Egy a napokban nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint a témavizsgálat 95 százalékát arra a 86 beadványra alapozták, amik a turisztikai szolgáltatók tisztességtelennek vélt kereskedelmi gyakorlata miatt érkeztek a felügyelőségekhez 2011-ben. Ezekhez kapcsolódtak a érdekképviseleti szervezetek vagy más hatóságok jelzései alapján indult eljárások. Az érintett ügyek 29 százalékában állapítottak meg tisztességtelen piaci magatartást vagy más jogsértést.

A vizsgálatok gerincét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008-as törvény előírásainak való megfelelés ellenőrzése jelentette. A jogszabály 31 pontos feketelistáján szereplő tiltott tevékenység mellett vizsgálták az esetlegesen megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot, és minden más olyan tisztességtelennek minősülő gyakorlatot, amikor a szolgáltató nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el, és ami alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan döntés meghozatalára késztesse, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Az eljárások közül 68 esetben született már döntés, további 18 ügyben még folyamatban van a vizsgálat. A lezárt eljárások közül 43 esetben nem találtak jogsértést, 20 esetben állapították meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítását, öt esetben pedig más fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését.

A konkrét jogsértések között gyakran tapasztalta a hatóság, hogy a vállalkozások prospektusaiban, weboldalán a szálláshely jellemzőivel, az igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatosan feltüntetett tájékoztatás nem felel meg a valóságnak. Például a prospektus szerint a hotel harmadik emeletén található szobák panorámája parkra, kültéri medencére néz. A valóságban a szobák az épület tetőterében helyezkedtek el, és 2,5 méter magasan lévő ablakaikat kinyitni is csak segédeszközzel lehetett, nemhogy a kilátásban gyönyörködni. Volt olyan utazásszervező vállalkozás is, amelyik prospektusában tengerre nézőként tüntette fel azokat a szállodai szobákat, melyekből ténylegesen a szomszédos épület falára nyílt kilátás.

Jogsértőnek minősítették azt is, amikor egy élményfürdő üzemeltetője honlapján 16 órától hirdette a kedvezményes napi belépőjegyek váltását, valójában azonban ezt csak 17 órától biztosította. Megtévesztő mulasztást állapítottak meg a vállalkozás terhére amiatt is, mert nem nyújtott előzetes tájékoztatást a fogyasztók részére arról, hogy a szaunákat csak meztelenül lehet használni.

A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító ügyek 90 százalékában kizárólag a "kötelezés" szankciót alkalmazták. Megtiltották például a megtévesztő magatartás további folytatását, illetve elrendelték, hogy a vállalkozás biztosítsa a fogyasztók számára a megfelelő tájékoztatást. Csak két olyan ügy volt, ahol a kötelezés mellett fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabtak. A teljes témavizsgálat során összesen 80 ezer forint volt a kiszabott bírság összege.