Kiemelte: a turizmus mára a versenyképesség motorja, a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje lett, nemcsak az Európai Unióban hanem Magyarországon is.
Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy közel 13 százalékos volt a nemzetgazdasági hozzájárulása, és a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát a turizmushoz kapcsolódó fogyasztás és foglalkoztatás eredményezi
- mondta. Az első kilenc hónapban 14 millió vendég 35 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, előbbi közel 10 százalékkal nőtt, míg utóbbi 5 százalékos emelkedésnek felel meg – olvasható az MTI közleményében.
Megismételte, hogy a magyar elnökség kiemelt prioritása a versenyképesség erősítése, emellett a 23. Európai Turizmus Fórumon szó volt a klímaváltozásról, fenntarthatóságról is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy pontos adatok szükségesek az ágazatról például a „túlturistásodás” kezelésére, hisz megbízható adatok és mérhetőség nélkül nincs hatékony tervezés – mondta a vezérigazgató.
Munkaerőhiány és mesterséges intelligencia
Mivel a munkaerőhiány az egész uniót érinti, ezért a fórumon körüljárták az ágazatban érezhető munkaerőhiány okait és lehetséges megoldásait. A számok alapján sok fiatal áll készen a turizmusban dolgozni az EU-ban – jegyezte meg. Fókuszba került emellett a munkahelyi körülmények javítása, képzések, átképzések fontossága is.
Téma volt a mesterséges intelligencia is, mert a résztvevők szerint a szektor nem teheti meg, hogy nem használja ki az MI lehetőségeit, ugyanakkor megfelelő szabályozás és etikai keretek szükségesek a kockázatok minimalizálásához.
Könnyid László szerint a résztvevők munkája hozzájárul ahhoz, hogy a turizmus továbbra is fontos helyet foglaljon el a gazdaságban. Hozzátette: közös vízió a fenntartható, digitális és emberközpontú turizmus Európában.
Marie-Helene Pradines, az Európai Bizottság főosztályvezetője szerint számos fontos kérdést vitattak meg, sikeres konferenciát zártak. Elmondta:
az ágazatban 3,5 millió vállalkozás működik és több mint 20 millió dolgozót foglalkoztat Európa szerte. A hosszú távú versenyképességhez nélkülözhetetlennek nevezte az ágazatot.
A klímaváltozás kapcsán elmondta: fel kell készülni a váratlan események kezelésére, stratégiát kell kidolgozni. Fontos célnak nevezte az adatbázisok létrehozását, innovatív megoldások alkalmazását.
Kitért arra, hogy több mint egymillió betöltetlen álláshely van a turizmusban Európában, amire megoldást kell találni.
A főosztályvezető üdvözölte, hogy új uniós biztos felel a turizmusért az Európai Bizottságban, és új turizmus stratégia kidolgozására készülnek.
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság (ETC) vezérigazgatója arról beszélt, hogy az ágazat kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2024-ben a geopolitikai kihívások ellenére. Ismertette: az európai turizmusban 2024 harmadik negyedévében 7 százalékkal nőtt a külföldről érkezők és 5 százalékkal a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Míg az általános infláció mérséklődött, a szolgáltatások inflációja továbbra is magas, ami hatással van a turizmussal kapcsolatos költségekre és az utazói magatartásra – mondta.
Kitért arra, hogy az európai légi közlekedés iránti kereslet 3,4 százalékkal nőtt a nyári hónapokban, a kiberbiztonsági problémák és a sztrájkok ellenére. Megjegyezte, hogy ezen a nyáron Európában az utasok csaknem 40 százaléka tapasztalt késést vagy járattörlést, ezért közlése szerint ezt a területet kiemelten figyelik. A kapacitáskorlátok és a környezeti feszültség továbbra is kihívást jelent a népszerű úti célok számára, ami hatékony irányítási stratégiákat tesz szükségessé, hogy az idegenforgalmi eloszlást kiegyensúlyozzák Európa-szerte – mondta.