A hangulatos parkokkal és pihenőhelyekkel övezett Recskről ma is a legtöbb érdeklődőnek az egykori kényszermunkatábor jut eszébe. Napjainkban ez a hely – ahol 1950 és 1953 között sokan raboskodtak – Nemzeti Emlékhelyként szerepel. Ott látogatóparkot alakítottak ki, szobrokkal, fából ácsolt régi őrtoronnyal az egykori rabok ruháit, tárgyait is bemutatva. A következő három évben a Nemzeti Örökség Intézete közel egymilliárd forintos fejlesztéssel szeretné bemutatni a látogatóknak az egykori munkatábor mindennapjait. Jelenleg évente 20-25 ezer érdeklődőt fogadnak itt, de a fejlesztésekkel a jövőben még több turistára számítanak.

Felújítják az arborétumot, fejlesztik a tó környékét

A valamikori munkatábor helyszíne mellett Recsk másik kiemelkedő látványossága a néhai hercegi főkertész, Jámbor Vilmos (1825-1901) nevéhez fűződő arborétum – mondta Nagy Sándor polgármester. A Recskről Parádfürdőre vezető út két oldalát övező híres gesztenyefasor mellett ezt a különleges növénykertet is ő tervezte, illetve hozta létre. A magyar kertépítés kiemelkedő alakja élete jelentős részét Recsken töltötte, itt talált otthonra, itt hunyt el és a falu temetőjében nyugszik.

Egy adománynak köszönhetően tavaly kezdték meg az arborétum felújítását. Az oda vezető utat járhatóvá tették és padokat is helyeztek el, hogy az érkező turisták megpihenhessenek, az autóikat pedig a parkolóban tudják letenni. Innen ugyanis az érdeklődők egy kilométernyi gyaloglással érhetik el az arborétumot és tekinthetik meg a különleges növényeket. Közülük a leghíresebb az a több mint százéves, 250 centiméteres törzskerületű duglászfenyő, amely az idők során óriássá nőtt. A kert felújítása a következő időszakban tovább folytatódik.

Recsken nevezetes kirándulóhely a Búzás-völgyben található, ötven hektáros horgásztó, amelyet sokan ismernek szerte az országban. A pecások egyik kedvelt hazai paradicsoma, hétvégi házakkal és zöld környezettel. Főleg családjaikkal járnak ide a horgászok Magyarország különböző részeiből. Közülük sokan házat is építettek , ahol nemcsak a nyarat, hanem az esztendő nagy részét is töltik. Olyan vendégek is akadnak, akik körbe is kerékpározzák a tavat, nekik nyolc és fél kilométert kell megtenniük. Ebben az évben ötezer napi horgászjegyet adtak el a tónál, amelyet jövőre hétezerre, később pedig 14 ezerre szeretnének növelni.

Ennek a feltétele azonban az, hogy a tó környéke a következő években megújuljon – erősítette meg a polgármester. Ezért 2017-től további turisztikai attrakciókkal gazdagodik a környék. Amellett, hogy megőrzik a tó természeti adottságait, egyre inkább a családok pihenését szeretnék kiszolgálni. Ennek érdekében például kerékpárutat, madármegfigyelő-helyeket alakítanak ki és biciklikölcsönzőt is nyitnak. A gasztronómiára is nagy hangsúlyt fektetnek, mert szeretnék, ha a turisták minél jobban megismernék a helyi palóc ételspecialitásokat, valamint a halételeket is. Mindezekhez pedig a mátrai és az egri történelmi borvidék legjobb italait kínálják majd.

Turisztikai centrum és palóc gasztronómia

A jövő év második felében a környékbeli településekkel együtt közös prospektust adnak ki a látnivalókról, a szálláshelyekről, sőt egy-egy hétre szóló programokat is ajánlanak az érkezőknek. Szeretnének részt venni a különböző turisztikai vásárokon, illetve kiállításokon, hogy még jobban ráirányíthassák a figyelmet Recsk jelentőségére. A faluban – hét környező község összefogásával – például 2017-ben turisztikai centrumot is nyitnak. Ennek a segítségével is népszerűsítik majd az értékeiket és a programokat. A szálláshelyeket is bővítik: a jelenleg üresen álló ingatlanokat értékesítik, amelyek felújítás után szállásként üzemelhetnek tovább. Recsken jelenleg két étterem működik, ahol a palóc gasztronómia széles választékát kínálják.

De a vendégeket várja a több mint fél évszázada megnyitott, különleges berendezésű Népművészeti Tájház, valamint a művelődési házban kialakított bányászati múzeum is. Ott az egykori recski ércbányászat történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A bemutatóhely érdekessége, hogy az udvara is látogatható, ahol régi bányászati gépeket állítottak ki. Pazar látványt nyújt a vendégeknek az 1900-as évek elején épített és nemrég felújított egy tornyú római katolikus templom, amelyet teljes barokk pompájában ismerhet meg a közönség.

Recsk jövője tehát alapvetően a turizmus fejlesztésén múlik – hangsúlyozta Nagy Sándor polgármester. Ezért sokat kell még tenniük a vállalkozókkal közösen annak érdekében, hogy még színvonalasabban szolgálhassák ki a mátrai faluba érkező vendégeket.