A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közös szervezésében, 2016. május 24-én került megrendezésre „A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben” című konferenciára Budapesten. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsen a közétkeztetésben tevékenykedő szolgáltatók, és az élelmiszeripari termelő, feldolgozó vállalkozások között, valamint megvizsgálja, hogy az ágazat számára milyen állami és szakmai eszközök, megoldások szükségesek a további fejlesztések érdekében.

Az eseményen köszöntő beszédet mondott Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, aki kiemelte: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi számításai szerint az áfakulcs 27-ről 18 százalékra csökkentése jelentősen növelheti a szektor nettó árbevételét. A vezérigazgató hozzátette: VIMOSZ megbízásából készült elemzés rámutat, hogy az áfacsökkentés nem csak a szűken vett vendéglátóipar, hanem a teljes magyar gazdaság érdekeit is szolgálja: előrejelzéseik szerint a következő években az áfacsökkentés miatti forgalomnövekedés több ezer új munkahelyet generálhat országszerte a vendéglátásban.

Hazánkban a közétkeztetésben mintegy 3000-3500 főző konyha, és mintegy 6000-6500 tálaló konyha működik – mondta el előadásában Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. A KSH adatai szerint a hazai közétkeztetési ágazat 129 milliárd forint forgalmat bonyolít le, a közétkeztetésben naponta mintegy 2 millió ember vesz részt. A konferencia megszervezésének célja, hogy áttekintsék hogyan javítható az együttműködés a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a közétkeztetők, az állam és a fogyasztók között annak érdekében, hogy a közétkeztetés előtt álló dilemmákra (minőség, alapanyag felhasználás, munkaerőhiány, technológiai lemaradás, hatékonyság) találják meg a legjobb közös megoldásokat. Az említett kérdésekre azért is nehéz megtalálni a megfelelő válaszokat, mert hazánkban az étkeztetés ellátására fordítható fedezet harmada-negyede annak a forrásnak, ami a legtöbb európai országban rendelkezésre áll – tette hozzá.

A gyermekétkeztetési program finanszírozására 2017-ben 74 milliárd forint jut majd, mely 2,2 milliárd forinttal haladja meg az idei keretet, míg 2010-ben erre a feladatra csak 29 milliárd forintot fordítottak - mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára. A szaktárca a kormánnyal közösen arra törekszik, hogy a szociális alapú étkeztetést minél több rászoruló vehesse igénybe, az elmúlt évek jogalkotása pedig arra törekedett, hogy az egészségügyi és a felzárkózási szempontok egyaránt érvényesüljenek – tette hozzá az államtitkár. A tavalyi év szeptemberétől felmenő rendszerben kell alkalmazni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az önkormányzatok pedig január 1-jétől kötelező feladatként látják el az intézményen kívüli szünidei étkeztetést, amelyben mintegy 221 ezer gyermek vesz részt. Tavaly a nyári étkeztetésben 1484 településen, mintegy 134 ezer rászoruló gyermek részesült, amire a kormány 3 milliárd forint forrást biztosított. Az iskolai szünetek idejére ebben az évben 5,3 milliárd forintos keret áll rendelkezésre - mondta az államtitkár.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium számára a közétkeztetési szektor mintegy 200 milliárd forint értékben képes piacot biztosítani, ezért fontos, hogy a magyar termelők felismerjék annak lehetőségét, hogy gazdaságilag is érdekeltek a közétkeztetési láncba való bekapcsolódásban. Ebben főként a helyi termelőknek lehet nagy szerepe. Hozzátette, hogy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bővülő adag-előállítás és a szállítási távolságok növekedése élelmiszerbiztonsági elvárásokat is támaszt a beszállítókkal szemben.

Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki kabinetfőnöke is hangsúlyozta, hogy a közétkeztetés láncolatában csak minőségi alapanyagokat kínáló termelők jelenhetnek meg. Szedlák Attila hozzátette, a NAK célja, hogy a folyamatban az őstermelők és a családi gazdaságok is részt vegyenek a nagy és közepes magyar agrárvállalkozások mellett.

Párkai Zsolt, a FoodService Europe elnöke előadásában elmondta, hogy a helyben termelt alapanyagok nemcsak frissebbek, mint az import alapanyagok, de beszerzésük környezetbarát módon oldható meg, és hosszú távú megrendelést tud biztosítani a helyi termelők számára, mely hozzájárul az agrárvállalkozások gyarapodásához és a munkahelyek megőrzéséhez.

A közétkeztetés állami támogatásának növelése nem csak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét növeli, hanem közvetve támogatja a hazai élelmiszeripart is – mondta el György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza a konferencián. Hozzátette, hogy a közétkeztetés foglalkoztatási multiplikációs hatása jelentős, miközben számos alacsony képzettségű foglalkoztatott számára kínál munkát. A mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági hatása pedig tovább bővíthető, ha a mezőgazdasági termelők beszállítóként kapcsolódnak a közétkeztetés láncolatába.

Zoltai Anna, a NÉBIH főosztályvezetője a minőségvezérelt közétkeztetés program eddig eredményeiről elmondta, hogy a közel 1600 minősített partner között jelenleg 613 jeles és jó minősítésű konyha található meg, és céljuk, hogy a többi partnerüket is arra ösztönözzék, hogy a NÉBIH által feltárt hibákat kijavítsák. Ebben segít a részletes, megoldási javaslatokkal kiegészített, és a vizsgált konyha számára átadott szakvélemény.

A mezőgazdasági integrációk azért lehetnek a közétkeztetés fontos partnerei, mert biztosítani tudják mindazon feltételeket a közétkeztető cég számára, mely hozzájárul az alapanyagok sikeres beszerzéséhez – mondta el Éder Tamás, a Bonafarm csoport igazgatója. Az mezőgazdasági integrációkban folyamatosan rendelkezésre áll a megfelelő árumennyiség, a termék teljes pályája nyomon követhető, mely garantálja az alapanyagok minőségét, frissességét.

Páger Zsolt, a Hungast csoport igazgatója a vállalat beszállítói minősítési rendszerét mutatta be, mely során több lépcsőben folyamatosan ellenőrzik partnereiket abból a célból, hogy a közétkeztetési láncolatból kiszűrjék az esetleges hibákat. Az igazgató felhívta a figyelmet azokra a specifikus közétkeztetési elvárásokra, melyeket az EMMI rendelet támaszt az alapanyag beszállítók felé annak érdekében, hogy a gyermekek minél egészségesebb és változatosabb étrendhez jussanak.

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetésre került sor a közétkeztetés gyakorlati tapasztalatairól, finanszírozási helyzetéről, és jövőbeli kihívásairól. A kerekasztal résztvevői Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője, Regőciné Fazekas Márta, a P. Dussmann Kft élelmezési ágazatigazgatója, Tresó István, a K&H Bank Zrt ügyvezető igazgatója és Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa voltak.

A téma jelentőségére való tekintettel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a VIMOSZ célja, hogy a közétkeztetésben érintett partnerek között ezt a hatékony szakmai párbeszédet tovább mélyítse.