevékenységeket felváltotta az IoT (Internet of Things). Péter úgy gondolja, hogy manapság, amely cég hatékonyan képes adatot gyűjteni, az hatalmas versenyelőnyre tehet szert, és úgy véli, „az adat a jelen kor olaja”. A digitalizáció segítségével egy másik turisztikai terméket, a klasszikus városnéző túrákat is új perspektívába lehet helyezni. Korbuly Ádám, a Miratia alapítója egy olyan helyismeretet támogató alkalmazást hozott létre fejlesztőcsapatával, amely újraértelmezi a vezetett sétákat. Így született meg a Miratia, melynek lényege, hogy játékos módon, feladványok mentén GPS applikáció segítségével hívja fel az egyes városok, kisebb-nagyobb desztinációk érdekes látnivalóira, értékeire a figyelmet, miközben közösségi élményt is teremt.
A workshop a gyakorlatban már fellelhető digitális innovációk bemutatásán túl a téma leújabb kutatási eredményeivel is igyekezett megismertetni a hallgatóságot. Dr. Miskolczi Márk, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a magasan automatizált járművek turizmusban elfoglalt szerepéről és várható hatásáról számolt be. A részleges önvezető funkciókkal ellátott járművek kereskedelmi forgalomban, illetve megosztott mobilitási szolgáltatások formájában (például: UBER, Waymo) már világszerte elérhetővé váltak. A magas automatizáltság a teljes gépi kontroll jelenlétét jelenti, így a jövőben már nem biztos, hogy kell a magasan automatizált vagy teljesen automatizált jármű használatához jogosítvány, így akár bővülhet a célcsoportok köre, és több utazó juthat el egy adott desztinációba. Városnézés pontosabb tervezhetőségének tekintetében is jó lehetőségként szolgál, de akár az alkoholfogyasztást is lehetővé teszi az utazás közben, így például a borturizmusban is hasznos lehet. A felmérések rámutattak arra is, hogy a megkérdezettek 500 km alatti utazásoknál találják ideálisnak az önvezető járműveket. Dr. Beták Norbert, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Turizmus Intézetének vezetője előadásában egy digitális tartalomfejlesztési projektet mutatott be, amelyet a hallgatók bevonásával, valamint több TDM szervezettel és a SmartGuide nevű céggel közös partnerségben valósítottak meg. Jelen projektötletükkel a METU közösségét is inspirálta.
A rövid előadások után az előadókhoz csatlakozott Dr. Juhász-Dóra Katalin a Budapesti Gazdasági Egyetem docense, Káldi Emese az Imagine alapító tulajdonosa, Fitos Attila, a Travelport customer success managere, valamint Szabó Dániel, a METU Digitális marketing vezetője is és kerekasztal beszélgetések formájában részletesen is értekeztek a digitalizáció eredményeinek hasznosítási lehetőségeiről, korlátairól és szerepéről a vendégélményben.
