Boldogok a sajtkészítők
Ahogy Magyarország az elmúlt évtizedben a bölcsésztanyák országa lett, ugyanúgy szaporodtak el az értelmiségi kocsmák is. Mára jól ismerjük milyen az, amikor a monitorok előtt megcsömörlött diplomások valami kézzelfoghatóan hasznos tevékenységre vágyva, némi felhalmozott tőkével a zsebükben, a multitól, marketingügynökségtől kifordulva, izlandi bálnalessel és keralai jógakurzussal kúrálódva, kapát, kecsketőgyet, fedelezővillát ragadnak, hogy a magyar agrárium rögvalóságából szarvasgombás carpacciókat és medvehagymahamuval szórt lágysajtokat varázsoljanak elő, amire befutott negyvenes exkollégáik bizonyulnak majd a legnagyobb és betonbiztos vevőkörnek. A kiugrottak erőfeszítéseit azért is koronázza siker, mert olyan innovatív szemléletet hoznak előző pályájukról, amely a földeken, istállóban nem igazán megszerezhető. A hazai gasztroforradalom alapkövei ők, akik lehetővé tették, hogy a vendéglátásban is egy reformer műfaj születhessen: Budapesten és annak meghosszabbításában, a Balaton-felvidéken egymás után nőttek ki a fesztelen, lazulós gasztrohelyek kézműves sörökkel és szörpikékkel a karrierváltó értelmiségiek keze alatt, amire már a Dunakanyarban, Verőcén is találunk példát.
A kivétel, ami erősíti a szabályt
Két jó barát, Ferencz Zoltán Zénó és Szabó László régóta dédelgetett álma valósult meg a négyezres Duna-parti falucskában, hogy az irodai életet lecserélve, vagy azt kiegészítve, kávézót-reggelizőhelyet nyissanak. Már mindketten Verőcén éltek egy jó ideje, amikor az állami tulajdonban és önkormányzati kezelésben lévő Gorka Géza Kerámiamúzeumhoz tartozó kis épületben felfedezték az ideális helyszínt. Unger Zsolt dizájner, marketingguru, számos hazai márka befuttatója egy szakmai előadásában irtó viccesen adta elő, hogy milyen buktatói lehetnek, ha nemcsak a flat white-ot, hanem a teljes belsőépítészetet is magunk szeretnénk készíteni „cuki kis kávézónkban”, ahelyett, hogy az utóbbit profira bíznánk.
A Zsengélő hál' istennek totális ellenpéldája ennek az amúgy helytálló tézisnek, mivel Zénó és Laci az utolsó szögig mindent maguk csináltak benne, mégsem kívánhatnánk jobbat a végeredménynél. Hófehérre meszelték az L-alakú házacskát, és csodás zöld színt választottak a nyílászárókhoz. Jó stílusérzékkel fával burkolták le a teraszt, a beltér padlójára pedig hangulatos hódfarkú cserepet „húztak”. A fiúk előéletüknek köszönhetően értenek a marketinghez is, és nem feledkeztek meg a storytellingről sem: meghagyták a házacska lelkét, még ha jelentős helyet foglal is. Azt a kemencét, amelynek "testvérében" a Gorka család három generáción át égette ki a nyers agyagot alacsony hőfokon, azaz mázazás előtt zsengélték a kerámiát. Innen jön a Zsengélő név is, és pusztán a névválasztással egy nagy hagyományú kézműves technikát és egy nemzetközi jelentőségű helytörténeti örökséget sikerült átmenteni a mindennapjainkba.
Nem mellékes a mellékhelyiség
A berendezés, ahogy a kultúrkocsmákban lenni szokott, 95 százalékban összevadászott használt bútor, de abból mindenképp a nemesebb fajta: bohém színekkel újraélesztett tonettszékek, szépen rendbehozott antik asztalok, míves tükrök, szekrénykék sorakoznak a vendégtérben. Akad köztük néhány igazán szembetűnő darab: a csúcsminőségben restaurált négy méregzöld fotelkét, lefogadom, sokan hazavinnénk. A pult is ötletes: élénk színe passzol a fotelekéhez és a trendi újrahasznosítás ebben is felüti a fejét kiszuperált gerendák formájában. Bár a rezsiválság ellene szólt, Zénóék szerencsére megtartották az energetikailag korszerűtlen, viszont annál szebb, osztott üveges vasablakcsodákat is.
100 százalékosan Instabarát dekorelem a muzeális tévébe bújtatott akvárium, amit a képernyőtől óvott gyerekek is mellékhatások nélkül bámulhatnak, de személyes kedvencem a mosdó. Marketinges kézikönyvek tucatjait lehetne megtölteni azokkal a szellemesebbnél szellemesebb ötletekkel, miként lehet egyedien, sablonok nélkül útba igazítani a vendégeket a női és a férfi wc felé. A Zsengélő két mosdójának ajtaján semmilyen ikon nem látható, csak ha benyitunk rajtuk, bukkanunk rá mégis egy-egy ikonra az opera és a rock világából: Maria Callas és David Bowie fotóira. A rendhagyó megoldás zsenialitása, hogy az ember, amikor először jár a mosdóban, csak találgathat, hogy ki díszeleg a falon a szomszédos helyiségben, és miután azt is lecsekkolta, azon törheti a fejét, vajon melyik mosdót szánták a nőknek és melyiket a férfiaknak. De ez már szinte filozófia.
Mérő, Parti-Nagy, Kardos-Horváth
A Zsengélőben abból amúgy sincs hiány. Mivel az alapítók számára legalább annyira fontos volt, hogy egy kulturális színteret hozzanak létre ingyenesen látogatható programokkal, mint egy otthonos gasztrohelyet, egymást érik a visszatérő és alkalmi események. Rendre megtartják például a Filozófiai Kávéház nevű elmélkedős klubot a faluban élő négy filozófus részvételével, a vallásközi párbeszédet Isten tudja címmel, az Észkombájn kvízestéket és a helytörténeti egyesület előadásait Verőce aranykoráról. Könyvbemutatókat, irodalmi esteket, komoly- és könnyűzenei koncerteket, jam session-öket szerveznek, már befutott és feltörekvő tehetségeknek biztosítva bemutatkozási lehetőséget, és minden hónapban más képzőművész munkáit állítják ki a falakon. Akár a storytelling részét is képezheti, hogy vannak napok, amikor a művészvilágban egy csapásra tényezővé vált Gurubi Ágnes - Szabó László felesége - szolgál ki a pultban. Ági 2020-ban a Szív utca című családregényével robbant be a magyar kortárs irodalomba. A kötet azóta már négy kiadást élt meg, és az írónő tavaly jelentkezett újabb könyvével, a Másik Istennel.
A Zsengélő állhatatosan végzett kultúrmissziójának részeként olyan nagyágyúk is szerepelnek a meghívottak között, mint Mérő László és Pintér Gergő matematikusok, Kardos-Horváth János zenész, májusban pedig Parti Nagy Lajos, költő-író érkezik. Programjaikra akkora az érdeklődés, hogy a beltéri 45 négyzetméter túlságosan kicsinek bizonyul. Szerencsére a múzeum szobrokkal tarkított, romantikus kertje, közepén a varázsos éjszakai kivilágításban tündöklő óriási tiszafával, jó idő esetén szuper B-tervnek bizonyul. A jövőben még az alternatív színházi vonallal szeretnék erősíteni az üzemeltetők a kulturális felhozatalt, de ami már most is az egyik legkomolyabb pillérét adja az eseményeknek, azok a gyerekeknek és családoknak szóló programok: mese- és bábelőadások, koncertek, ünnepkörökhöz kapcsolódó tevékenységek.
A helyi közönség táncol
A családok meghatározó célközönsége a Zsengélőnek, tekintve, hogy az elmúlt étvizedben lakosságarányosan országszerte Verőcén született a legtöbb gyerek, kiugró a nagycsaládosok aránya a faluban, és a lélekszám megduplázódott a beköltöző, kisgyerekes famíliáknak köszönhetően. Talán ezeken a tényeken alapszik a Zsengélő egyedisége is a hasonló műfajú vidéki helyek piacán. Hogy nem a Balaton egy kipofozott, skanzenszerű háttértelepülésén található, amely csak nyaranta telik meg „előkelő idegenekkel”, hanem a falu szövetébe szervesen beépült gyüttmentek és persze a tősgyökeresek négyévszakos törzshelye. Egész évben, a hét minden napján nyitvatartó gasztrolétesítményt egyébként a Dunakanyarban is nagyítóval kell keresni. Az alig egy éve nyílt Zsengélő viszont ilyen, és eltartja a helyiekből álló, ideszokott, sokrétű vendégkör a billentyűzetet vadul csépelő távdolgozókkal, a pletykáló anyukákkal, a munka után egy kávéra, vagy este egy italra összeülő baráti társaságokkal. A nem itt élők számára komoly vonzerő lehet, hogy a hely bepillantást enged egy összetartó falusi közösség mindennapjaiba, ezzel pedig akár ki is lehet pipálni a go local turizmus élményét belföldön.
Signature ételük is van
Ami a gasztrokoncepciót illeti, Zénó és különösen Laci, aki az egyik barista is, szívügyüknek tekintik, hogy lehessen egy tisztességes kávét inni a Dunakanyarban. A Budapest Kávé pörkölőjéből mindig tartanak egy sztenderd brazilt, a Roastopustól és a Casino Moccától pedig jó minőségű kenyai, etióp és egyéb különleges alapanyagok érkeznek. A kávézás élményét itt az is emeli, hogy Fóti-Papp Detti (Tűz.Föld.Műhely), helyi keramikus páratlanul jó ízléssel megalkotott bögréiből fogyaszthatjuk a meleg italt. Sajnos a teakedvelők felé még mindig nagy adósság, hogy hely szűkében csak szupermarketes filterest tartanak - jóllehet, a matchával azért szépítenek valamelyest -, de Zénó fogadkozik, hogy amint lesznek újabb polcok, a minőségi szálas teára is berendezkednek a hozzá illő edényzettel.
A rövid ellátási láncból való beszerzés, mint minden kicsit is tudatosabb vendéglátóhelyen, a Zsengélőben is alapvetés. Az illatozó kakaós csiga és a croissant olyannyira helyből jön, hogy az utca túloldalán süti egy profi anyuka, pékréka márkanéven, akárcsak az isteni kovászos kenyereket a villásreggelik mellé. A sacher, a brownie, a bécsi csokitorta és az óriás cookie-k a közeli Nőtincsről a Jó Süti műhelyéből érkeznek, a méz és a szörp szintén helyi termelőktől, a faluból. A konyhában telitalálat, hogy van signature fogásuk is, vagyis olyan ételük, amely csak náluk kapható, kimondottan a Zsengélő számára készítik Budapesten. A jellegzetes erdélyi zöldfűszerrel ízesített miccs-szerűséget, a Csomborkát mindenképpen érdemes megkóstolni, de a kencék és a panínik is megérnek egy misét a gazdag zöldséges és balzsamecetes tálalással. Az alkoholok terén is a magas minőséget képviseli a hely: cseh kisüzemi söröket tartanak a Primatortól és a Konradtól, hazaiból pedig a békésszentandrási kézművesekre esküsznek. Ami a borokat illeti, kistermelői kékfrankost, és soproni és balatoni nem túl mainstream tételeket kínálnak.
A nyár közeledtével kinyit az előzetes bejelentkezéssel látogatható Gorka múzeum is a Zsengélő szomszédságában. Az ott látható, híres repesztett technikával készült kerámiák és a művészcsalád egyéb munkái nemzedékeket ajándékoztak meg esztétikai élménnyel. Ha valamiért, ezekért érdemes Verőcére látogatni, és az új kávézóban most már színvonalas vendéglátás, sőt a gorkai modernizmus örökségéhez méltó tárgyi világ is párosul a kultúrprogramhoz. A helyiek őrült hálásak lesznek, ha autó helyett vonattal érkeznek a kíváncsiskodók. A potenciális közönség számára ez azonban nem lesz nehéz, hisz' a környezetbarát közlekedés iránti elkötelezettség náluk amúgy is szériatartozék.
Tóth Réka Anna
Turizmus Online
