A Kossuth tér újjáépítésével született párhuzamosan döntés arról is, hogy az ország emblematikus épülete, az Országház ábrázolása is méltó keretek és formák mellett történhessen - mondta el a Kreatívnak Szilágyi Zoltán, az Országház sajtófőnöke.
Az Országház képe csak turisztikai, idegenforgalmi célból, továbbá hírszolgáltatási, oktatási, művészeti, kulturális, valamint tudományos tevékenység során használható. Bármely egyéb módon történő felhasználásához előzetes hozzájárulás szükséges. "A szabályozásból következően tehát gazdasági, kereskedelmi célú hasznosítás, pl. reklámfilmben, logóban, grafikai anyagokban, termékeken történő megjelenítés előzetes hozzájáruláshoz kötött, ez a felhasználási mód nem tartozik a szabad felhasználási módok közé" – mondta el a jogszabályról Dr. S. Szabó Péter ügyvéd, a Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda vezetője. Az iroda látja el a jelképhasználattal kapcsolatos ügyekben az Országgyűlés Hivatalának jogi képviseletét.
A jogszabályban az szerepel, hogy az Országgyűlés, Országház és Parlament elnevezés használata, az Országház képe, valamint úgynevezett stilizált képének használata szabályozott tevékenység, amelyet az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény határoz meg. A törvény csaknem egy éves átmeneti időszakot biztosított azok számára, akik ezt a jelképet korábban használták, de az új szabályozás hatályba lépése után erre már nem jogosultak. A korábbi használat nem minősül szerzett jognak.
Ebbe a halmazba most beleesett korábban a Gazdasági Rádió Váci úti szerkesztőségének cégtáblája, az RTL Klub Éjjel-Nappal Budapest című sorozatának logója vagy a Stühmer egyik csokoládéjának csomagolása is.
A csupán gazdasági célú engedélykérések nem kapnak zöld utat
Az engedély megadása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsághoz kell fordulni, melyet a törvény erejénél fogva az Országgyűlés Hivatala képvisel. „Meg kell jegyeznem azonban, hogy az eddigi döntésekből az a határozott irányvonal rajzolódik ki, hogy a gazdasági célú használatot a bizottság konzekvensen nem támogatja, vagyis a hirdetőknek más kreatív megoldást kell keresniük, termékeik vagy szolgáltatásaik promotálására” – mondta el Dr. S. Szabó Péter.
Fontos, hogy hiába rendelkezik egy hirdető vagy egy reklámügynökség az általa felhasználni szándékozott fénykép, vagy film szerzői jogaival, még önmagában nem jelenti azt, hogy az Országházat megjelenítő alkotás használata is minden tekintetben jogszerű lesz, és így megfelel az említett jogszabálynak. "A „jogtiszta” forrásból szerzett kép ugyanis esetünkben csak szerzői jogi oldalról jelent biztonságot a hirdetőnek és azt csak a már említett szabad felhasználás körében lehet az Országgyűlési törvény értelmében is jogszerűen felhasználni” - tette hozzá az ügyvéd. Ehhez hasonlóan, ha egy Országházat megjelenítő valamely ábrázolást védjegyként nyilvántartásba vesznek, még nem jelenti azt, hogy a védjegy használatához ne kellene előzetes hozzájárulást kérni.
De önmagában az sem mentesíti a felhasználókat, ha a működésük esetleg közszolgáltatásnak, állami vagy közigazgatási tevékenységnek minősül.
Milyen következményekre számíthat, aki nem felel meg a jogszabályi előírásoknak?
Aki a használathoz nem kapta meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulását az jogosulatlan jelképhasználónak minősül - mondta el Dr. S. Szabó Péter. A jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései szerinti jogkövetkezmények követelhetőek bíróság előtt. Így például kérhető a bíróságtól, hogy kötelezze a felhasználót a jogsértés abbahagyására, vagy tiltsa el a további jogsértéstől, illetve semmisítsék meg a jogsértéssel előállított dolgot. Komolyabb anyagi következményei is lehetnek a jogsértésnek, mivel kérhető a bíróságtól, hogy a jogosulatlan jelképhasználó az általa a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át, valamint sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.
A használat szabályait az Országgyűlésről szóló törvény III/A. Fejezete határozza meg.
Forrás: Kreatív Online