hirdetés
hirdetés

2020 számokban - ahogyan az MTÜ látja

Részletes statisztikát adott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség a tavalyi év vendégforgalmi adatairól.

hirdetés

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) első teljes évét zárta 2020 decemberében, a szálláshely-szolgáltatói piac digitalizálásának eredményeként pontos és naprakész adatokkal rendelkezünk a hazai szálláshely szektorról. Az NTAK működésének első 12 hónapja egybeesett a turizmus történetének legnehezebb évével, a rendszer ugyanakkor segítette a turisztikai ágazat válságkezelését, hiszen pontosan tudtuk követni a tavaszi drámai visszaesést, majd a nyári kimagasló teljesítményt - írja közelményében a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Jelenleg Magyarországon 38.000 szálláshely működik, melyek mindegyike használ szálláshelykezelő szoftvert. A rendszernek köszönhetően pontos rálátás nyílik minden szálláshelytípusra, és az eddigi havi vagy évi egyszeri, önbevalláson alapuló statisztikai adatszolgáltatással szemben már minden hazai szálláshely naponta küld statisztikai adatot az NTAK-ba. A kereskedelmi szálláshelyek – szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek – mellett immár az egyéb és magánszálláshelyek is sikeresen csatlakoztak az új adatszolgáltatási rendszerhez.

Az NTAK küldetése, hogy egy platform alatt gyűjtse össze, és tegye értelmezhetővé, elemezhetővé az összes szálláshely-szolgáltató statisztikai adatait, hiszen ezek jelentik a jövő adatvezérelt turizmusirányításának az alapját.

Megváltozott utazási szokások

Az MTÜ megbízásából a Századvég Politikai Iskola Alapítvány április 8-tól kezdődően heti rendszerességgel mérte a magyar lakosság utazási hajlandóságát, amelyből kitűnik, hogy a járvány hatására az utazási szokásokban jelentős változás következett be 2020-ban.

A korlátozások feloldásával a nyári időszakban robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus. Míg a nyár kezdeti időszakában a kutatásban megkérdezettek 53%-a vett részt belföldi utazáson, ez az arány az őszi időszakra 67%-ra növekedett. Ennek oka, hogy sokan a külföldi desztinációk helyett belföldi utazást választottak, így nőtt a belföldi turizmusba bekapcsolódók aránya. Ez idő alatt a külföldi utazások aránya nem változott (29%), ami ugyan csak a belföldi úti célok népszerűségét mutatja.

A megváltozott körülmények miatt a lakosság utazási szokásai tudatosabbá váltak: 70% volt azok aránya, akik a biztonságosabbnak vélt belföldi utakat preferálták. Hasonló volt azok aránya is, akik a külföldi utazás során figyelembe vették azt, hogy az adott országban, hogyan alakul a koronavírus megbetegedések száma. A megváltozott körülmények miatt a lakosság harmadára volt jellemző, hogy utazási döntései során inkább kivárt, és az utazáshoz közelebbi időpontban foglalt, amely a foglalási idő rövidülésével járt együtt.

Az utazások célja az aktív szabadidős tevékenységre, a fürdőszolgáltatások igénybevételére, illetve a városlátogatásokra irányult 2020-ban. Az úti cél kiválasztása során a saját anyagi helyzet (61%), az úti cél élményígérete (42%), illetve az adott évszak (36%) volt a három legfontosabb döntéshozatali tényező.

A biztonság volt a legfontosabb

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tavalyi év összesített adatai alapján 8,0 millió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken, a vendégek 79%-a belföldi volt. Míg a teljes időszakra vonatkozóan vidéken a belföldi vendégek voltak többségben, 87%-ban, addig Budapesten a külföldiek 68%-ban. A belföldi vendégek száma 2020-ban a 2019. évinek 73%-át, a belföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 78%-át érte el. 2020. évben a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22%-át, a külföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 27%-át érte el.

A havi vendégszámok összehasonlításakor egyértelműen megmutatkozik a járvány okozta tavaszi és őszi visszaesés hatása. Főként a külföldi vendégek számának jelentős visszaesése miatt még a 2020. júniusi vendégszám is elmaradt a 2019. júniusi értéktől, ugyanakkor a júliusi és az augusztusi belföldi vendégszám jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értékeket.



Az előzetes felmérésekkel összhangban beigazolódott, hogy a hazai utazók a biztonságra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, így az egyéb és magánszálláshelyek szerepe felértékelődött. Ennek megfelelően a szálláshelyek közül a szállodák, valamint az egyéb és magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek. Az összes vendégéjszaka 41%, illetve 39%-át töltötték el itt az utazók, további 7%-ot panziókban, 5%-ot közösségi szálláshelyeken és kempingekben. A szállodák 3,8 millió vendéget és 9,4 millió vendégéjszakát regisztráltak.

 


Az összesített adatok alapján a budapesti szálláshelyeken 1,2 millió vendég szállt meg, és 3,8 millió volt a vendégéjszakák száma. A külföldieknek leginkább kitett Budapesten az év első három hónapjában a megszálló vendégek több mint 80%-a még külföldi volt, ezt követően azonban már csak júliusban és augusztusban volt több külföldi, mint belföldi vendég. Az év utolsó négy hónapjában a fővárosban megszálló összes utazó 70%-a hazai volt, az eltöltött vendégéjszakák 60%-a szintén belföldiektől származott.

A tavaszi és őszi korlátozások hatására megfigyelhető, hogy jelentős mértékben csökkent a vendégek száma és ezzel egy időben nőtt a tartózkodási idő hossza – a tavaszi és őszi hónapokban egyaránt –, amely az üzleti célú utazók, valamint az oktatási célból a fővárosban tartózkodók túlsúlyának következménye.



A Balaton térsége volt a legnépszerűbb

2020-ban a vidéki szálláshelyeken 6,8 millió vendég szállt meg, akik 18,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A turisztikai térségek közül a Balaton térsége (27%), a Mátra—Bükk (9%), valamint Debrecen és térsége és a Budapest környéke (6%) turisztikai térségek voltak a leglátogatottabbak. A belföldi vendégek magasan a legtöbb vendégéjszakát a Balaton térség (31%) szálláshelyein töltötték el, ezt követte a Mátra—Bükk (10%), valamint Budapest, Debrecen és térsége és a Budapest környéke (7%) térségek.

A külföldiek körében Budapest volt a legkedveltebb célpont, az összes külföldi vendégéjszaka 44%-át a fővárosban töltötték el. Ezt követően a Balaton (17%), Debrecen és térsége (6%), valamint Bük-Sárvár és Budapest környéke (5%) voltak a leglátogatottabbak a külföldi vendégéjszaka számok alapján.



2020-ban a közel 23 millió vendégéjszaka 37%-a a leglátogatottabb 10 településen realizálódott. Július kivételével a többi hónapban Budapesten került eltöltésre a legtöbb vendégéjszaka (júliusban Siófok állt az első helyen). A teljes évet tekintve a fővárost Siófok, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Hévíz követte. A TOP 10 településben ezek mellett helyet kapott Zalakaros, Eger, Gyula, Debrecen és Bük. A fővárost kivéve az összes vizsgált városban a belföldi vendégéjszakák domináltak (átlagosan 79%), a legtöbb külföldi vendégéjszaka Budapestet követően Hévízen, Siófokon, Hajdúszoboszlón és Debrecenben került eltöltésre.

2020-ban 1,7 millió külföldi vendég érkezett hazánkba, a 2019. évi 7,8 millió külföldi vendéggel szemben.

A Balaton térség volt a legnépszerűbb úti cél az év szinte minden hónapjában az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján, kivételt képezett ez alól április és december, amikor a legkevesebb turista tartózkodott az országban és a turisztikai térségek közül Budapest környéke megelőzte a Balatont. A nyári főszezonban, júliusban és augusztusban az ország összes szálláshelyén realizált vendégéjszaka szám 41%-a Balaton térségi szálláshelyeken került eltöltésre. A térség szálláshelyeire tavaly 2 millió vendég érkezett, akik 6,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégéjszakák 44%-a egyéb és magánszálláshelyeken, míg 37%-a szállodákban, további 10%-a kempingekben került eltöltésre. A térségben egész évben a belföldi vendégek domináltak, az összes vendégéjszaka 85%-át magyarok adták. A belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszaka szám szerinti sorrendben Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hévíz és Balatonlelle voltak.

A térségben megszállt vendégek átlagéletkora 37 év volt. A hazai vendégek átlagéletkora 36 év volt, a németeké, ahonnan a legtöbb külföldi érkezett, ennél magasabb, 41 év. Az egyes hónapokat vizsgálva a nyári főszezonban (július-augusztus) volt a legalacsonyabb a vendégek átlagéletkora, 34 év, a legmagasabb pedig márciusban, 43 év.

SZÉP Kártya

2020-ban a 2019-es évi összegnél 17,4%-kal több, összesen 285 milliárd forint került jóváírásra a SZÉP Kártyákra. A szálláshely alszámlára feltöltött összeg (51 Mrd Ft) 2,3%-kal; a szabadidő alszámlára töltött összeg (28 Mrd Ft) 11,6%-kal, a vendéglátás alszámlára került összeg (206 Mrd Ft) pedig 22,7%-kal volt magasabb, mint 2019-ben.

A Széchenyi Pihenő Kártyákról elköltött teljes összeg meghaladta a 234 milliárd forintot, ami 23%-kal több, mint a 2019-es éves költés. A szálláshely alszámláról 10,7%-kal, a szabadidő alszámláról 18,7%-kal, a vendéglátásról pedig 26,3%-kal többet költöttek összesen 2020-ban 2019-hez képest. A teljes SZÉP Kártya kiadás 15%-a (36 Mrd Ft) a szálláshely, 9%-a (20 Mrd Ft) a szabadidő, 76%-a (179 Mrd Ft) pedig a vendéglátás alszámláról történt.



A tavaszi korlátozások után a júniusi jóváírások összege jelentős mértékben, 21,4 milliárd forinttal meghaladta az előző év júniusi összeget, mivel a korábban felfüggesztett jóváírásokat több munkáltató visszamenőleg kifizette. Júliustól kezdve a jóváírások a tavalyihoz hasonló szintre kerültek. A belföldi turizmus újraindulása után a nyári SZÉP Kártya költések jelentősen meghaladták a 2019 azonos időszakában mért kiadásokat: júniusban 5 milliárd forinttal (+26%), júliusban 11 milliárd forinttal (+44%), augusztusban pedig 12 milliárd forinttal (+46%) több költés realizálódott a SZÉP Kártyákról, mint 2019. azonos hónapjában.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai