hirdetés
hirdetés

Életműve összeforrott a palócság kutatásával

A XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai néprajzosára, a palócság neves kutatójára, az Egri Dobó István Vármúzeum alapító-igazgatójára emlékeztek a hevesi megyeszékhelyen. Dr. Bakó Ferenc tudós-muzeológus 100. születésnapjára reprezentatív kiállítást is nyitottak és emléktáblát avattak a várban, a nemzeti emlékhelyen.

hirdetés

Az ülésen részt vettek a szakember egykori munkatársai, a Magyar Néprajzi Társaság, továbbá a hazai társmúzeumok képviselői és fiatal kutatókat is köszöntöttek. A találkozón ott volt a professzor művészettörténész lánya, dr. Bakó Zsuzsanna is, aki édesapja emlékét idézte fel.

A résztvevők előadásokat hallgattak meg a Magyar Tudományos Akadémia néhai doktorának dr. Bakó Ferencnek (1917-1998) az életéről, sokoldalú munkásságról és gazdag hagyatékáról. Nagyváradon született, de később Egerhez kötődött, ahol érettségi vizsgát tett.

Ezután a budapesti egyetemen földrajz-történelem szakon tanult és az érdeklődése már ekkor a néprajz felé irányult. A II. világháborút követően a Magyar Nemzeti Múzeum elnökségén, majd a Néprajzi Múzeumban dolgozott.

Ekkor elsősorban a palóc területeken, így Galgamácsán, Ipolyvarbón, Őrhalmon és Eger környékén folytatott kutatásokat.

Azután Sárospatakon, majd Egerben múzeumot szervezett. Tevékenységével alapozta meg a mai Dobó István Vármúzeum szakmai, közművelődési munkáját. Fáradhatatlanul dolgozott és sokat publikált. A neve szorosan összeforrott a palócság kutatásával. 

A neves néprajzkutató portréja a tárlaton (Fotó: Mentusz Károly)
A neves néprajzkutató portréja a tárlaton (Fotó: Mentusz Károly)

Több mint két évtizednyi munkája eredményeként született meg a Palócok című négykötetes tanulmánygyűjteménye. A szerteágazó munkásságának eredményeit tudományos ismeretterjesztő előadásain is igyekezett eljuttatni a nagyközönségnek.

A munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. A vármúzeumban az általa megalapozott néprajzi gyűjtemény, a több ezer fotó és a kiállítóhelyek létrehozása ma is nagy értéket jelentenek az intézménynek.

Dr. Bakó Ferenc irányításával jött létre a Palócadattár. A kutatásairól, tapasztalatairól pedig több forrásértékű művet hagyott hátra. Írt például a Mátravidéki parasztházakról és udvarokról, a bükki barlanglakásokról, a Heves megyei tájházakról, valamint a híres egri boros pincékről is.

Egerben díszpolgári címet kapott és utcát is neveztek el róla. A tudóst, a halálát követően, a bazilika altemplomában temették el.

A látványos emlékkiállításon dr. Bakó Ferenc pályafutását, gazdag életművét - többek között - mint a népi építészet, a palócság, a helytörténet, a kézművesség és a háziipar kutatóját mutatják be.

De láthatók itt a művei, továbbá azok a tárgyak és eszközök is, amelyeket a különböző gyűjtőútjain szerzett. Így például kiállították a boldogi menyasszonykalácsot, a korabeli egri boros hordók közül néhányat, szüretelő kosarakat és puttonyt, az egri népviseletet és különféle szőtteseket is.

Mentusz Károly
a szerző cikkei

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megoldást jelent a budapesti tömegturizmus problémára, ha a főváros kikerül az olcsó desztinációk köréből?

Kiadónk társoldalai