Mind a február havi, mind a január-februári összesített vendégforgalomban szembetűnő bővülés mutatkozik: az idei év első két hónapjában a vendégérkezések száma +5,1%-kal, a vendégéjszakák száma +9,1%-kal nőtt. Az igazi nyertes mégis a külföldi vendégforgalom, amely - a statisztikák tükrében - az idei télen szintet lépett Budapesten: az esztendő második hónapjában a külföldi vendégek félmilliónál is több éjszakát töltöttek a főváros kereskedelmi szálláshelyein, míg január-február havi összesítésben a külföldi vendégéjszakaszám az egymilliót is túlszárnyalta. Konkrétan: 424.628 külföldi vendégérkezés mintegy 1.025.637 vendégéjszakát eredményezett a fővárosban két hónap alatt, méghozzá főszezonon kívül. Egy külföldi vendég január-februárban átlagosan 2,4 vendégéjszakát töltött Budapesten, ami az évnek ebben az időszakában kifejezetten jó teljesítménynek számít.

Európa relatív túlsúlya

Az országokra, országcsoportokra lebontott adatok továbbra is Európa relatív túlsúlyát mutatják: a január-februári időszakban mért, kereken 780 ezer európai vendégéjszaka az összes külföldi vendégéjszaka bő háromnegyedét (76%) adja. Az I-II. havi TOP 5 küldőország között is kizárólag európai államokat találunk: első helyen az Egyesült Királyság 113.361 vendégéjszakával, majd őt követi Olaszország 92.508, Németország 71.772, Oroszország 65.971 és Franciaország 52.207 vendégéjszakával. Ha csak a februári vendégéjszakákat nézzük, a következő a sorrend: aranyérmes az Egyesült Királyság 64.733 vendégéjszakával, őt követi Olaszország 42.663, majd Németország 37.167, Franciaország 24.858, végül Izrael 23.582 vendégéjszakával. A február havi adatok tükrében Oroszország a hatodik helyre szorult, egy híján 22 ezer vendégéjszakával. A TOP 10 küldőpiac között találjuk még (mindkét hónapban) az USA-t, Spanyolországot és Kínát. Februárban Románia, január-február havi összesítésben pedig a Koreai Köztársaság fért bele a TOP 10-be.

Az előző év azonos időszakához (2017. január-február) képest jelentősen bővült a német (+12,9%), az olasz (+11,4%), a cseh (+18,7%), az izraeli (+23,8%) és a japán (+16,3%) vendégéjszakák száma, és szembetűnően visszaerősödött Ukrajna (21.643 vendégéjszaka, +43,6%). A fejlődő küldőpiacok közül számottevő bővülés mutatkozott az indiai (+43,3%), a kínai (+15,5%), általában véve az ázsiai (+18,6%) és a közép-amerikai (+44,5%) piacokon. Az év első két hónapjában Budapestre látogató 94.801 belföldi vendég (+12,7%) által eltöltött 189.741 vendégéjszaka (+24,3%) tükrében egyértelmű, hogy továbbra is a hazai vendégkör, az országok szintjén pedig Magyarország az, amely a leginkább meghatározó Budapest vendégforgalmának küldőpiaci szerkezetében.

Szoba, ágy

2018. februárjában Budapest 309 kereskedelmi szálláshelyén mindösszesen 21.069 szoba és   49.126 ágyférőhely állt a vendégek rendelkezésére. Az ágyférőhelyek csaknem 90%-a (44.059 férőhely) a szálloda típusú egységekben: szállodákban, panziókban koncentrálódott. A legtöbb működő kereskedelmi szálláshely az V. (36), a VII. (35) és a VI. kerületben (31) várta a vendégeket: ebben a három kerületben összpontosul a budapesti kereskedelmi szálláshelyi állomány 1/3-a. A kereskedelmi vendégéjszakák száma egyedül az V. kerületben érte el a százezres nagyságrendet februárban (135.457 vendégéjszaka), de a II., III., IV. és XII. kerületeket kivéve valamennyi kerületben nőtt a vendégéjszakaszám. A vendégéjszakák 2/3-a – mintegy 396 ezer VÉ – a főváros belső kerületeiben (az V-IX. kerületekben) koncentrálódott. A szállodai szobák és férőhelyek január-februári kapacitás-kihasználtsága egyébként főváros-szerte a 4 csillagos egységekben volt a legmagasabb (60,5%, illetve 47,8%), sőt február hónapban a férőhelykapacitás-kihasználtság a 4*-os kategóriában 50% fölé emelkedett!

Bevétel, átlagár

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 2018. februárjában 11.210.312 Ft volt, ami a január-februári időszakra összesítve 22.542.211 Ft bruttó árbevételt eredményezett. Ez utóbbi bevételtömeg 60,5%-a (13.634.871 Ft) közvetlenül a szállásdíj-árbevételből származik. A szállásdíj-árbevételekhez 87%-ban járultak hozzá a külföldi vendégek, ami továbbra is azt mutatja, hogy a budapesti vendégforgalom szerkezete erőteljesen a beutazó turizmus felé tolódik el. Ami ugyanakkor a kiegyenlítődés irányába hat: bár a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj-árbevételének növekedési üteme a 10%-ot is túlszárnyalja (a 2017. év első kéthavi adataihoz képest), mégis, ami igazán lehengerlő, az a belföldi szállásdíj-árbevétel növekedése (+33% egyetlen év alatt!). A belföldi vendégektől származó bruttó szállásdíj-árbevétel növekedés a 3*-os szállodai kategóriában és a kategória nélküli (nem minősített) szállodákban meghaladta a 40%-ot! 

Egy szoba bruttó átlagára 2018. februárjában 19.007 Ft volt Budapest kereskedelmi szálláshelyein, az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) pedig 11.346 Ft-ra növekedett, ami egy tekintélyes, 11%-os bővülésnek felel meg az előző év februárjához képest. Az 5*-os egységek ezeknek a számoknak a dupláját teljesítették: egy ötcsillagos szállodai szobát átlagosan bruttó 37.259 Ft-ért értékesítettek idén februárban, 22.415 Ft-os REVPAR mellett. Az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR), ami a szállásdíj mellett az éttermi és az exkluzív szolgáltatások árát is tartalmazza, még nagyobb különbséget mutat az 5 csillagos egységek javára: ezekben a szállodákban átlagosan 47.084 Ft TREVPAR realizálódott az év második hónapjában, szemben a teljes budapesti kereskedelmi szálláshely-állományra vetített 19.016 Ft-tal.

A szobák bruttó átlagárát tekintve a gyógyszállodák és a és az 5 csillagos egységek hozták a legnagyobb növekedést a 2017. februári bázishoz képest (25,2, illetve 12,1%-kal), más kérdés, hogy éppen ezekben a szállodatípusokban nem tudott növekedni a kapacitás-kihasználtság 2017 azonos időszakához viszonyítva: a férőhelykapacitás-kihasználtság a gyógyszállodákban 9,2%-kal, az 5*-os szállodákban 19,4%-kal maradt el az előző évitől. Mindeközben a teljes kereskedelmi szálláshely-állomány kapacitásainak kihasználtságában 7-8%-os növekedések mutatkoznak, mi több, a szobák foglaltságának aránya februárban megközelítette a 60%-ot, ami összességében bíztató jel Budapest vendégforgalmának további dinamikájára nézve.

A belföldi vendégek körében mért, erőteljes és impulzív szállásdíj-árbevétel növekedés fenntartása érdekében a BFTK négy évszakra kiterjedő kommunikációs stratégiát valósít meg. Ebbe a belföldi kampánystratégiába – melynek célja Budapest négy évszakos úticélként történő pozícionálása – tökéletesen illeszkedik az MTÜ új, májusban induló intenzív nyári forgalomélénkítő kampánya: a BFTK üdvözli az új együttműködést, amely teret nyit a budapesti szolgáltatóknak nyári ajánlataik népszerűsítéséhez, ezzel pedig egy újabb platformot biztosít a Budapest Card és a szezonális kulturális kínálat (kiemelten a Budapesti Nyári Fesztivál) promóciójához is.