Egy hallgató ízeire szedte a miskolci TDM szervezet facebook-kommunikációját tavaly, de legalább rámutatott a hibákra és a lehetőségekre is, kezdte előadását Nagy Júlia ügyvezető a MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft.-től. Miskolcon – kicsit kitekintve szűkebb környezetükből – készült egy átfogó felmérés azzal a céllal, hogy megtudják, milyen kommunikációs csatornákat használnak a nyugat-európai, valamint a hazai turisztikai egyesületek. Ez utóbbiból nyolcvanat, míg Európából nyolcvannyolcat vizsgáltak, és itt fő szempont volt a 250-300 ezres vendégéjszakaszám, valamint a desztináció hasonlósága mind állandó lakosságszáma, mind pedig természeti, kulturális és gazdasági környezete tekintetében. Jellemzően két-három fő menedzseli itthon a munkát, míg például Baselben 53-an veszik ki a részüket belőle, tudván azt, hogy amikor a látogató célpontot választ, nem mindegy, hogy mekkora háttérbázissal jut el hozzá az információ és az attrakciók nyújtotta programok.
Magyarul elég jól tudunk…
A tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a hazai TDM szervezeteknek alig van a magyar mellett egyéb idegen nyelven elérhető honlapja, vagy ha van is, csak a menüpontok bírnak német vagy angol megnevezéssel. Salzburgban minden egyes szó magyarul is olvasható, és itthon is egyre inkább felismerik a szervezetek, hogy fontos a tartalmak nyelvi mutációit is elkészíteni. Hazai viszonylatban egy-egy TDM honlap átlagosan 2,5 nyelven ad információt, míg a fejlettebb európai régiókban ez a mutató 5,8. Az elemzés további statisztikákat is hozott, amelyek igen tanulságosak. A Lajtától nyugatra 3,65 az a szám, amely a közösségi, social média csatornáinak mennyiségét jelzi egy-egy TDM szervezet marketingmunkájában, nálunk ez 1,2. Érdekességként Horvátország esetében ez 5. Magyarországon összességében ezen a területen a Dunántúl teljesít jobban, itt az átlagszám 2 felett van. A vizsgált hazai honlapok csak kis mértékben építették be oldalukba a közösségi média kapcsolódó lehetőségeit.
Nemcsak a Facebooké a világ!
Az említett közösségi oldalon túl sok más, a fiatalabb generáció által használt felület létezik. Alapvető hiba sajnos, hogy a Facebook profil sok esetben a TDM szervezet nevét viseli, ami bonyolult és érthetetlen még magyarul is. Jó példaként mutatta be a Visit Gyula elnevezést és a szervezet tevékenységét annak TDM menedzsre a szekció végén. Igen, lehet és kell is a kisfilmmegosztás és a csipogás is, hiszen tömör mondatokkal, képekkel és filmekkel sokkal vonzóbbá és szerethetőbbé tehetjük régiónkat, térségünket, városunkat. Van még feladat a hírlevél adatbázis-építés és -kiküldés területein is: az esetek felében nem is találtak a miskolci kutatásban résztvevő kollégák olyan TDM honlapot, amelyen fel lehetett iratkozni hírlevélre. A nagyobb összegekért fejlesztett applikációk is jó lenne, ha a honlap nyitóoldaláról letölthetők lennének, hiszen az utazás megtervezésében is segíthetnek. Igaz, a mobilalkalmazások vendéget nem hoznak, de – ami nem mellékes – ott tartanak. Végül a responsive design került elő, ami nem más, mint a honlap felhasználóbarát megjelenítési lehetősége a különböző mobileszközökön, legyen az laptop, táblagép vagy okostelefon.
Online marketing másképp
Somló András, az LS Media Network Kft. tanácsadója arra mutatott rá, hogy nem lehet és nem is kell mindenkinek ugyanazt az üzenetet közvetítenie egy TDM menedzsernek. A legfontosabb, hogy azzal legyünk tisztában, mielőtt elindul bármilyen fejlesztés, hogy mi a cél, illetve mit és kinek szeretnénk kommunikálni, majd azt döntsük el, hogy hogyan és hol tesszük mindezt. Van eszköz a kezünkben, hiszen a legnagyobb keresőrendszer kínál olyan elemző funkciót, amely kimutatja, ki és honnan érkezik, vagy hány esetben hagyták ott weblapunkat foglalás nélkül, és a remarketing használatával mintegy utánanyúlhatunk még az ilyen érdeklődőknek is. Az adatbázis valóban jó eszköze és alapja a hírlevelezésnek, és jó, ha a feliratkozás során az irányítószámot és a születési évet is megkérdezzük azért, hogy célzottabb, szegmens-specifikus ajánlatokkal szolgáljunk. A világon a második legtöbb keresés a Youtube-on realizálódik, de népszerű felületek még a blogok és a képmegosztó portálok is. Megoldás tehát a modern eszközök igénybevétele és a következetes munka, melynek során jó, ha a TripAdvisor adatlapunkat is naprakészen tartjuk, de igaz ez mindennemű online tartalomra is.
Két desztináció között a távolság nem kilométerekben mérhető, ez ma egy kattintás
Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője is ismertette saját kutatásuk eredményeit és fejlesztési elképzeléseit. Jó hír, hogy a szállodai szobaárak kismértékű emelkedését is prognosztizálta a szakember, bár a kihasználtság és az árak alacsony szintje még mindig nem megnyugtató. 2014-ben az online foglalások száma mintegy 15%-kal növekedhet, és négy éven belül az utasok 85%-a kizárólag online módon foglal majd. Az a tendencia megfordulni látszik, miszerint az utasok döntésekor az ár-fotók-környezet-vélemények sorrend alapján szelektálnak, ma már a vélemények és a környezet éppolyan fontos tényező, mint az ár-érték. A digitális turizmusban is az a siker kulcsa, ha a desztinációnk vagy szállodánk nem sablonos, hiszen a fogyasztó szórakozni szeretne elsősorban, és igen erős a verseny az egyes fogadóterületek között. A Szallas.hu többféle modellt is kidolgozott a TDM szervezetekkel kialakítandó együttműködési lehetőségekre. Új eszközt mutatott be a szünetben az e-city guide képviselője. A rendszer lényege annyi, hogy nyílt wifialapú internetelérést biztosít a turisztikailag fontos helyeken, turisztikai információkkal szolgál, és élő, webkamerás képet is közvetít: mindezt egy rendszerbe integrálva. A szolgáltatás alapját letisztult megjelenésű kültéri egységek alkotják, és használatukkal a magas roamingdíjak kikerülhetőek, ami nem mellékes, ha a látogató az online térben szeretne tájékozódni szolgáltatásaink felől – mondta el Michalik János.
Ambient kommunikáció
Spielmann Gábor, a Kaboom kreatív igazgatója néhány igen egyedi kampányfogást mutatott be. Minden esetben meghatározó volt, hogy az online megoldások, a PR és az ambient, vagyis a többi kategóriába be nem sorolható módszerek hogyan erősíthetik az üzenetet és a fogyasztói bizalom építését. A lényeg úgy foglalható össze röviden, hogy az eredeti ötletünkre alapozva, egy jó koncepciót összeállítva érdemes elindulni a munkával. Az ötlet életre is tud kelni az online, a PR és az ambient eszközökkel, és ami a legfontosabb, az ezután következik. Idáig el lehet jutni, ha költünk is a projektre, de ha jól találjuk azt ki, akkor a következő lépések már ingyenesek. Ez pedig a viralitásnak köszönhető, vagyis, ha nagyon egyedi az alkotás, az ötlet, akkor rövid időn belül milliókhoz jut el a közösségi felületeken. Ilyen például az az utcakőmintázat is, ami nem a város címerét formálja, hanem egy QR-kódot, amelyet beszkennelnek a látogatók. Számos eredeti és jó-gyakorlat került bemutatásra tehát kreatív oldalról is, és szerencsére, ahogy említettük a korábbiakban, a hazai TDM szervezetek közül többen nem csak felismerték, de használják is azokat. Gyula – mint ennek jó példája – mutatkozott be a szekció végén, melynek során a főbb kampányaik online mérőszámait is ismertette Komoróczky Alíz, a Visit Gyula TDM menedzsere.
