A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben

A közétkeztetésben naponta mintegy 2 millió ember vesz részt. A magyar agrárium számára e szektor mintegy 200 milliárd forint értékben képes piacot biztosítani. Foglalkoztatási multiplikációs hatása is jelentős, miközben számos alacsony képzettségű munkavállaló számára is kínál megélhetést. A mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági eredménye tovább bővíthető, ha a mezőgazdasági termelők beszállítóként kapcsolódnak a közétkeztetés láncolatába.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közös szervezésében, 2016. május 24-én került megrendezésre „A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben” című konferenciára Budapesten. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsen a közétkeztetésben tevékenykedő szolgáltatók, és az élelmiszeripari termelő, feldolgozó vállalkozások között, valamint megvizsgálja, hogy az ágazat számára milyen állami és szakmai eszközök, megoldások szükségesek a további fejlesztések érdekében.

Az eseményen köszöntő beszédet mondott Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, aki kiemelte: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi számításai szerint az áfakulcs 27-ről 18 százalékra csökkentése jelentősen növelheti a szektor nettó árbevételét. A vezérigazgató hozzátette: VIMOSZ megbízásából készült elemzés rámutat, hogy az áfacsökkentés nem csak a szűken vett vendéglátóipar, hanem a teljes magyar gazdaság érdekeit is szolgálja: előrejelzéseik szerint a következő években az áfacsökkentés miatti forgalomnövekedés több ezer új munkahelyet generálhat országszerte a vendéglátásban.

Hazánkban a közétkeztetésben mintegy 3000-3500 főző konyha, és mintegy 6000-6500 tálaló konyha működik – mondta el előadásában Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. A KSH adatai szerint a hazai közétkeztetési ágazat 129 milliárd forint forgalmat bonyolít le, a közétkeztetésben naponta mintegy 2 millió ember vesz részt. A konferencia megszervezésének célja, hogy áttekintsék hogyan javítható az együttműködés a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a közétkeztetők, az állam és a fogyasztók között annak érdekében, hogy a közétkeztetés előtt álló dilemmákra (minőség, alapanyag felhasználás, munkaerőhiány, technológiai lemaradás, hatékonyság) találják meg a legjobb közös megoldásokat. Az említett kérdésekre azért is nehéz megtalálni a megfelelő válaszokat, mert hazánkban az étkeztetés ellátására fordítható fedezet harmada-negyede annak a forrásnak, ami a legtöbb európai országban rendelkezésre áll – tette hozzá.

A gyermekétkeztetési program finanszírozására 2017-ben 74 milliárd forint jut majd, mely 2,2 milliárd forinttal haladja meg az idei keretet, míg 2010-ben erre a feladatra csak 29 milliárd forintot fordítottak - mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára. A szaktárca a kormánnyal közösen arra törekszik, hogy a szociális alapú étkeztetést minél több rászoruló vehesse igénybe, az elmúlt évek jogalkotása pedig arra törekedett, hogy az egészségügyi és a felzárkózási szempontok egyaránt érvényesüljenek – tette hozzá az államtitkár. A tavalyi év szeptemberétől felmenő rendszerben kell alkalmazni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az önkormányzatok pedig január 1-jétől kötelező feladatként látják el az intézményen kívüli szünidei étkeztetést, amelyben mintegy 221 ezer gyermek vesz részt. Tavaly a nyári étkeztetésben 1484 településen, mintegy 134 ezer rászoruló gyermek részesült, amire a kormány 3 milliárd forint forrást biztosított. Az iskolai szünetek idejére ebben az évben 5,3 milliárd forintos keret áll rendelkezésre - mondta az államtitkár.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium számára a közétkeztetési szektor mintegy 200 milliárd forint értékben képes piacot biztosítani, ezért fontos, hogy a magyar termelők felismerjék annak lehetőségét, hogy gazdaságilag is érdekeltek a közétkeztetési láncba való bekapcsolódásban. Ebben főként a helyi termelőknek lehet nagy szerepe. Hozzátette, hogy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bővülő adag-előállítás és a szállítási távolságok növekedése élelmiszerbiztonsági elvárásokat is támaszt a beszállítókkal szemben.

Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki kabinetfőnöke is hangsúlyozta, hogy a közétkeztetés láncolatában csak minőségi alapanyagokat kínáló termelők jelenhetnek meg. Szedlák Attila hozzátette, a NAK célja, hogy a folyamatban az őstermelők és a családi gazdaságok is részt vegyenek a nagy és közepes magyar agrárvállalkozások mellett.

Párkai Zsolt, a FoodService Europe elnöke előadásában elmondta, hogy a helyben termelt alapanyagok nemcsak frissebbek, mint az import alapanyagok, de beszerzésük környezetbarát módon oldható meg, és hosszú távú megrendelést tud biztosítani a helyi termelők számára, mely hozzájárul az agrárvállalkozások gyarapodásához és a munkahelyek megőrzéséhez.

A közétkeztetés állami támogatásának növelése nem csak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét növeli, hanem közvetve támogatja a hazai élelmiszeripart is – mondta el György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza a konferencián. Hozzátette, hogy a közétkeztetés foglalkoztatási multiplikációs hatása jelentős, miközben számos alacsony képzettségű foglalkoztatott számára kínál munkát. A mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági hatása pedig tovább bővíthető, ha a mezőgazdasági termelők beszállítóként kapcsolódnak a közétkeztetés láncolatába.

Zoltai Anna, a NÉBIH főosztályvezetője a minőségvezérelt közétkeztetés program eddig eredményeiről elmondta, hogy a közel 1600 minősített partner között jelenleg 613 jeles és jó minősítésű konyha található meg, és céljuk, hogy a többi partnerüket is arra ösztönözzék, hogy a NÉBIH által feltárt hibákat kijavítsák. Ebben segít a részletes, megoldási javaslatokkal kiegészített, és a vizsgált konyha számára átadott szakvélemény.

A mezőgazdasági integrációk azért lehetnek a közétkeztetés fontos partnerei, mert biztosítani tudják mindazon feltételeket a közétkeztető cég számára, mely hozzájárul az alapanyagok sikeres beszerzéséhez – mondta el Éder Tamás, a Bonafarm csoport igazgatója. Az mezőgazdasági integrációkban folyamatosan rendelkezésre áll a megfelelő árumennyiség, a termék teljes pályája nyomon követhető, mely garantálja az alapanyagok minőségét, frissességét.

Páger Zsolt, a Hungast csoport igazgatója a vállalat beszállítói minősítési rendszerét mutatta be, mely során több lépcsőben folyamatosan ellenőrzik partnereiket abból a célból, hogy a közétkeztetési láncolatból kiszűrjék az esetleges hibákat. Az igazgató felhívta a figyelmet azokra a specifikus közétkeztetési elvárásokra, melyeket az EMMI rendelet támaszt az alapanyag beszállítók felé annak érdekében, hogy a gyermekek minél egészségesebb és változatosabb étrendhez jussanak.

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetésre került sor a közétkeztetés gyakorlati tapasztalatairól, finanszírozási helyzetéről, és jövőbeli kihívásairól. A kerekasztal résztvevői Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője, Regőciné Fazekas Márta, a P. Dussmann Kft élelmezési ágazatigazgatója, Tresó István, a K&H Bank Zrt ügyvezető igazgatója és Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa voltak.

A téma jelentőségére való tekintettel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a VIMOSZ célja, hogy a közétkeztetésben érintett partnerek között ezt a hatékony szakmai párbeszédet tovább mélyítse.


Javult a természetes fürdővizeink minősége

Javult a természetes fürdővizeink minősége 

A 2024-ben 288 természetes fürdővizet tartottak nyilván Magyarországon. Ezek közül 193 kiváló, 58 jó és 4 tűrhető minősítést kapott.
Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.