A zeneszolgáltatás jelentős hozzáadott értékkel bír a vendéglátóhelyek esetében, a jogdíj pedig a hazai zenészek második legfontosabb bevételi forrása a fellépti díjak mellett. Ebből is látható, hogy a zenészek és a vendéglátósok közös érdeke, hogy a lehető legtöbb helyen szóljon a zene. Az Artisjus 2016-os tarifamódosításai ezt próbálják előmozdítani néhány különösen érzékeny helyen.

Egyenlő tarifa a gépi és élőzenére

Az Artisjus 2016-os tarifáiban az egyik legfontosabb módosítás, hogy azon vendéglátóhelyek esetében, amelyek vegyesen használnak gépi és élő háttérzenét, a korábbi rendszertől eltérő módon állapítják meg a szerzői jogdíjat. A jövő évtől kezdve ugyanis a két különböző forrásból származó háttérzenét egyenlő mértékű jogdíj terheli. Ez egyrészt a jogdíjak csökkenését jelenti, hiszen jelenleg az élő háttérzenét – pl. bárzongorázást, cigányzenét – másfélszer magasabb jogdíj terheli, mint a gépzenét. Másrészt a vendéglátóhelyek adminisztrációs terhei is csökkennek, hiszen a helyeknek ezentúl nem kell igazolniuk, hogy hány zenészt és milyen viszonyban foglalkoztatnak. Szakmai szervezetek véleménye szerint ez a tarifamódosítás jelentősen hozzájárulhat a vendéglátóhelyeken az élőzene-szolgáltatás újbóli elterjedéséhez.

Átalánydíjak a borvacsorák esetében is

Az egyedi gasztronómiai rendezvények területén is történt fontos változás. Korábban a borvacsorák alkalmával a szerzői jogdíj mértéke a belépődíjak alapján lett megállapítva. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének javaslatára ez a helyzet változik most úgy, hogy a borvacsorákra is az úgynevezett alkalmi vendéglátó-szolgáltatásra alkalmazott, lényegesen olcsóbb sávos átalánydíjat alkalmazzák.

Speciális kedvezmény a kisebb településeken és kísérleti tarifa

A kis településeken vannak a legnehezebb helyzetben a vendéglátóhelyek, és ez gyakran a zeneszolgáltatás lemondását is jelenti. Az Artisjus szeretné elérni, hogy minden magyar településen legyen legalább egy olyan üzlet, ahol zenét lehet hallgatni, ezért egy új, speciális kedvezményt vezet be a kisebb települések esetében. Ha egy 5000 főnél kisebb településen több mint egy éve nincs egyetlen zeneszolgáltató sem, az ott jövőre zenélni kezdő üzlet 2017 végéig 50%-os kedvezményt kap a jogdíjból. Egy ilyen falusi italbolt például a kedvezménynek köszönhetően a napi 276 Ft helyett 138 Ft jogdíjért szolgáltathat zenét vendégeinek.

Fontos újdonság az ún. „kísérleti tarifa” is, amely lehetőséget ad arra, hogy élesben tesztelni lehessen új megállapodásokat, mielőtt azok a hivatalos tarifa részévé válnának. A kísérleti tarifa csak olyan esetben alkalmazható, ha az zenefelhasználás megkezdését vagy a zenélés fenntartását ösztönzi, és legfeljebb 3 hónapra szólhat. A kísérleti tarifához az érintett felhasználói kör bármelyik tagja csatlakozhat majd, a honlapon való közzététel után.

Az Artisjus a 2017. évi díjszabásrendszerének előkészítésére széleskörű egyeztetést kezdett (részben ezt támogatja a kísérleti tarifa rendszer bevezetése is), és szakmai munkacsoportot hozott létre. Ennek tagjai az Artisjus mellett az előadóművészek jogait képviselő EJI, a hangfelvétel-kiadókat tömörítő MAHASZ, valamint felhasználói oldalról a legfontosabb szakmai szervezetek, közöttük az MVI, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a BKIK és a VIMOSZ.