Feszültség a kézipoggyász miatt
Egymásnak feszülnek az európai repülőterek és a fapados légitársaságok a reptéri vásárlások volumenének csökkenése miatt.
A low cost légitársaságokkal utazók egyik legnagyobb gondja a poggyászaik súlya és darabszáma. Különösen problémás a repülőterek vámmentes boltjaiban vásárolt árucikkek (többnyire, italok) ügye, mivel azokban egyrészt be kell férniük a megadott méretű kézipoggyászba, másrészt a poggyász súlye sem haladhatja meg általában az 5 kilogrammot. Ez eléggé nehéz ügy, mivel aki akár egy üveget is vesz a tax freeben, az máris közel jár az egy kilóhoz. Az EU tagállamok között, amikor bevezették a tax free helyett a valamivel magasabb travel value árakat, az volt a cél, hogy ne zárják ki az eladásból az EU-n belüli forgalmat. A fapadosok viszont ennek ellenére sem változtattak az előírásaikon. A problémát gyökeresen megváltoztatta volna az az elképzelés, melyet a KLM terjesztett elő az EU légitársaságainak konferenciáján, hogy az utas az áruért ott fizet, ahonnan indul, és az érkező állomás (belépő oldalán lévő) tax free boltjában a nyugta ellenében megkapja az árut.
Ezzel a megoldással csak az EU-n belül napi, több tíz tonna felesleges teher szállításától mentesülnének a szállítók. Ellenben csak akkor működne a dolog, ha egységes lenne a kínálat és az árak. A felvetést nem fogadták el.
Viszont most, amikor a repülőtereknek komoly anyagi gondjaik vannak és az EU-n belül a fapados és menetrendszerű járatok üzemelői egymással versengve nyomják le a le/felszállási, kiszolgálási és egyéb árakat, égetően szükséges lenne a reptereknek a tax free/travel value üzletektől befolyó pénzre. Ha viszont csökken az eladás, a kézipoggyász korlátozások miatt, akkor a fapadosok által igénybevett reptereken drasztikusan esik a bevétel.
Most az Európai Repülőterek Szövetsége, valamint az Európai Regionális Repülőterek Szövetségre arra készül, hogy kérje a fapadosoktól a kézi poggyász előírások oly módú módosítását, hogy azok súlyába a tax freeben/travel valueban vásárolt áruk ne számítódjanak bele. Nehéz tárgyalássorozatra van kilátás, a megoldás, ha egyáltalán létrejöhet, valószínűleg megint csak az egyes repülőterek rugalmasságán fog múlni.
Érdekes módon már a hetvenes években született egy félmegoldás, néhány európai repülőtéren, így Budapesten is. Volt ugyanis a belépő vámterület előtt egy kisebb tax free bolt, ahol érkezés után lehetett vásárolni és így a súly nem terhelte sem az utazókat, sem a szállítót. A hatósági vám kritériumnak is megfelelt, hiszen még a vámolás előtt volt. Sajnálatos módon ez megszűnt és úgy tűnik, hogy még a fentiek fényében sem indítják újra.
