A tárlat apropóját egyrészt a magyar fizetőeszköz bevezetésének hetvenedik évfordulója adta, másrészt március 3-án lenne 120 éves Horváth Endre (1896-1954) grafikusművész, akinek a nevéhez az első pengő- és a forintbankjegyek megtervezése köthető - ismertette Holmár Zoltán, a múzeum közművelődési osztály vezetője a megnyitón.

Magyarországon hivatalos fizetőeszközként a második világháború után, a pengő hiperinflációját követően 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot és váltópénzét, a fillért. A nyíregyházi tárlatban a második világháborút követő bankjegyek és érmék kaptak hangsúlyt, de az érdekességek között az inflációban nyomtatott pengőket, valamint a régebbi forintbankjegyeknek számító Kossuth-bankókat is megtekintheti a közönség.

A forint bankjegyeit Horváth Endre, a pénzjegynyomda grafikusa készítette. A 10 és 100 forintos bankjegyeket a gyenge nyomdatechnika miatt könnyű volt utánozni és a papírjuk is gyorsan kopott, ezért rövidesen új bankókat kellett bevezetni. Az 1947-es, szintén Horváth Endre által tervezett sorozat bankjegyeire a magyar történelem kimagasló alakjait, Petőfi Sándort, Dózsa Györgyöt és Kossuth Lajost nyomtatták; ez a bankjegysorozat egyébként évtizedekig forgalomban maradt. A megjelenésükben 1949 után az addigi Kossuth-címert a Rákosi-, majd 1957 után a Kádár-címer váltotta fel - olvasható a tárlaton elhelyezett információs táblákon.

A bankjegysorozatot 1953-ban az 50 forintos címlettel egészítették ki a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmából, 1970-ben pedig forgalomba került az első 100 forint feletti címlet, az 500 forintos Ady Endre portréjával, hátoldalán pedig az 1964-ben átadott Erzsébet híddal. Az 1000 forintos papírpénzt 1983 júniusában hozták forgalomba Bartók Béla arcképével, Vagyóczky Károly tervezésében.

A rendszerváltás után jelent meg a következő magasabb címlet, az 5000 forintos Széchenyi István gróf portréjával. Az 1990-es évek végére megszűnt a forint váltópénze, a fillér és folyamatosan vonták ki a forgalomból a kisebb címletű bankjegyeket.

A megnyitón bemutatták a Jósa András Múzeum sorrendben 57. évkönyvét, amelyben régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészeti- és irodalomtörténeti tanulmányok és könyvismertetések olvashatóak.