Ausztriában csökkent a fürdőlátogatók száma 2012-ben, melynek okát a tanulmányt készítő Fischer&Partner az osztrák fürdők hasonlóságában és elszigeteltségében látta. Ausztriában a fürdők folyamatosan fejlesztettek az elmúlt években, 4 év alatt 1,5 millió fővel nőtt forgalmuk, amely 2012-ben közel 8,5 millió látogató volt.

A hazai fürdők más képet mutatnak: 2012-ben 2,2%-kal növelni tudták vendégforgalmuk, míg a fürdők árbevétele 7,2%-kal növekedett átlagosan. A Magyar Fürdőszövetség 25 tagja körében végzett előzetes felmérést a 2012-es évre vonatkozóan. A 25 fürdő együttes vendégforgalma 14,1 millió fő volt, míg fürdőszolgáltatásból származó árbevétele 20,5 milliárd forint, mely 61%-a a fürdőt üzemeltető társaságok teljes árbevételének, mely közelített 2012-ben a 33,5 milliárd forinthoz.

A kedvezőnek tekinthető eredmények elsősorban a 2012-es év szerencsés időjárásának tulajdoníthatók, továbbá annak, hogy a sok helyen EU-s forrásból megvalósult szolgáltatásbővítő fejlesztések a tematikus, komplex térségi turisztikai kínálat népszerűsítését célozták meg.

„Az eredmények azonban romló tendenciát mutatnak a hazai fogyasztás visszaesésével" – fejlette ki Vancsura Miklós. "Így a növekedés fenntartásának érdekében szükséges a fürdőszolgáltatások igénybevételének ösztönzése a Széchenyi Pihenőkártya alszámlái közötti átjárhatóság biztosításával, a fürdőgyógyászati szolgáltatások hazai és nemzetközi elismertségének növelésével, melyhez egy átfogó egészségturisztikai koncepció és annak következetes betartására lenne szükség.

A fürdőink nagyon hasonlóak, a lehető legnagyobb célcsoportot célozzák meg és az egész család élmény- és gyógyfürdőjeként működnek. Azon fürdők és fürdővárosok voltak sikeresek 2012-ben, akik egyértelműen kommunikálni tudták a fürdő szolgáltatásait és a településeken elérhető programokat, továbbá a szolgáltatók képesek voltak összefogni egy TDM jellegű szervezetben. Gondok ott jelentkeztek, ahol ezen együttműködések nem valósultak meg, illetve a fürdők, mint elszigetelt „üzemek”, egyedül, elkülönülve működtek és nincs a háttérben egy értékes turisztikai termék sem.

Továbbá beigazolódott ismét, hogy az önállóan működő fürdőket és a helyi, szűk térségre pozícionált létesítményeket a térségek lakói nem tudják eltartani. A fürdőkről általánosságban megfogalmazott negatív hírek többsége ezen, rossz koncepció alapján megépült fürdőket emelik ki, miközben a többi hazai fürdőben komoly szakmai munka folyik” - emelte ki a szövetség elnöke.

A fürdők vendégösszetétele Budapesten és a határhoz közeli helyeken a külföldiek irányába tolódott el. (Ez a fejlemény a vendégéjszaka statisztikákban kevésbé látszik, mivel nőtt az egy napos üdülések aránya.) A jelentősebb vizes létesítményeink általában az országhatárhoz közel találhatók, így Szlovákiából, Romániából, Szerbiából tovább növekedett az 1 napos fürdőzők aránya. Ez részben kompenzálta a SZÉP kártyák bevételkieséséből adódó összegeket.

Ennél beszédesebb adat, hogy a 25 vizsgált fürdőszolgáltatót befogadó település (Budapestet is beleértve) regisztrált vendégéjszakáinak száma 2012-ben 13,3 millió volt. Ez az összes vendégéjszaka szám 61,6 százalékát teszi ki, de a főváros nélkül is a „vidéki” fürdővárosokhoz köthető a vendégéjek 42 százaléka.

Magyarországon megközelítően 180 állandó és idényjelleggel üzemelő gyógy-, élmény és strandfürdő található (közülük 74 a minősített gyógyfürdő). A felmérésében szereplő 25 szolgáltató reprezentatív képet fest a hazai fürdőszakma állapotáról.