A VII. kerületi önkormányzat által kiírt helyi népszavazás kérdése arról szólt, hogy a bulinegyedben, vagyis a Károly körút, Király utca, Erzsébet körút, Rákóczi út által határolt területen a szórakozóhelyek ne lehessenek nyitva éjfél után. A hivatalos adatok szerint a részvétel mindössze 15,89% százalék volt, ezért érvénytelen volt a népszavazás.

Pár nappal a szavazás előtt a romkocsmaturizmus és a bulinegyed sorsáról, a problémákról és megoldásokról, egy belátható jövőképről beszéltek azok a turisztikai és városfejlesztési szakemberek, érintett helyi vállalkozók és lakosok, önkormányzati képviselők akiket a TUTSZ (Turisztikai Tanácsadók Szövetsége) hívott össze egy kerekasztal beszélgetésre. A Kraft&Associates Irodájában szervezett ülést Karsai Árpád alelnök szervezte és moderálta, a találkozón két tag felvételről is döntöttek: Próbáld Ákos és Bódis Gábor lépett be az utóbbi évben igen nagy lendületbe és aktív munkába kezdett szövetségbe.

A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a népszavazás kérdése nem oldja meg a problémát, hiszen az egy hétvége alatt a negyedbe hömpölygő több mint 100-150 ezer romkocsma turistát nem lehet elriasztani egy éjféli bezárással, sőt a rendelettel a gond és a probléma csak még inkább a kocsmákon kívülre, az eddig is problémás területre, az utcákra tolódna. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a nyitva tartás szabályozása nem eszköz és hogy a problémákat nem elfojtani, hanem valamennyi érdekelt fél bevonásával megbeszélni, orvosolni szükséges.

A mintegy 3 órás megbeszélésen a szakemberek arra jutottak, hogy a negyedben több fél érdekeinek összehangolására van szükség. Ebbe éppúgy beletartoznak a turisták, mint a lakosság, a helyi vállalkozók, az önkormányzat, de még kormányzat is, hiszen a romkocsma-negyedből származó bevétel nemzetgazdasági szinten is jelentős, az ebből származó adóbevétel ugyanis több mint 6 milliárd forint évente.

Ez a turisztikai termék nem egy tudatos tervezés eredménye, alulról jövő kezdeményezésként indult el, melynek kereteit, szervezett formáját most ki kell alakítani, hogy hosszú távon is jól működő termék legyen. Ennek felétele a tudatos látogatómenedzsment és a brandépítés.

Ami a legsürgetőbb, az egy jól működő kommunikációs rendszer kialakítása, mely egyrészt a romkocsma turisták megfelelő tájékoztatását, másrészt a problémák gördülékenyebb megbeszélését jelenti valamennyi érintett féllel, melybe a lakosság, a helyi önkormányzat, a Főváros, a kormányzati szervek és a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanúgy beletartoznak.

A tájékoztatás mellett fontos kérdés a biztonság szabályozása, hogy mind a lakosság, mind a turisták érezzék azt, hogy rend van és a rendbontásért felelni kell. Ehhez azonban nagyobb jelenlét szükséges az utcán is, hiszen a vendéglátóhelyeken, szállodákban erre megvannak a megfelelő eszközök, azonban az utca biztonsága jelenleg nincs megoldva. Fontos a felelősségi rendszer mihamarabbi tisztázása és nem kerülhető el az önkormányzat és a kormányzat részéről az eddiginél lényegesen hatékonyabb szerepvállalás sem.

Az esemény után a TUTSZ felvállalta, hogy a szakmai kerekasztal megbeszélés tapasztalatai alapján a szavazást követően valamennyi fél számára iránymutatóként is használható megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a romkocsma turizmusról.

A TUTSZ javaslatáról és a kerekasztal beszélgetés részleteiről a Turizmus & Vendég következő számában hamarosan olvashat!