A magyarok 41 százalékának utazási terveit befolyásolta, hogy beutazási korlátozásokat vezettek be a különféle besorolású országokra – írta a Napi.hu a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatás alapján. A teljes lakosság körében 35 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorítások után nem kockáztat, és idén már biztosan nem megy külföldre nyaralni. 6 százalék azt mondta, hogy elutazik ugyan az országhatáron túlra, de óvatosabb lesz, mint ahogy eredetileg tervezte. A megkérdezettek 22 százaléka egyáltalán nem változtatott a nyaralási tervein, 37 százalék pedig úgy nyilatkozott: idén sehova sem megy.

A kisvárosok lakói nyilatkozták a legnagyobb arányban - 42 százalék -, hogy a bármikor megváltoztatható piros-sárga-zöld besorolás hatására, inkább maradnak az országhatáron belül, a megyeszékhelyek lakóinál ez az arány csak 30 százalékos volt, a falvakban pedig 35 százalék.

A megkérdezettek korosztályos bontása árnyaltabb képet mutat. A fiatalabb, 18-39 év közötti korosztályt sokkal kevésbé fogta vissza a karanténba kerülés veszélye, csupán 33 százalékuk mondta azt, hogy most már mindenképpen itthon marad. A legnagyobb arányban a 40-59 évesek nyilatkozták, hogy az intézkedés hatására mindenképpen itthon maradnak. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy ők azok, akik a legnagyobb arányban nevelnek gyerekeket, akikkel közösen utaznának. A karanténba kerülés és a tesztek költsége is ezt a korosztályt érinthetné a legfájdalmasabban.

A nemek szerinti megoszlást nézve kevés eltérés figyelhető meg. A férfiak és a nők körében is egyaránt 35 százalék fogalmazott úgy, hogy otthon marad a nyáron. A férfiak mindazonáltal kissé bátrabbak vagy optimistábbak: 7 százalékuk mondta azt, hogy elutazik külföldre, bár óvatosabb lesz, mint egyébként volna. A nőknél ez az arány csak 5 százalékos volt.

A felmérésből az is kiderült, a nők kevesebbet nyaralnak az idén, mint a férfiak: 39 százalékuk egyáltalán nem tervez nyaralást szemben a férfiaknál mért 34 százalékkal. A Napi.hu szerint ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak mint a tavaszi iskola- és óvodabezárások, amelyek egyszerűen lenullázták az édesanyák éves szabadságkeretét.