hirdetés
hirdetés

Desztinációfejlesztés: csoda sem kellene

A cukrászat nehéz szakma. Grammok, cseppnyi hozzátevők, perctöredékek döntik el, jó lesz-e a végeredmény. Egy rendszer létrehozása, működtetése, bármennyire is sok összetevőből épül fel, a cukrászatnál egyszerűbb. Arány, egyensúly, megfelelő összetevők és egy működőképes recept.

hirdetés

A TDM fogalma ma már nem csak a szakma előtt ismert, valódi tartalma, célja és a benne rejlő lehetőségek azonban néha még a struktúrán belül lévő szereplők előtt sem egyértelműek. Létezik valódi TDM szervezeti rendszer Magyarországon? Hol kezdődik, meddig tart és mi is a desztináció valójában? Ismerjük és felismerjük-e a vonzerő, a termék és a kínálat közti különbséget? Mi fán terem a desztinációfejlesztés? Mikor tesz jót és mikor nem a desztináció menedzsere? Kérdések és valódi válaszok a stratégiaalkotás, a márkafejlesztés, a menedzsment, a termék- és kínálatfejlesztés, kommunikáció és értékesítés, valamint a belső marketing és minőségmenedzsment témakörében. Peter Righi és Semsei Sándor e kérdéseket járta körül a Balatonfüreden megrendezett Európai Desztináció Marketing Konferencia egész délutánt felölelő, desztinációfejlesztéssel foglalkozó workshopján.

A fenti felsorolás ismerős terminusokat állít egymás mellé, a szakmában azonban mindenki kicsit másképp nyúl ezekhez a fogalmakhoz. A több mint tíz éve építkező magyarországi TDM szervezeti rendszer célja, hogy a működőképes európai TDM receptúrával hazai környezetben alkosson jót. Mert az nagyon kellene. Semsei Sándor délelőtti előadásának kérdései nem csak azt feszegették, vajon a Lajtán túl miért süt jobban a turizmus napja, hanem azt is, hogy az innenső oldalon milyen összetevő hibádzik még, hiszen a recept már jó ideje – ha akarom, több mint száz éve - a kezünkben.

A turizmustörvény 1992 óta van hatályban Dél-Tirolban, ekkor szervezték ki az önkormányzatokból a helyi turisztikai kompetenciákat, melynek szerkezeti átalakítását az eisacktali térségben ő végezte. Az újonnan létrehozott idegenforgalmi szervezet biztos anyagi háttérrel, három éven belül, 20%-kal növelte a vendégéjszakák számát és költségvetése is megduplázódott (annak idején elérte a 600,000 eurót). Righi a profil meghatározására és a vásárlói hűség kialakítására helyezte a hangsúlyt, amelynek eredményeként a visszatérő látogatók aránya több mint 70%. Dél-Tirol ma 29 millió vendégéjszakával és mintegy 6 millió látogatóval büszkélkedhet. 

A Balatonfüreden megrendezett Európai Desztináció Marketing Konferencia desztinációfejlesztéssel foglalkozó workshopján Peter Righi mutatta be a dél-tiroli modellt. Peter Righi Európa egyik legsikeresebb turisztikai desztinációjának kialakításában, működtetésében hosszú évek óta vezető szerepet tölt be. Az alig 500 ezer lakosú Dél-Tirol a TDM rendszer mintapéldája is lehetne, hiszen a szervezetei rendszer 90-es évek végére történt megszilárdulása óta Dél-Tirolban töretlen a fejlődés. A válság sem volt képes megállítani. És épp ebben rejlik a jól működő TDM-rendszer ereje: a fenntarthatóságban és a versenyképesség hosszú távú megőrzésében. Az alig kétmegyényi Dél-Tirolban a tavalyi évben több mint 29 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg legközelebbi nyugati szomszédunk, Ausztria, a maga 8 millió lakosával, több mint 130 millió vendégéjszakát számlál évente. Tegyük oda mellé rögtön a hazai 21-22 milliós éves összes vendégéj számot, és rögtön felmerül a kérdés: vajon ők mit tudnak jobban? Peter Righi a workshopot két, saját gyakorlatából vett példával kezdte. Az egyikkel azt igyekezett megmutatni, mik azok a hibák, amiket a termék- és kínálatfejlesztés során eleinte szinte minden menedzser elkövet, a másodikkal pedig azt, hogyan tanulhat az ember ezekből a hibákból.

Jéghangszerek a gleccseren - egy sikertelen projekt

A termékfejlesztés fontos, a briliáns ötlet elengedhetetlen, ám ha nincs az érintettek körében megfelelő támogatottsága, akkor a legjobb kezdeményezés is kudarcra van ítélve. Jó példa erre a 3000 méter magasan fekvő Schnalstaler gleccser jégből épült kunyhójában létrehozott attrakció, a jégből készült hangszerekkel tervezett koncertek iránti érdektelenség. Mi hiányzott? Az anyagi megalapozottság, a lassú, átgondolt építkezés, a szereplők sikeres megszólítása, érdekeltté tétele és megfelelő bevonása. Bizonyosan vakvágányra viszi minden projektünket, ha a kompetenciák tisztázatlanok, hiányzik a meghatározó gazdasági szereplők integrálása, nem megfelelő szintű az érintettek bevonása. Hasonlóan rossz útra tévedünk, ha hiányzik a bizalom, döntési képesség és bátorság. Nem vágjunk bele projektünkbe túlzott elvárásokkal se, működjünk együtt a helyi médiával, de a projektet ne hozzuk elhamarkodottan nyilvánosságra!

Route 99 – a sikerprojekt

99 km hosszú útszakasz, 99 helyszín, 99 kulturális lehetőség, 99 gasztro-alkalom, azaz a híres, tengerentúli 66-os út feelingje a feje tetejére – vagy épp a talpára? - állítva, no meg egy jó ötlet. Ki hinné, hogy az útvonalat se szórólap, se kiadvány nem népszerűsíti, csupán online és közösségi média-eszközöket vesznek igénybe e célra, illetve elindítottak egy mountain bike túraútvonal-portált, ingyenes letöltési lehetőségekkel. A jó ötletet követően bátran és pontosan megfogalmazott cél, tiszta profilalkotás, hiteles és tematikus termékfejlesztés, a termék beágyazása a desztináció célrendszerébe, a termékre épülő szolgáltatók bevonása, pontos kommunikáció és célirányos marketing. A projekt három év alatt vált sikeressé.

Hogyan tovább?

Dél-Tirol vagy Karintia példája is igazolja, a jövő a desztináció menedzsment szervezeti rendszeré. A várakozási helyzetben lévő, ugyanakkor válaszút előtt álló hazai TDM rendszer teljes körű kiépítése ugyanakkor még várat magára, hiszen a sok helyi, néhány térségi és egyetlen régiós (Balaton) TDM-szervezet mellett nem jött létre az országos turisztikai desztinációmenedzsmentért felelős intézmény. Ez pedig egyebek mellett a stabil alap, egy jól megfogalmazott, szakmai konszenzus alapján kidolgozott turizmus törvény hiányára vezethető vissza.

Bódis Gábor, Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

Minden, ami Klasszis TopDesign 2022 versenyünkről tudható: pályázati kiírás, kategóriák, a hazai és nemzetközi zsűri tagjai, a verseny menete, díjátadó gála, valamint a győztesek bemutatása.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk