A szervezők tájékoztatása szerint a messze földön híres esemény leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók így február 27-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. Bár a legtöbb turista és helyi érdeklődő vasárnap jelenik meg a városban, a busójárás mind a hat napjára jutnak érdekes és színes rendezvények. A több mint 140 program között a hagyományoknak megfelelően lesz táncház, tamburakoncert, busómaszk- és kellékkiállítás, film- és könyvbemutató, kézműves vásár, de a busócsoportok is rendeznek bemutatókat, valamint a mohácsi magyar és délszláv gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók látványfőzések keretében.

Mint a szervezők az MTI érdeklődésére kiemelték, a népszokás keretében várhatóan minden eddiginél nagyobb számban vonulnak fel az esemény főszereplői is Mohács utcáin: 64 busócsoport közel 2000 maskarása tesz meg minden tőle telhetőt a tél elűzéséért. Rájuk az előzetes becslések szerint a rendezvény hat napja alatt hatvanezer látogató lesz kíváncsi. Az esemény programjait úgy igyekeztek megszervezni, hogy a résztvevők járványügyi szempontból minél nagyobb biztonságban legyenek. Ennek megfelelően a város központjában található Selyemgyár Kulturális Negyed udvarában egy új helyszínt hoztak létre, a fő állomásokhoz pedig színpadok kerülnek, így egy időben több helyszínen is lehetnek kisebb-nagyobb programok. Idén a pandémia miatt a beltéri zenés-táncos rendezvényeket nem tartják meg, a beltéri ültetett programokon való részvételt pedig a létszám korlátozásának érdekében regisztrációhoz kötik. A busójárás kulturális rendezvénynek minősül, ezért a szabadtéri programok látogatása a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében nem kötött védettségi igazolványhoz, ugyanakkor az eseményre látogatóknak maszk viselését - és lehetőséghez mérten - a távolságtartást javasolja a város - hívták fel a figyelmet a szervezők.

A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.