hirdetés
hirdetés

Globális turisztikai trendek 2011–2012-ben

Spórolós európai nyugdíjasok, indiai dollármilliomosok és japán élményutazók

A világ turizmusa 2011-ben a politikai válságok és természeti katasztrófák ellenére új, eddig soha nem látott teljesítményt ért el. Globálisan az idei évre sem rosszak a kilátások – állapították meg a pisai World Travel Monitor Forumon.

hirdetés

A világ egyik legnagyobb, turizmusra szakosodott piackutató cége, az IPK International minden évben feltérképezi a világ turizmusának teljesítményét harminc ország ötven turisztikai szakértőjének bevonásával. A berlini ITB turisztikai vásár megbízásából készülő World Travel Monitor mindig az aktuális és az azt követő év turizmusáról nyújt prognózist. A kutatást rendszerint novemberben Pisában, az éves World Travel Monitor Forumon mutatják be a szakmának, részletesebben pedig az azt követő évben az ITB-n ismertetik. A tavalyi Monitor 2011-re az év első kilenc hónapjának adatai alapján ötszázalékos, a belföldi utak számában pedig 2,5 százalékos növekedést prognosztizált világszinten. Ez az előrejelzés csaknem megegyezik a turisztikai világszervezet, a UNWTO prognózisával, amely a nemzetközi turistaérkezések számának 4-4,5 százalékos növekedését jósolja.

2011 – vér, verejték, könnyek, sugárzás

2011-ben csupa drámai és váratlan esemény sújtotta az iparágat. Az év elején az arab világban, Észak-Afrikában tüntetések, fegyveres konfliktusok, forradalmak kezdődtek, márciusban földrengés, szökőár és atomkatasztrófa rázta meg Japánt, majd hitelválság söpört végig Európán, államcsőd közelébe került Görög- és Olaszország, hogy csak a legmeghatározóbb eseményeket említsük. Mindezek hatására világszerte több mint nyolcmillió turista változtatta meg időközben úti célját annak ellenére, hogy a bajba jutott turisztikai helyszínek óriási árengedményekkel marasztalták őket. A hányattatott politikai és gazdasági környezet ellenére 2011-ben az IPK előzetes becslései szerint a turisztikai célú utazások száma három százalékkal mintegy 6,6 milliárdra nőtt az azt megelőző évhez képest. A kiutazások száma öt százalékkal bővült 980 millióra – ez minden eddigi teljesítménynél magasabb –, a belföldieké pedig 2,5 százalékkal 5,65 milliárdra. A nem várt siker – hiszen az előző World Travel Monitor Forumon csak három és öt százalék közötti fejlődést jósoltak az iparágnak – többnyire az „új világ” államai, mozaikszóval BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) töretlen gazdasági fejlődésének volt köszönhető, ami együtt járt a lakosság jövedelmének és vele együtt utazási kedvének növekedésével is.

Többször kevesebbet

Összesen nyolc százalékkal, mintegy 828 milliárd euróra nőtt a kiutazáshoz kapcsolódó költés mértéke 2011-ben a World Travel Monitor szerint. Az egy vendégéjszakára jutó kiadások négy, az egy útra jutó költések pedig két százalékkal lettek magasabbak. Az ázsiaiak adták ki a legtöbbe t külföldi útjukra, őket az amerikaiak követték, és utánuk az európaiak jöttek. A vendégéjszakák száma is rekordot döntött tavaly az előzetes adatok alapján: a világon mintegy 5,9 milliárd éjszakát töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken, ez négy százalékkal több, mint 2010-ben. Mindezek mellett az utazások időtartama tovább csökkent, vagyis többször, de kevesebb időre keltek útra a világ turistái.

Az STR Global szerint 2011-ben jelentős növekedésnek örülhetett a szállodaipar világszerte. „Afrika kivételével minden régióban nőtt a kereslet az első kilenc hónapban. Folytatódott tehát a 2010-ben megkezdődött konszolidáció a 2009-es nagymérvű visszaesés után” – állapította meg Naureen Ahmed elemző a pisai fórumon. A kereslet növekedése egyébként meghaladta a szálláshely-kapacitásét, ami jobb foglaltságot és magasabb átlagárakat eredményezett. Az egy kiadható szobára jutó árbevétel Európában, Észak- Amerikában és a Közel-Keleten százalékosan egy, csendes-óceáni Ázsiában és Dél-Amerikában két számjeggyel nőtt. Afrikában jelentős visszaesést könyveltek el. A befektetőknek az ágazat iránti töretlen lelkesedését és bizalmát jelzi, hogy világszerte újabb szálláshelyfejlesztések zajlanak.

Csökkent azonban a légiutas-szállítási piac részesedése az utazásra fordított összköltésben, ami a diszkont-légitársaságok egyre nagyobb térnyerésével magyarázható – állapította meg Ricky Mack, a Boeing piaci elemzője. A szabadidős célú légi utak száma rohamosan nőtt, a keresletet a BRIC-országokban egyre bővülő középosztály növekvő utazási kedve gerenálta.

2011-ben bebizonyosodott, hogy az internet a legkedveltebb hely a világon az utazások lefoglalására – szögezi le a World Travel Monitor. A foglalások közel fele a világhálón bonyolódott, az utazási irodák egyharmadot hasítottak ki a piaci tortából. A többi foglalás közvetlenül a szállodáknál és a légitársaságoknál történt. A kiutazások oroszlánrésze – több mint hetven százalék – továbbra is szabadidős célú volt.

Derűs kilátások 2012-re

A német Ifo gazdaságkutató intézet 2011 novemberében négyszázalékos bővülést prognosztizált a világ GDP-jében. Dr. Gernot Nerb gazdasági szakértő Pisában azonban elmondta, hogy 2012-ben minden kétséget kizáróan visszaesésnek leszünk tanúi, ez azonban még nem ok a pánikra. Úgy véli, csak bizonyos szükségszerű gazdasági intézkedések elmaradásával sodródhatna ismét a világ gazdasága egy olyan tönk szélére, amilyen 2008-ban volt tapasztalható. Szerinte erre harminc százalék az esély.

A turisztikai szakértők, látva a kiugró 2011-es eredményeket, a nem túl fényes makrogazdasági kilátások ellenére is további növekedést jósolnak a világ turizmusában 2012-re. „Az előttünk álló évben olyan tényezők határozzák meg a keresletet, mint az emelkedő bérek a feltörekvő országok piacain, a szépkorúak szabadon elkölthető jövedelme vagy a tartós munkanélküliség alakulása.” Az IPK első embere, Rolf Freitag viszonylag magas, három-négy százalékos növekedést becsült 2012-re Pisában. Ugyanekkora fejlődést jósoltak a turisztikai világszervezet munkatársai is. A kiutazások száma Freitag szerint 2012-ben egymilliárdra bővül majd.

Európa: többször, rövidebb időre, kevesebbért

Az európaiaknak nem szegték utazási kedvét a világot sújtó válságok és katasztrófák. A kiutazások száma négy százalékkal nőtt január és augusztus között, ami kétszerese az eredeti (egy-két százalékos) várakozásoknak. A vendégéjszakák száma egy, a turisztikai kiadások mértéke két százalékkal volt magasabb, mint 2010 azonos időszakában – állapítja meg a European Travel Monitor.

Ahogy világszerte, Európában is csökkent az átlagos tartózkodási idő: öt százalékkal 7,6 éjszakára. Az egy útra jutó költés – a világtendenciával ellentétben – zuhant, négy százalékkal, 850 euróra. Az egy–három éjszakát felölelő, rövid időtartamú utazások száma tíz százalékkal ugrott meg, míg a hosszabb utaké stagnált. Másszóval kontinensünk lakói többször keltek útra ugyan, de rövidebb időre és kevesebből, mint 2010-ben. „2011-ben tovább javult az európai turizmus teljesítménye, de még mindig nem érte el a 2008 előtti szintet” – összegezte az IPK elemzője, Dennis Pyka. Egyes turisztikai termékek iránt nőtt, mások iránt esett a kereslet. A tengerparti üdülések ázsiója hat, a városlátogatásoké tíz, a körutaké nyolc százalékkal nőtt, azonban a falusi turizmusban és a síutak értékesítésében hét- és ötszázalékos csökkenést tapasztaltak. A repülésen is igyekeztek spórolni az utasok: az alacsony árakat ígérő diszkont-légitársaságok fedélzetén tíz százalékkal többen, míg a hagyományosokén négy százalékkal kevesebben utaztak.

2011-ben szembetűnő trendnek lehettünk tanúi: a kisebb piacokon sokkal nagyobb mértékű volt a bővülés, mint a nagy volumenűeken. Európa legnagyobb kiutazási piacán, Németországban mindössze egy százalékkal emelkedett a külföldi utak száma, a második helyen álló Nagy-Britanniában sem sokkal nagyobb, mindössze kétszázalékos emelkedést regisztráltak 2011 első nyolc hónapjában, akárcsak a szintén nagy piacoknak számító Francia- és Olaszországban. Ezzel szemben szárnyaltak az olyan kisebb piacok, mint Svájc (+9%), Svédország (+7%), Belgium (+6%), Norvégia (+6%) és Finnország (+5%).

Ami Egyiptomnak apály, Spanyolországnak dagály

Az európai kiutazásban tapasztalt növekedésen közel egyenlő arányban osztoztak a 90 százalékot kitevő közeli (+4 százalék), illetve a távoli úti célokba (+3 százalék) tett utazások. E két nagy szegmensen belül azonban komoly elmozdulások történtek: Európa mediterrán államai (Spanyolország, Portugália, Törökország és Horvátország) 2011 nagy nyertesei voltak több mint nyolcszázalékos bővüléssel. Ezt a növekedést azok az utasok biztosították, akik rendszeresen Észak-Afrikába járnak nyaralni, idén azonban visszariadtak a puskaporos hangulattól. A nagy vesztesek Egyiptom és Tunézia mellett Görögország, amely a hitelválság kapcsán fellángoló sztrájkok és erőszakba torkolló tüntetések miatt nem lehetett haszonélvezője az arab tavasznak. „Görögország csak jelentős árcsökkentéssel maradhat talpon az üdülőhelyek versenyében. Az olcsóbbá válásra azonban kicsi az esély, hiszen az ország éppen a megszorítócsomagok időszakát éli” – mondta el Rolf Freitag.

A távoli desztinációk piacán az amerikai kontinens (+6 százalék), azon belül is a korábbi években kegyvesztetté vált Egyesült Államok élvezhette az európai utasok kitüntetett figyelmét a csendes-óceáni ázsiai térség rovására, ahová a Japánban történt sugárkatasztrófa hatására mindössze egy százalékkal mentek többen, mint az azt megelőző évben.

Az európai úti céloknak sikeres volt a tavalyi év – jelentette ki Pisában a finn turisztikai hivatal kutatási igazgatója, Tom Ylkänen. 26 európai országban 2011 januárja és augusztusa között 8,9 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma, 9,7 százalékkal pedig a nemzetközi turistaérkezéseké. Az Európába érkező kínai, orosz és indiai turisták száma két számjegyű, az Egyesült Államokból érkezőké tíz százalékhoz közelítő növekedést mutatott.

A kisebb kelet-közép-európai országok jobban teljesítettek, mint nagy nyugat-európai társaik, jóllehet a kontinensen belüli turizmus nagy eltéréseket mutat az adott ország küldőpiacainak megfelelően. Magyarország a Tourmis staisztikájában feltüntetett 22 ország közül a 12. helyen foglal helyet. Leslie Vella, a máltai turisztikai hivatal marketingigazgatója, egyben a European Travel Commission (ETC) piackutatásért felelős elnöke Pisában hat százalékra becsülte az európai beutazás növekedését 2011-re. A legtöbb országban egyébként a növekedés lassulását észlelték az év utolsó hónapjaiban. Leslie Vella a 2011-es sikerek zálogának tekinti a low-cost járatok hálózatának bővülését, a legfontosabb küldőpiacok, valamint a feltörekvő piacok jó teljesítményét, illetve azt, hogy 2009-ben és 2010-ben többet költöttek az európai államok országmarketingre, mint a 2008-ban. Vella 2012-re óvatos optimizmussal két-három százalékos növekedést jósol az európai beutazásnak.

Minden idők legjobb éve lehet az idei?

Az európaiak a bizonytalan gazdasági körülmények ellenére sem tervezik, hogy idén mérsékelnék utazási terveiket. Egy 2011 szeptemberében 13 európai ország utazói körében elvégzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 64 százaléka állítja: az euróválság nem befolyásolja 2012-es utazási terveit. 43 százalék azt felelte hogy éppen annyit utazik majd 2012-ben, mint 2011-ben, 27 százaléka pedig még többet utazna. 20 százalékuk tervez kevesebb utazást, mint 2011-ben. A legbizakodóbbak az idei évvel kapcsolatban a lengyelek, a finnek és a norvégok, míg a spanyolok és az olaszok a leginkább borúlátók. AZ IPK által készített európai utazási bizalmi index 2012-re 103 ponton áll, két-három százalékos növekedést jósolva. Ez a World Travel Monitor hivatalos prognózisa is. E szerint a forgatókönyv szerint minden idők legjobb évét zárhatná az öreg kontinens turizmusa, megelőzve a 2008-as rekordév teljesítményét is.

Ázsia, a világ gazdagabbik fele

Ázsia a régióban megnövekedett béreknek és az egyre szélesedő tehetős középosztály növekvő utazási kedvének köszönhetően erős növekedést könyvelt el 2011-ben, és idén is hasonló eredmények várhatók. 2011 augusztusáig hat százalékkal nőtt a kiutazás az Asian Travel Monitor szerint. A 2009-es ötszázalékos csökkenés után 14 százalékos növekedéssel szépített 2010-ben a kiutazás, és a 2010-es pisai fórumon még csak ötszázalékos bővülést jósoltak a szakemberek. A végleges adatok birtokában 2011-ről valószínűleg mint a térség turizmusának eddigi legjobb évéről beszélhetünk majd.

A Capgemini és a Merrill Lynch 2011-es közös World Wealth Reportja rámutat, immár nem a Nyugat, hanem a Kelet a világ boldogabbik, de legalábbis gazdagabbik fele: a dollár-multimilliomosok száma tavaly tíz százalékkal 3,3 millióra nőtt, míg Európában „csak” hat százalékkal 3,1 millióra emelkedett. A magasabb jövedelmek mellett a fapadosok piacának gyors fejlődése játszik komoly szerepet Ázsia turizmusának fejlődésében. A három legnagyobb, az Air Asia, a Jetstar és a Tiger Airways útvonahálózata már több mint 150 úti célt ölel fel. Az Ázsián belüli légi személyszállítás a legnagyobb regionális iparág lett a világon 2009-ben. Napjainkban pedig egyre több légihíddal kapcsolódik össze Ázsia az Arab-öböllel és azon keresztül Európával.

Utazásba menekültek a japánok

Ázsia legnagyobb kiutazási piacán, Japánban hat százalékkal esett a kiutazási kedv novemberig, ami az ott történt események tükrében meglepően csekély. A katasztrófa után gyorsan rázódott helyre a kereslet. Február–június időszakban tízszázalékos volt a csökkenés, júliustól azonban újra emelkedett: augusztusban és szeptemberben tízszázalékos növekedést tapasztaltak. A körülményekhez képest szokatlanul magas utazási kedv abból is fakad, hogy sokak a katasztrófa okozta stresszt utazással igyekeztek levezetni. „A japán lakosság körében pedig olyan szemléletváltás is bekövetkezett, amelynek a jövőben az utazási piac is haszonélvezője lehet” – mondta el Hiroshi Kurosu senior kutató, a japán turisztikai hivatal munkatársa. Az emberek a katasztrófa hatására átértékelték addigi életvitelüket, energiatakarékosabbá, altruistábbá váltak, jóval kevesebbet költenek fogyasztási cikkekre, és tárgyak helyett olyan élményekre áldoznak, amilyeneket például egy utazás nyújthat. Kurosu 2012-re négyszázalékos bővülést jelzett előre a japán kiutazásban, és úgy véli, nő majd a közelebbi utazások száma a fapadospiac bővülésének köszönhetően.

Ázsia mint fogadóterület éppoly dinamikusan fejlődik, mint küldőrégió. 2000 és 2010 között csaknem megduplázódva 204 millióra nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. 2011-re szerényebb mértékű, de még mindig jelentős, öt-hat százalékos növekedést jósoltak a 12,8 százalékos bővülést hozó 2010 után. A csendes-óceáni Ázsia turizmusát összefogó szövetség, a Pacific Asia Tourism Association (PATA) adatai szerint Dél- és Délkelet-Ázsia (+14 és +2 százalék) teljesített a legjobban a régióban, a három dobogós Bhután, Srí Lanka és Thaiföld volt.

2012-re további ötszázalékos fejlődést prognosztizálnak a világ töretlenül fejlődő térségében, ahol a megkérdezettek 32 százaléka tervezi, hogy többet, 37 százaléka, hogy ugyanannyit és csak 19 százaléka, hogy kevesebbet utazik, mint 2011-ben. Kína és India a jövőben is a leggy orsabban bővülő küldőpiacnak bizonyul majd a világ számára, és várhatóan felzárkózik mögéjük Indonézia, Vietnam és a Fülöp-szigetek.

Amerika: lassan pólust vált észak és dél?

Az amerikai kontinens két fele között 2011-ben tovább nyílt az olló: míg az Egyesült Államokban az első nyolc hónapban a kiutazás stagnált, a beutazás pedig szerény mértékben, három százalékkal bővült, addig az egyre inkább szárnyaló Dél-Amerikában 15 és 13 százalékos fejlődést könyveltek el (jóllehet augusztus óta lassult a növekedés üteme). Közép-Amerika és a karibi térség is csak szerényebb, négy-négy százalékos gyarapodással büszkélkedhet. Az amerikai fogadóterületek összességének négy-öt százalékos emelkedést jósol az UNWTO 2011-re.

2012-re ugyancsak gyengék az USA kilátásai, amelynek kétszázalékos visszaesést prognosztizálnak a kiutazásban. Ken Andrews, a New York-i székhelyű Andrews Research Associates munkatársa szerint ez még lehet rosszabb is, tekintve, hogy a béreket befagyasztották, a munkanélküliség tovább nő, és a lakosság féltve őrzi spórolt pénzét. Az amerikaiak nagy része 2011-ben már otthon vagy egy közeli régióban, államban nyaralt. Ezzel szemben például a br azil gazdaság növekedésével és a valuta erősödésével a brazil lakosság nemzetközi turisztikai kiadásai 45 százalékkal nőttek 2011 első nyolc hónapjában. Ez különösen nagy eredmény, lévén, hogy 2010-ben már ötvenszázalékos növekedésnek lehetett tanúja a világ.

„A négy legnagyobb feltörekvő dél-amerikai piac, Brazília, Argentína, Chile és Mexikó kiutazóit általánosságban az jellemzi, hogy viszonylag fiatalok, magasan képzettek, magas jövedelműek, főleg szabadidős céllal utaznak, és kedvelik a vezetett városnézéseket. A brazilok a tengerentúlra utaznak, és sokat költenek, az argentinok és a chileiek főként kontinensen belül utaznak, a mexikóiakat pedig elsősorban az Egyesült Államok vonzza. A diszkont-légitársaságok szerény útvonalhálózata a távolabbi úti célok malmára hajthatja a vizet” – mutatott rá Gabriela Espinosa, a mexikói turisztikai hivatal kutatási igazgatója.

Csak a szavak szintjén vagyunk zöldek

A pisai fórumon a fenntartható turizmussal is foglalkoztak. Geoffrey Lipman, a World Travel and Tourism Council (WTTC) egykori vezetője, jelenleg a Greenearth.travel szervezet feje rámutatott, hogy ideje az ágazat szereplőinek a sok ígéret után a gyakorlatban is tennie valamit azért, hogy a következő húsz évben valóban fenntarthatóvá váljon a turizmus. Ez pedig, úgy véli, egységes, átlátható és szigorúan betartatott követelményrendszer nélkül nem fog menni. Lipman radikális intézkedéseket javasol. Szerinte az utazás során elpöfékelt szén-dioxid-mennyiség önkéntes módon történő megtérítése nem nyújt hathatós problémát a CO2-problémára. „Az externáliát be kell építeni az utazás árába! Hiszen mikor fognak tömegek fizetni a szennyezésért, amíg az nem kötelező?” – tette fel a kérdést Lipman. Érvelését alátámasztja a Lucerne-i Egyetem IPK-val közös felmérése is, amelyet 6000 fogyasztó bevonásával a világ nyolc nagy küldőpiacán végeztek el. A kutatás szerint a megkérdezettek 22 százaléka tartja a fenntarthatóságot fontos szempontnak az utazás lefoglalásakor, de a 22 százaléknak csak egyharmada az, aki valóban ilyen jellegű utat is foglalna. És mindössze másfél százalék volt az, aki azt állította, hogy hajlandó lenne a zsebébe is nyúlni azért, hogy ilyen jellegű útra áldozzon, ha az többe kerül, mint a hagyományos programok. Másszóval a fenntartható turizmusra továbbra is úgy érdemes tekinteniük a szolgáltatóknak, mint niche-termékre.

A gazdag a válságban is utazik

2007–2010 között komoly különbség mutatkozott az alacsony keresetűek, illetve a tehetősek utazási szokásai között. Az előbbiek jóval kevesebbet, míg az utóbbiak a korábbi évekhez képest jóval többet költöttek utazásra. E négy év alatt a gazdagok pont kétszer annyit adtak ki utazásra, mint a szegényebbek. Ez az eredmény azzal a váratlan ténnyel is magyarázható, hogy az ázsiai kiutazóknak már a fele a tehetős kategóriába esik, míg Európában és Amerikában csak 43 és 39 százalékuk. Ami a nyaralás formáját illeti, nincs különbség közöttük. Mindkét csoport a tengerparti üdüléseket részesíti előnyben, azt követik a városlátogatások és a körutak. Jóllehet a tehetős kiutazók ma már világszerte többségben vannak, a kisebb pénzűeket sem szabad lebecsülni, különösen, ha azok európaiak – hívja fel a figyelmet Barbara Postel, az IPK senior kutatója. Hiszen az öreg kontinensen ők vannak többségben, ráadásul kilenc százalékuk az átlagos 590 eurós költés helyett 1500 eurót vagy annál is több pénzt ad ki egy útra, és 21 százalékuk a négy-öt csillagos hotelekre sem sajnálja a pénzt. Ráadásul az európai jómódúak között sok akad, aki a fogához veri a garast: 38 százalékuk nem a rájuk jellemző 930 eurót áldozza egy útra, hanem annál kevesebbet, 250–749 euró között költ.

Kanapészörf pénzért

Pisában nem győzték elégszer hangsúlyozni az online marketing folyamatos modernizálásának fontosságát annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a desztinációk lépést tudjanak t artani a fogyasztók vásárlási szokásaival.

Az elemzők külön felhívták a figyelmet a közösségi média és a mobiltechnológiák növekvő szerepére. Az eMarketer becslései alapján az online turisztikai eladások 2009 és 2015 között 46 százalékkal 145 milliárd dollárra nőnek az Egyesült Államokban.

Klaus-Dieter Koch, a Brand: Trust német tanácsadó cég társigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalmas reklámzajt felváltó, úgynevezett „posztreklám” új korszakában az úti célok feladata az lesz, hogy ne logókkal és szlogenekkel hirdessék magukat, hanem maguk váljanak a branddé. Ne földrajzilag pozicionálják magukat, hanem találjanak rá egy minden versenytársukétól különböző tematikára, amely jól megfogható élményeket ígér.

A fórumon jó példaként bemutattak egy tavaly márciusban elindított szállásfoglalási rendszert, amely száz ország 35 000 ingatlanját kínálja, mindegyiket lakottan.

A berlini székhelyű Wimdu célja, hogy kiszolgálja azoknak az utazóknak az igényeit, akik autentikus módon, a helyiek életvitelén keresztül szeretnének bepillantást nyerni egy ország kultúrájába, de ehhez nem a coachsurfinget választanák, mivel feltérképezett helyszíneken garantáltan színvonalas szolgáltatást várnak, kellemetlen meglepetések nélkül.

Kínai turista: itt az új típus!

Jens Thraenhart, a pekingi székhelyű turizmusmarketing-cég, a Dragon Trail elnöke szerint itt az idő, hogy elfelejtsük a szürke öltönyt viselő, az idegenvezetőt engedelmesen, csapatosan követő, idősödő kínai turistáról kialakult sztereotípiát. A ma kínai utazói húsz évvel fiatalabbak amerikai és európai társaiknál, gazdagok, jól öltözöttek, bolondulnak a nyugati divatmárkákért, és áldoznak is rájuk, a hi-tech tömegkommunikációt boszorkányos ügyességgel használják, és egyénileg, személyre szabott szolgáltatásokon keresztül szeretnék felfedezni a világot, megkövetelve a prémiumbánásmódot, a hazai kosztot, a nyelvükön beszélő személyzetet és a kínai tárlat- vagy idegenvezetést. „Több tízmillió potenciális turistáról beszélünk” – hangsúlyozta Thraenhart. Tavaly az előzetes becslések szerint 66 millió kínai ut azott az ország határain túlra – többségük Hongkongba és Makaóra –, 15 százalékkal több, mint 2010-ben. A nemzetközi kiutazások száma 2010-ben 16 millió volt.

Thraenhart legfontosabb üzenete az volt a Kínából utaztató szakemberek számára, hogy a digitális és a közösségi média ma már a legfontosabb információs és kommunikációs csatorna az ázsiai ország lakosságának. 2011-ben 500 millió internetfelhasználó volt Kínában, kétszer annyi, mint a második legtöbb f elhasználót felvonultató Egyesült Államokban. Ez 36 százalékos internetpenetrációt jelent. Az online turisztikai foglalások piaca rohamosan nő Kínában, de ahhoz, hogy külföldi cég is t alpon tudjon rajta maradni, alkalmazkodnia kell az ottani etiketthez. Néhány jó tanács: önálló, piacspecifikus információkkal ellátott oldalt kell fejleszteni, amely az ottani keresőmotorokhoz (pl. Baidu) és a helyi médiához kapcsolódik. Az oldal karbantartását kínai cégre kell bízni, az állami cenzúra így hamarabb hozzáférhet tartalmainkhoz. A kínai cenzorok nem nézik jó szemmel az olyan nemzetközi közösségi oldalak linkjeit, mint a Facebook, a Youtube és a Twitter, ezért ne tegyük fel azokat, viszont érdemes cégünket szerepeltetni a helyi közösségi oldalakon.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Figyelem - új mailcímek!

Felhívjuk figyelmüket, hogy email-címeink megváltoztak. Közleményeiket, híreiket, meghívóikat a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  és a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  email-címekre várjuk. Központi email-címünk: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. .

A korábbi email-címeinkre küldött tartalmak nem jutnak hozzánk. Kérjük, az új email-címekre frissítsék a listáikon a nevünk mellett az adatokat. Köszönjük!

hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

Friss lapszámunk fókuszában a szezonnyitás és a fenntarthatóság áll.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk