Négy kép már korábban is díszítette a templomot, s most a hívek adományából elkészült az ikonokat tartó díszes, faragott állvány és a szentképek. Gergely József mátészalkai tanár, fafaragó a görögkatolikus építészeti hagyományok alapján saját elképzelése és dr. Szarka Gergely, a templom parókusa javaslatai szerint alkotta meg a diófa állványt, és kétféle gyümölcsfából faragta ki a díszítő motívumokat. Monostory Viktória hajdúdorogi művésztanár festette az ikonokat, szintén a keleti egyház hagyományai szerint választotta a témákat, és az ikonok sorrendjét.
Szláv egyházi tradíció
A templomhajókat és a szentélyt elválasztó ikonosztáz közepén kétszárnyú ajtó van, melyet királyi kapunak neveznek a görögkatolikusok. Az építmény jobb és bal oldalán a diakónusi kapuk helyezkednek el. A 4 sorba rendezett alkotás 53 képből áll. Az arany háttérre festett alakok három dimenzióban emelkednek ki a háttérből, szinte szoborszerű hatást keltenek. Az alsó sorban az úgynevezett alap képek sorakoznak. Balról az első helyen Szent Miklós, a keleti egyház védőszentje áll. Mellette Szűz Mária, közelében Jézus, jobb szélen a templom úgynevezett címünnepe, azaz nevének képviselői, Péter és Pál apostolok vannak. Az ikonosztáz második sorában a 12 legjelentősebb egyházi ünnepet ábrázolta a művész 12 képben. Az első Szűz Mária születése, a második karácsony, azaz Jézus születése, a harmadik Gyertyaszentelő, más szóval a kis Jézus bemutatása a templomban. A sorban az utolsó képre felhívta a figyelmet a pap. Mint mondta, az azon ábrázolt ünnep neve Istenszülő Szűz Mária oltalma. A debreceni templomi ikon is hagyományosan Szűz Mária 911-ben történt csodás megjelenését ábrázolja. Az ő közbelépésére szabadult fel Konstantinápoly a szaracénok ostroma alól. A tradicionális témájú ikonra Szűz Mária palástja alá Konstantinápoly képét szokták festeni, de erre az ikonra a csapókerti templom képét festette a művész. A sor fő helyén, középen az utolsó vacsora látható. Az ikonosztáz harmadik sorában a 12 szent szemlélhető meg. A negyedik sorban középen Jézus ül a királyi trónján, körülötte a 12 apostol. Az ikonosztáz csúcsán Jézus teljesíti be a sorsát a kereszten.
Szegények bibliája
Mint a parókus elmondta, 2001-ben szentelték fel a templomot, s eddig, mint általában a fiatal keleti templomokat, néhány ikon díszítette. Azonban az ikonosztázzal teljes lett a templom belső képe, ékessége lett az alkotás. Biblia pauperumnak, azaz szegények bibliájának nevezték a középkorban a templomi művészetet: ikonokat, festményeket, szobrokat, organikus ábrázolásokat. Ugyanis aki nem tudott olvasni, az alkotások által is megismerhette a szenteket, bibliai történeteket – mondta a pap. – Emellett a gyermekeknek szánt igehirdetést is segítik a képek – fűzte tovább gondolatait. – Ha a kisgyermek nem figyel a tanításra, a képek révén megragad benne a tézis.
Fenséges képek
Az ikonosztázt a hívek adományából fizették. A görögkeleti egyház híveinél szokás, hogy 1-1 család, adományozó megvásárol 1-1 képet. Régen, ha valamit akartak adni istennek, bárányokat áldoztak fel, de isten nem leli kedvét az állatok leölésében. A szentképek viszont tetszenek neki, s azzal hogy megvásárolják neki a hívek, vissza is adja nekik, hadd gyönyörködjenek benne, hadd épüljenek általuk a saját javukra. – Fenséges az ikonosztáz, és ebben a szóban minden benne van – mondta a pap. Olyan ajándék, amit régen a királynak, fenségnek adtak. A hívek el vannak ragadtatva az ikonoktól. Az asszonyok azt mondták a liturgia után, hogy nem emlékeznek a prédikációmra, mert a festményeket csodálták – mondta dr. Szarka Gergely.
