hirdetés
hirdetés

Tatárföld: vallások és kultúrák találkozása, ahol egységben az erő

Tatárföld Oroszország gazdaságilag legfejlettebb köztársasága, ám történelme rendkívül régre nyúlik vissza. Az ide látogató úgy érezheti, nem csak térbeli, hanem időutazáson is részt vesz. Ebből csupán az zökkent vissza olykor a valóságba, hogy a helyiek emlékeiket példaértékűen rendezett és korszerű körülmények között őrizték meg. A Tatár Köztársaság kétségkívül a modernitás, a régmúlt és a különböző kultúrák, vallások keveredésének különleges egyvelege. 

Oroszország gyönyörű köztársaságába, Tatárföldre szervezett tanulmányutat az 1000 Út Utazási Iroda. A Tatár Köztársaság fővárosa, Kazany repülőterére Moszkvából érkeztünk az Aeroflot járatával. A csapatot már a reptéren meglepetés fogadta: az épület ugyanis olyan modern, ízléses és rendezett volt, amit sok más, jelentősen nagyobb forgalmú repülőtér megirigyelhetne. Ez nem véletlen, a reptér ugyanis vadi új: 2013-ban építették fel az egyetemi sportolók nemzetközi sporteseménye, az Universiade alkalmából, melyet abban az évben Kazanyban rendeztek meg. Idegenvezetőnk elmondása szerint az Universiade egyfajta „főpróba” volt a Szocsiban megrendezett téli olimpia előtt.

Kazany repülőtere (Fotó: Berende Alexa)
Kazany repülőtere (Fotó: Berende Alexa)


Kazany repülőtere (Fotó: Berende Alexa)
Kazany repülőtere (Fotó: Berende Alexa)

Sportarénák, ameddig a szem ellát

Már a Kazanyban töltött első pár óránkban feltűnt, hogy kiemelkedően sok a városban a sportlétesítmény, amit részben erre az eseményre építettek vagy újítottak fel, és amelyek többségét úgy tervezték, hogy a lakosság számára is állandó sportolási, kulturális vagy szórakozási lehetőséget kínáljon a későbbiekben is. Több sportágnak is saját, sok esetben ultramodern, látványos stadiont építettek, amelyet már az első nap szemügyre vehettünk a Kazanka-folyó partján ácsorogva: külön épülete van a harcművészeteknek (Palace of Martial Arts), a vizes sportoknak (Aquatic Palace), a jeges sportoknak (Ice Palace), de még egy hatalmas teniszlabdával díszített egyetemi teniszcsarnok (Tennis Academy) is helyet kapott itt, valamint 2013-ra épült fel a multifunkcionális Kazan Arena is, mely a 2015 július-augusztusában megrendezésre kerülő úszó-világbajnokság és a 2018-as FIFA világkupa egyik helyszíne is lesz – az épületek többsége nagyjából egy vonalban, a várost kettészelő folyó egyik oldalán helyezkedik el, így a túlpartról egyszerre belátni azokat.

A Kazanka-folyó, túlpartján új épületekkel és sportcsarnokokkal (Fotó: Berende Alexa)
A Kazanka-folyó, túlpartján új épületekkel és sportcsarnokokkal (Fotó: Berende Alexa)

De ne szaladjunk ennyire előre: Kazany és Tatárföld történelme ugyanis olyan gazdag, éppen ezért kultúrája pedig olyan színes, hogy az ember úgy érzi, egy multikulturális időutazáson vesz részt az egyes helyszíneket meglátogatva. Az alig több mint egymillió lakosú Kazanyban ahogy régen, úgy most is fontos szerepet játszanak a vallások, ezzel párhuzamosan pedig a békés együttélés: körülbelül fele-fele arányban élnek itt ugyanis ortodox keresztény, valamint szunnita iszlám vallású emberek. Ez a kettősség erőteljesen megjelenik a térségben, főként annak építészetében. Erre a lakosok büszkék is, és szívesen beszélnek arról, ahogy a keresztények és a muszlimok, illetve az orosz és tatár származásúak együtt élnek, tanulnak és szórakoznak. A békéért sokat is tesznek: 2012-ben például megnyitották a Barátság Házát (House of Peoples' Friendship), ahol több nemzetiségű iskola működik, de információs központ, előadó-, tárgyaló- és konferenciaterem, valamint a Barátság Múzeuma is megtalálható itt.

Egy lerombolt, majd újjászületett ikonikus helyszín: a Kazanyi Kreml

A város egyik méltán legnépszerűbb helyszíne a Kazanyi Kreml, amely 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. Ez Kazany törénelmi központjának számít, jelenleg itt található Tatárföld elnökének rezidenciája, eredetileg azonban erődítményként funkcionált, azt követően a kazanyi tatár kánok udvara, a cári időkben pedig a helyi kormányzó palotája is itt volt. A Kreml a Kazanka-folyó fölött magasodó dombon helyezkedik el – ennek az erődítmény építésekor abban volt szerepe, hogy a helyiek már messziről látták a közeledő ellenséget. 1552-ben IV. Iván orosz cár csapatai azonban elfoglalták az erődítményt, a negyven napos ostrom után pedig a még épen maradt falakat, épületeket a cár leromboltatta, helyettük ortodox templomokat és új, kőből rakott falat, tornyokat emeltetett. Jelenlegi építészetére és az itt megjelenő kultúrára jelentős hatással volt és van a mai napig is mind az orosz és a tatár hagyomány, valamint az ortodox és muzulmán vallások. A Kreml területén 1977-ben kezdődtek komolyabb felújítási munkálatok, az 1990-es években pedig újabb rekonstrukciókra és régészeti feltárásokra került sor.

Kazany panorámája a Kremlből (Fotó: Berende Alexa)
Kazany panorámája a Kremlből (Fotó: Berende Alexa)

Egyszerre épült újjá a mecset és a katedrális

A műemlék épületegyütteshez tartozó tornyok, katedrális és a Kormányzói palota mellett 2005-ben elkészült a Kreml ma már egyik legszembetűnőbb épülete, a több szintes – eredetileg a 16. században épült, majd Rettegett Iván által leromboltatott – Kul-Sarif mecset, amelyet a város alapításának ezredik évfordulójára építettek fel a régi mecset helyére, és jelenleg Kazany központi muzulmán temploma – alakja egy nyíló virágot szimbolizál, nevét egy tatár nemzeti hősről kapta. Az épületben található egy múzeum is, amely az iszlám kultúrát mutatja be, az egyik imahelyet pedig káprázatos kék, arany és fehér, néhol csipkés dekoráció ékesíti belül. A mecset azért épült, mert a Szovjetunió 1991-es megszűnését követően sem a muszlimok, sem a keresztények nem érezték magukat biztonságban, és többször is az utcára vonultak demonstrálni. Ezért 1996-ban megkezdték a mecset építését, és kilenc év alatt végeztek vele. Hogy a békét pedig fenntartsák, a Kremlben ezzel egy időben – pontosabban az átadást követő hónapban – a kívül-belül teljesen felújított ortodox Angyali Üdvözlet-katedrálist is megnyitották a hívők és a közönség előtt, amelynek egyik belső falát gyönyörű ikonosztáz ékesíti. A Kreml területén található a Tatár Nemzeti Múzeum is, és a II. világháború során az ország védelmezőinek arcképeit is kiállították egy szabadtéri, füves területen, modern, hirdetőoszlopokhoz hasonló felületeken.

A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)
A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)


A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)
A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)


A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)
A Kul-Sarif mecset (Fotó: Berende Alexa)


Angyali Üdvözlet-katedrális (Fotó: Berende Alexa)
Angyali Üdvözlet-katedrális (Fotó: Berende Alexa)


A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)
A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)


A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)
A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)


Az ország védelmezőinek arcképei a Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)
Az ország védelmezőinek arcképei a Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)


A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)
A Kazanyi Kremlben (Fotó: Berende Alexa)

A helyszín részben azért kerülhetett fel az UNESCO Világörökség listájára, mert a komplexum kivételes módon jeleníti meg a történelmi eseményeket és a kulturális sokszínűséget, valamint azért, mert a kánság időszakának egyedülálló bizonyítékául szolgál. Ezen kívül itt található az egyetlen olyan, fennmaradt tatár erődítmény, ahol még felfedezhetők az eredeti városrendezési koncepció nyomai.

Ami a felszínen vallásos, az legbelül az egység jelképe

A tanulmányúton még egy rendkívül érdekes, máig befejezetlen épületet látogattunk meg Kazanyban: a Minden vallás templomát (Temple of All Religions), amely valójában nem funkcionál vallási helyszínként. Építtetője, Ildar Khanov egy gyermekkori betegség következtében megjelenő, majd felnőttkorában visszatérő látomását követően kezdte el a munkálatokat 1994-ben. Látomásában azt mondták neki: építenie kell egy templomot, amelyen a 16 legfőbb világvallás jegyei szerepelnek. Khanov megkezdte az építtetést, és amikor az már fogadóképes állapotban volt, akkor itt fogadta az alkohol- és kábítószer-problémával küzdőket, akiket saját vagyonából kezeltetett. A gyönyörű, színes kupolákkal, díszítésekkel, sőt, még egy Buddha-szoborral is ellátott épület ma kiállításoknak, koncerteknek ad helyet, de ha teljesen elkészül, akkor bővíteni tervezik a repertoárt. Miután Khanov 2013-ban elhunyt, egykori szomszédja – aki már a kezdetektől segítségére volt –, Mansour felel az épületért. Csapatunkat ő vezette körbe a „templomban” – elmondta, hogy bár az építmény kívül a legfontosabb vallások jegyeit hordozza magán, belépve a különböző vallású emberek egyesülhetnek, függetlenül hitüktől. Arra a kérdésre pedig, hogy neki mi a vallása, csak annyit mondott: ő a természetben hisz.

A Minden vallás temploma (Fotó: Berende Alexa)
A Minden vallás temploma (Fotó: Berende Alexa)


A Minden vallás temploma (Fotó: Berende Alexa)
A Minden vallás temploma (Fotó: Berende Alexa)


Ildar Khanov, a Minden vallás templomának építtetője (Fotó: Berende Alexa)
Ildar Khanov, a Minden vallás templomának építtetője (Fotó: Berende Alexa)


Kiállítás a Minden vallás templomában (Fotó: Berende Alexa)
Kiállítás a Minden vallás templomában (Fotó: Berende Alexa)


A Minden vallás templomának egyik terme (Fotó: Berende Alexa)
A Minden vallás templomának egyik terme (Fotó: Berende Alexa)


Ildar Khanov egykori szomszédja, Mansour, aki most felel a Minden vallás templomáért (Fotó: Berende Alexa)
Ildar Khanov egykori szomszédja, Mansour, aki most felel a Minden vallás templomáért (Fotó: Berende Alexa)

Tisztelgés a régmúlt előtt: Bolgar, Tatárföld másik világörökségi helyszíne

A tanulmányút második napján Bolgar ősi városába látogattunk, amely szintén egyedülálló helyszín: 2014-ben került fel az UNESCO Világörökségi listára. Bolgar egy ideig a 7. és 15. század között létező Volgai Bolgárország fővárosa volt, ahol 922-ben az iszlám lett a hivatalos vallás, és a tatár muszlimok körében a mai napig fontos zarándokhelynek számít. Az i. sz. 7. században vándoroltak ide a volgai bolgárok. Az idetelepülők pedig próbálták megőrizni a helyi törzsi hagyományokat is – idegenvezetőnk elmondása szerint nem háborúztak, hanem békében éltek egymással, és kultúrájukkal gazdagították a másikét. Az egykori telepesek nyomai rekonstruált formában lelhetők fel, de új épületek, látványosságok is találhatók itt. Bolgar egyébként az Oroszországi Föderáció országos jelentőségű kulturális örökségei között is szerepel, így helyi törvény is gondoskodik fenntartásáról, megőrzéséről. A város és környéke Eurázsia több évszázadon átívelő történelmi-kulturális változását, átalakulását jeleníti meg, amely központi szerepet játszott a civilizációk és tradíciók kialakulásában.

Bolt, étterem és büfé egyben - útban Bolgar városa felé (Fotó: Berende Alexa)
Bolt, étterem és büfé egyben - útban Bolgar városa felé (Fotó: Berende Alexa)

A világörökségi területhez tartozik a volgai bolgár civilizációt bemutató modern, hatszintes múzeum is. A 2013-ban épült múzeum érdekessége, hogy abból a felszínen csupán egy szintet látunk, a többit a föld alá építették, az egyes szintek között pedig mozgólépcső viszi fel-le a látogatókat. A tárlat rendkívül gazdag tárgyi emlékekben és információkban. Megtudhatjuk például, hogy az örökségek megőrzésére irányuló munkálatokat már a 17. században megkezdték ezen a területen, II. Katalin orosz cárnő – aki 1762 és 1796 között uralkodott – pedig elrendelte, hogy a múlt értékeit meg kell őrizni a következő generációk számára. Mindemellett az itt élő muszlim közösségek különböző forrásokból pénzt gyűjtöttek arra, hogy fenn tudják tartani a mecsetek állapotát, illetve felújítási munkálatokat folytathassanak. A múzeum kettős feladatot lát el: amellett, hogy egy hatalmas tárlatnak ad helyet, a Volga egyik hajóállomásaként is funkcionál, ahol le- és felszállhatnak az utasok, valamint természetesen hajójegyet is lehet váltani a rendkívül modern, mégis a helyi környezetbe, kultúrába illeszkedő épületben. Kazanyból egyébként körülbelül két óra alatt el lehet hajózni Bolgarba és vissza, ami egy külön élménnyel gazdagíthatja az utazók időtöltését.

Helyi népviseletbe öltözve fogadtak minket a volgai bolgár civilizációt bemutató múzeumnál (Fotó: Berende Alexa)
Helyi népviseletbe öltözve fogadtak minket a volgai bolgár civilizációt bemutató múzeumnál (Fotó: Berende Alexa)


Tatár népviselet helyi ínyencséggel (Fotó: Berende Alexa)
Tatár népviselet helyi ínyencséggel (Fotó: Berende Alexa)


A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)
A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)


A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)
A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)


A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)
A volgai bolgár civilizációt bemutató múzeum (Fotó: Berende Alexa)

Szintén Bolgar világörökségi területéhez tartozik az az 1240-ben épült, mára teljesen felújított mecset, ahol a világ legnagyobb nyomtatott Koránját helyezték el – a malachittal, jáspiskővel és borostyánnal kirakott borítójú szent könyvnek 632 oldala van. Hatalmas üveglapok mögött, egy magaslaton őrzik, felülről kis lépcsőkön fellépve vethettünk rá egy pillantást. A Korán külön érdekessége, hogy azt a Vatikánban nyomtatták. 2011-ben került Kazanyba, majd onnan a bolgari mecsetbe.

A város még valamivel büszkélkedhet, ami szintén a vallások összeférhetőségének bizonyítéka: a világon itt helyezkedik el a legközelebb egymáshoz muszlim mecset és ortodox keresztény templom. A templom udvarában ötletesen szemléltetik az egykor itt elhelyezkedő vár régi-új kőfalát: a romos részt új építőelemekkel egészítették ki, hogy ne omoljon le és jól visszaadja azt, hogy milyen volt egykoron, azonban a fal eredeti maradványait egy jól látható vonallal vizuálisan elválasztották az új rétegtől.

Ortodox keresztény templom Bolgarban (Fotó: Berende Alexa)
Ortodox keresztény templom Bolgarban (Fotó: Berende Alexa)


A világ legnagyobb nyomtatott Koránja a bolgari mecsetben (Fotó: Berende Alexa)
A világ legnagyobb nyomtatott Koránja a bolgari mecsetben (Fotó: Berende Alexa)


A bolgari mecset (Fotó: Berende Alexa)
A bolgari mecset (Fotó: Berende Alexa)


Jó láthatóan választották el egymástól a várfal régi és új rétegét (Fotó: Berende Alexa)
Jó láthatóan választották el egymástól a várfal régi és új rétegét (Fotó: Berende Alexa)

A tatár Taj Mahal

Nem ért azonban itt véget a bolgari látnivalók és meglepetések sora: már a buszból észrevettünk egy olyan épületet, ami kísértetiesen hasonlít az indiai Taj Mahalra. Mint kiderült, nem véletlenül: a Fehér mecsetet valóban az Agrában található mauzóleum mintájára építették, nem is olyan régen. 2012-ben nyitotta meg kapuit, és annak emlékére készült el, hogy 922-ben az iszlám lett a térség hivatalos vallása. A nyitáskor ez épp 1090 éve történt. Azon a napon Tatárföld miniszterelnöke, Rustam Minnikhanov elmondta: „most mindenki szemtanúja lehet egy szent hely feléledésének.” Ahogy a többi épület esetében Bolgarban, úgy a Fehér mecset és környezete is rendezett, kifogástalan: nem fér kétség ahhoz, hogy rengeteg energiát fektetnek abba, hogy örökségeiket megőrizzék – legyen szó épületről vagy a kultúra ápolásáról –, és az ide látogatók számára minél hitelesebben bemutassák azokat. Ahogy megszólalt a Fehér mecsetben a müezzin, úgy mi is tovább indultunk – persze, csak miután magunkba szívtuk a zene és a látvány együttesének élményét.

A bolgari Fehér mecset (Fotó: Berende Alexa)
A bolgari Fehér mecset (Fotó: Berende Alexa)


A bolgari Fehér mecset (Fotó: Berende Alexa)
A bolgari Fehér mecset (Fotó: Berende Alexa)


Étterem és rendezvényház Bolgarban (Fotó: Berende Alexa)
Étterem és rendezvényház Bolgarban (Fotó: Berende Alexa)


Itt folyik össze a Volga és a Káma folyó (Fotó: Berende Alexa)
Itt folyik össze a Volga és a Káma folyó (Fotó: Berende Alexa)


Több helyen is árulnak füstölt halat, amit a helyiek szívesen fogyasztanak (Fotó: Berende Alexa)