A kulturális életet, a kreatív gazdaságot és a lehetőségeket teremtő környezetet értékelő Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének második kiadása kiemelte, hogy az egymilliónál nagyobb népességű városok között Budapest a kreatív szektoron belüli munkahelyteremtés területén ért el kiemelkedő, 87,3 százalékos eredményt, magasan túlszárnyalva a 37 százalékos uniós átlagot.

A jelentés szerint a kreatív gazdaság területén, vagyis a tekintetben, hogy a kreatív ágazatok miként járulnak hozzá a város foglalkoztatási kapacitásához, Budapest 47,3 százalékos eredménnyel szintén jobban teljesített a 34,5 százalékos uniós átlagnál.

Győr esetében kiemelték a város dinamikus fejlődését és innovatív jellegét, amelyek Magyarország egyik legnagyobb gazdasági és ipari központjává tették. Számos kulturális program és fesztivál mellett megemlítették a Győri Balett társulatát, valamint a Győri Nemzeti Színház kimagasló regionális szerepét.

Péccsel összefüggésben a jelentés elsősorban többnemzetiségű és többkultúrájú összetételét említette, amelynek révén "kaput nyit" a nem Európai Unióhoz tartozó balkáni országok felé. Kiemelték a városnak a kisebbségek kultúrájának védelme érdekében végzett tevékenységét, valamint a balkáni háború menekültjei iránt tanúsított magatartását. Egyebek mellett felsorolták a város UNESCO világörökségi listáján szereplő ókeresztény emlékeit és a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítását.

A jelentés Szegedet mint jelentős történelmi örökséget és kulturális értéket hordozó egyetemi várost említette. Kiemelte több kulturális fesztivál mellett az idén 85 éves Szegedi Szabadtéri Játékokat mint az ország egyik legkiemelkedőbb kulturális helyszínét.

Veszprém, amely 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa lehet, először került be a kulturális és kreatív városok közé. Mint írták, a város több kulturális intézménynek ad otthont, köztük múzeumoknak, művészeti galériáknak és színháznak, valamint számos zenei fesztiválja világhírű, ideértve a VeszprémFestet, valamint az Veszprémi Utcazene Fesztivált.

Szintén először került fel a listára Debrecen, amelyet a jelentés Magyarország egyik legfontosabb kulturális központjaként említett. Kiemelték a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legnagyobb kiállítási tere, valamint a kulturális események között a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, a Debreceni Virágkarnevált és a Campus Fesztivált.

A jelentéstevők beszámoltak arról is, hogy a kulturális és kreatív ágazatokon belül különösen az észak- és kelet-közép-európai városokban nőtt a foglalkoztatás. Budapesten, az észtországi Tallinnban, a litvániai Vilniusban, a lengyelországi Krakkóban és Wroclawban, valamint az észtországi Tartuban is egyaránt évente átlagosan 12 százalékkal.

A vizsgált városokban a kulturális helyszínek általában 30 perc távolságra, kerékpárral csupán 5 percnyire találhatók a lakóövezetektől és tömegközlekedési eszközökkel kiválóan megközelíthetők.

A jövőbeli uniós kohéziós alapok tovább támogathatnák a társadalmi-gazdasági felzárkózást és a területi kohéziót azáltal, hogy a kreatív munkahelyekre és az innovációra, a közlekedési összeköttetésekre összpontosítanak. Ezek ugyanis azok a területek, amelyeken továbbra is a legnagyobb hiányosságok tapasztalhatók. A listán szereplő településeken nagyobb a jólét, pozitív és jelentős összefüggés áll fenn a városok kulturális és kreatív mutatói és a jövedelemszint között.