Hogy alakult Önöknél az idei év?

A január az egész cég számára ragyogóan sikerült, ugyanakkor ennek a mai napig nem tudjuk az okát. Már csak azért sem, mert az akkor szerzett előnyöket a következő 4 hónap lenullázta, sőt a félév végére átment mínuszba a társaság eredménye. A második félév újra növekedést mutat, és úgy tűnik, ez a lendület ki is tart. Elsősorban azonban volumennövekedés történt, árban nem volt jelentős előrelépés, így nem sikerült elérnünk idei stratégiai célunkat, az átlagárak emelését. Messze vagyunk a 2006-os, utolsó igazán jó év teljesítményétől. A bevételünk és profitunk is nagyságrendileg kevesebb most, mint akkor volt. De az a jó hír, hogy megállt a csökkenő trend, és elindulhat felfelé vagy stagnálhat, ám talán nem esik vissza újra.

Mi az oka ennek?

Egyértelműen a túlkínálat! A piaci helyzet évek óta azonos: sorra nyílnak új szállodák, elsősorban Budapesten, miközben a kereslet nem nő, illetve nem az a szegmens nő, amely erre a kínálatra vevő lenne. A legnagyobb gond a MICE-szegmens leépülése. Bár ez nem idén kezdődött, de a Malév eltűnése adta meg a végső rúgást az üzleti és incentive piacnak. Persze mi is örülünk a volumennek, amely a fapadosoknak köszönhető, és ehhez igyekeztünk is alkalmazkodni, ugyanakkor tény, hogy ennek negatív hatásai vannak a gazdálkodásra! Alacsony például a vendéglátás bevételének aránya, hiányoznak a céges csoportok gálavacsorái, a szállodában elköltött ebédek, egyéb fogyasztás. A fapados járatok utasaitól nem várhatók ilyen bevételek. Az is tény, hogy a második félévben azért voltak már kisebb MICE-rendezvények a szállodáinkban.  A túlkínálat és a változó kereslet struktúra eredményeképpen minden szállodai kategória visszalépett eggyel a saját besorolási árkategóriájához képest, rontva ezzel saját jövedelemtermelő képességét.

Mi a helyzet belföldön?

Úgy tűnik, hogy a Balaton újra divatba jön, bel- és külföldön egyaránt. Ez pozitív jel. A második félévtől érezhető a Széchenyi kártya-forgalom felfutása is, ami érthető is, hiszen ennyi idő alatt tudott összegyűlni a dolgozók számláján elég pénz egy üdüléshez.  A korábbi években az üdülési csekk (ücs) volt a belföldi turizmus motorja, az idén először az ücs és a SzÉP-kártya forgalom együtt felülmúlhatja a tavalyi ücs-forgalmat. Tegyük hozzá, a 2011. évi kibocsátásban és beváltásban már visszaesés volt az adózási feltételek változása következtében. Idén még mindig sok, korábban kibocsátott üdülési csekk van egyébként a piacon, amelyeknek ki kell futniuk év végéig. Az október 23-i hétvégére már nincs helyünk sehol vidéken, de néhány fővárosi hotel is telt házzal üzemel ekkor.

Hogy alakul a gyógyturizmus?

A vidéki gyógyszállóink kiválóan teljesítenek. Hévíz kiugróan jó, de Sárvár és Bük is jól szerepel. Ez abszolút az orosz piac felfutásának köszönhető, miközben a német forgalom megállíthatatlanul épül le. Annak ellenére dübörög az orosz piac, hogy a Malév megszűnt, és az Aeroflot, kihasználva a monopol helyzetét, drasztikusan megemelte az árakat, és a vízum megszerzése sem könnyű!

Ezért van nagy szükség arra a maroknyi orosz beutaztató utazási irodára, akik helyben intézik az orosz turistáknak a vízumot. Mi is alkalmazkodunk a helyzethez, intenzív orosz tanfolyamot szervezünk a kollégáknak, hiszen ma már a hévízi szállodánkban domináns kezd lenni az orosz vendégforgalom. A budapesti gyógyszállodákban is jelentős az orosz vendégkör aránya. Most próbáljuk finoman átterelni a hévízi forgalom egy részét Bükre, Sárvárra, ahonnan még jobban hiányzik a német vendég.

Sokan ódzkodnak az orosz vendégektől… Nincs rá okuk?

Sokkal kulturáltabb vendégek azok, akik most jönnek, mint akik pár éve érkeztek. Nem annyira zavaró a jelenlétük a nem orosz vendégkör számára. Az elején valóban nem így volt, de ma már ők jelentik az ideális piacot: fizetőképes kereslettel rendelkeznek, sok szolgáltatást, különösen gyógyszolgáltatásokat vesznek igénybe, ráadásul a piac óriási!

A csehországi szállodáinkban hagyományosan sok az orosz vendég, hiszen ott jóformán nincsenek nyelvi problémák. Marienbadban azonban szép számmal vannak üzbégek, kazahok is. A szomszédos Karlovy Varyban már a szállodák is orosz tulajdonban vannak.

Érdemes-e nyitni további új piacok felé?

Mi már elindultunk az arab piac felé, de tény, hogy ez még nehezebb, mint az orosz piac. Nincs minden államban konzulátus, és személyes megjelenés kell a vízumkérelmezésnél. Ez nem csak nekünk probléma, német kollégák is panaszkodtak már emiatt.

Ráadásul Magyarországon nem is igazán vagyunk felkészülve a fogadásukra. Pöstyénben és Marienbadban meg lehet oldani a nemenkénti külön fürdőzést, mert ott eleve így alakították ki a fürdőrészlegeket. Itthon közösek a medencék, ezért külön „hölgyek óráját” hirdetünk meg, hogy megfeleljünk az elvárásaiknak. Fontos, hogy muzulmán nőket csak női orvos vizsgálhat meg, és mások az étkezési szokásaik is.

Mennyire segíti piaci munkájukat a nemzeti turizmusmarketing szervezet?

Kiváló a kapcsolatunk a Magyar Turizmus Zrt-vel, éppen ezért is döbbentünk meg, amikor meghallottuk a szervezet átalakításának hírét. Az önálló budapesti turisztikai marketingszervezet beolvasztásán ugyancsak meglepődtünk. A szakmában elég rosszul vettük ezeket az átalakításokat. Mindez nincs szinkronban azzal, hogy a hivatalos kormányzati megnyilatkozások szerint a turizmus kitörési pont! Elismerik a szakma hozzájárulását a GDP-hez, ugyanakkor azokat a szervezeteket, amelyek garanciát jelenthetnek arra, hogy megfelelően képviselve legyünk a nemzetközi piacokon, összehozzák olyan nem kompatibilis tevékenységekkel, mint az agrármarketing.

Eddig sem volt könnyű helyzetben a Turizmus Zrt., két minisztérium között kellett lavíroznia, ehhez most még bejött a képbe a Mezőgazdasági Minisztérium is. Ott tartunk, hogy viszonylagos lett az intézmény függetlensége. Úgy érzem, hogy ez nagy visszalépés ennek a szervezetnek, és méltánytalan az ottani vezetőkkel és az egész szakmával szemben. Főosztály alatti szintre letolni a szakmát minden, csak nem az ágazat súlyának megfelelő elismerése. A szervezet mindig forrásproblémával küzdött, ezzel az átalakítással még kiszolgáltatottabbá vált a turizmus.

Sajnos Budapesttel kapcsolatban is ugyanez a helyzet. A BTSZK beolvasztása a fesztiválközpontba nagyon furcsa megoldás, hiszen a turizmus a nagyobb halmaz, annak csak egy szegmensét fedik le a kulturális rendezvények. Itt is, akárcsak a Magyar Turizmus Zrt-nél, a vezető személyétől függ, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a dolog.

Félő, hogy olyan helyzetbe hozták ezeket a szervezeteket, hogy nem biztos, hogy el tudják látni azt a feladatot, amit elvár tőlük a szakma. Pedig jogosak az elvárások, hiszen mi rengeteg adót fizetünk, és még olyan extra kiadásokat is vállalunk, mint egyes rendkívüli kampányok, például a Winter Invitation. A Danubius Hotels tőzsdén jegyzett cég, mi mindig minden adót befizetünk. Ezért elvárnánk egy szolgáltatást. Ez járna nekünk és az egész országnak! És higgyék el a döntéshozók, ha megkapnánk, ami jár az ágazatnak, az az országnak lenne jobb. A jövőre nézve én ezekben az átszervezésekben komoly kockázatokat érzek! Hogy fog így alakulni az országmarketing? Hol a garancia, hogy lesznek megfelelő források és azok a források szakmailag megfelelően lesznek felhasználva? Ezek nem csak az én aggályaim, hanem az egész szakmának a félelme.

A régió legnagyobb turisztikai vállalkozásának kikéri-e véleményét a kormányzat aktuális kérdésekben?

Idén alakult a Tourism Task Force, a gazdasági miniszter melletti tanácsadó testület, amely eddig háromszor ülésezett. John Smith, az igazgatóság alelnöke képviseli ott a Danubiust. De a szakma támogatást csak verbálisan kap már évek óta. Utoljára akkor történt érdemi lépés, amikor a szállodai áfa 18% lett, azóta semmi, kormányoktól függetlenül. Még konzultáció sem volt. Amit elértünk, az a szakma erős túlélési ösztönének köszönhető. Nem tudom, a továbbiakban ez mennyire lesz elég.

Mi újság a külföldi szállodáiknál?

A cseh piac nagyon jól megy, különleges a termék, közel van Németországhoz, és ott nem esett vissza a forgalom olyan mértékben, mint nálunk. Ráadásul sokkal régebben elkezdődött az orosz fellendülés is. Romániában is nagyon hiányzik a MICE-forgalom a gazdasági helyzet miatt, ott is meg kellett erősíteni a gyógyászati vonalat. A gyógyturizmus válságálló termék.

Mi lesz a vidéki városi hotelekkel, például a pécsi Nádor szállóval?

Pécs drámai helyzetben van! Hiába volt kulturális főváros, hiába a fantasztikus Zsolnay-negyed, hiányzik a városban a gazdasági alap a fellendüléshez. Az EKF-program lecsengése nem úgy alakult, mint Grazban, Pécsett drámai volt a visszaesés. Tavaly 3 hónapra, idén félévre, november 1-től április 1-ig bezárjuk a Hotel Pátriát. Egyáltalán nem bánjuk, hogy nem csináltuk meg a Nádor fejlesztését, most azt is bezárhattuk volna télre. Győr ellenben fantasztikusan fejlődik, az ottani szállodánk is nagyon jól teljesít. Sopronban viszont úgy érezzük, a városvezetés nem igazán támogatja a turizmust. Ez meg is látszik a forgalmi adatokon.

Milyen fejlesztéseket terveznek?

A büki szállodánk november 1-jétől all inclusive lesz. Jövő július közepétől pedig teljesen új koncepcióval, családbarát programmal indulunk, melyhez komoly átalakítást hajtunk végre, 300 milliós beruházással, ebből 100 millió Ft pályázati támogatás. A budai Hiltonban szintén vannak komoly fejlesztések, a hotel biztonsági és tűzvédelmi rendszerét hozzuk a legmagasabb szintre, illetve a márkasztenderdeknek megfelelően ágycserét kezdtünk tavaly. Probléma viszont a Hilton számára a várba való behajtás korlátozása. Ha tényleg kitiltják onnan a turistabuszokat, akkor ez komoly gondot okoz a MICE-forgalmunkban.