A METTT szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott véleményében kifejti: a Turizmusfejlesztési Stratégia üdvözlendő, különösen, az Új Széchenyi Tervben is szerepelő Gyógyító Magyarország-Egészségipari Program. Ezt azonban megtoldaná a társaság néhány konstruktív javaslattal.

A METTT úgy látja, hogy az egészség-központi turizmus, mely igazodik a korszerű nemzetközi trendekhez, biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot azáltal, hogy konjunkturális és szezonális hatásokkal szemben véd és még a hagyományokra is épít, jelenthet új hajtóerőt az ágazat számára.

Eddig elzárt területek

A METTT meghatározása tágabb fogalom, mint az egészségturizmus. Jóllehet, középpontjában az egészségturizmusra épülő gyógyfürdők, gyógy- és wellness szállodák állnak, eddig elzárt területek is bevonhatóvá válnak - fogyatékkal élők, idősek, szabadidő- és tömegsport-turizmus, hivatásturizmusban az egészséggel, gyógyítással, egészséges táplálkozással, életmóddal kapcsolatos képzések, konferenciák. De általánosságban az egészséget, mint értékválasztást elsődleges szempontnak tekintő turisták érkezhetnek nagyszámban és lehet alapja az elérni kívánt célállapotnak: „Magyarország az egészséges választás!” Az elzárt területek megnyílása által új piaci lehetőségek is megnyílnak. Illeszkedve az elképzelésbe, a kereskedelmi szálláshelyek és éttermek az ún. „egészséges választás” védjeggyel különböztethetnék meg magukat.

Nem lábtörés céljából

Az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmusról szólva a METTT kifogásolja az OEP adataiból történő kiindulást, melyek „globális egészségügyi turisztikai következetés levonására teljességgel alkalmatlanok” - fogalmaz a METTT. Indoklásában megemlíti, hogy az egészségügyi intézmények alapvetően csak azokat az ellátásokat jelentik, amelyeknek a megtérítését az OEP-en keresztül várják, így a jelentett esetek között számtalan, nem az egészségügyi turizmus területére tartozó ellátás van, pl. baleset esetén. Ugyanakkor a turista nem lábtörés céljából utazik Magyarországra - olvasható. Hozzáteszik: „Az egészségügyi turizmus alapvetően a nem a közfinanszírozás keretében a más országban igénybevett ellátásokat jelenti, ahol a beteg saját döntése, és zömmel saját (vagy önkéntes biztosítója) terhére veszi igénybe piaci körülmények között az ellátást az olcsóbb ár, vagy jobb minőség reményében. Magyarországon – sajnos – a kormányzat, illetve a statisztikák általában nem tudnak semmit a nem a közfinanszírozás terhére nyújtott ellátásokról, így az egészségügyi turizmusról sincs semmilyen érdemi információnk. Végképp igaz ez a magánszolgáltaknál igénybevett ellátásokra, holott az egészségügyi turisztikai szolgáltatások zömét ez a szektor nyújtja.”

Mit tehetnénk?

A terület fejlesztését meghatározza a METTT szerint, hogy arról nincs megfelelő információ, hiányzik a hiteles kínálat és kereslet-analízis. A fogászattól és a gyógyszállóktól eltekintve az egészségügyi nincs megfelelő tömegű, kiajánlható, minőségi kapacitás, amire egy marketing kampány ráépíthető lenne, továbbá a magyar egészségügyi szolgáltatások nem elég ismertek a világban, minőségük nem megfelelően hitelesített. Mindezek konzekvens munka és kormányzati támogatással orvosolhatók, melyet követően megfelelő piacanalízis után ki kell jelölni a kiemelt fejlesztési területeket, hármat a javaslat szerint. Ezek a következők lennének:  fogászat, mozgásszervi betegségek terápiája, rehabilitáció. De fontos terület lehet még plasztikai sebészet, a ritka betegségek gyógyítása, a meddőség kezelése.