A sajtótájékoztatón Czeglédi Gyula, a Magyar Fürdőszövetség elnöke elmondta, hogy a 2016-os év eddigi vendégforgalma a Magyar Fürdőszövetség tagjai számára vegyesen alakult. A legjobban teljesítő fürdők elérték a múlt évi kiemelkedő vendégforgalmat vagy kismértékben, néhány százalékkal túlteljesítették. A nyári főszezon változékony időjárása befolyásolta a vendégforgalom alakulását, de ennek ellenére a fürdőktől az idei évben sem pártoltak el a vendégek, a visszajelzések alapján sikerült elérni a kitűzött célt, a tavalyi év vendégforgalmát országos összesítésben, míg a bevételek 2%-kal bővültek.

A Magyar Fürdőszövetség szeretné ráirányítani a figyelmet a hazai fürdők helyzetére, nehézségeire is és arra, milyen változásokat javasol az állami irányítás számára a fürdők piaci pozíciójának, illetve a jövedelmező gazdálkodás erősítésére.

Az eseményen elmondták: a magyarországi fürdőknek kiemelkedő szerepe van a hazai turizmusban. A 2015-ös vendégéjszakaszámokból kitűnik, hogy a 10 leglátogatottabb turisztikai célpontból Budapest mellett valamennyi településen meghatározó a fürdőturizmus és ezen belül 7 településen az ún. hagyományos fürdővárosok a meghatározók. A szövetség úgy gondolja: ezen adatok fényében szükséges és elkerülhetetlen, hogy a hazai fürdők helyzetével a szövetség mellett az állami döntéshozók is kiemelten foglalkozzanak.

Jelenleg Budapest és a Balaton mellett az ország turizmusának harmadik meghatározó lába az épített fürdőkre épülő fürdő- és gyógyturizmus. A Magyar Fürdőszövetség 2016-ra két kiemelt célkitűzést fogalmazott meg, melyben mihamarabb szeretnének előrelépni.

Az egyik az OEP által finanszírozott gyógyfürdő és fürdő gyógytényezők támogatási összegének 20%-os emelése. Jelen állás szerint az OEP-támogatás az összes gyógykezelés önköltségének valamivel több mint egyharmadát teszi ki. A további részt a szolgáltatást igénybe vevő betegek térítése és hozzájárulása adja, a hiányzó költségrészt a fürdők más üzletágaik eredményéből pótolják ki. A szövetség elmondása szerint ez a helyzet tarthatatlan, ezért ez ügyben kérték az egészségügyi kormányzat álláspontját, segítségét, mely kezdeményezésre dr. Onodi-Szücs Zoltán államtitkár válaszában kifejtette, teljes mértékben egyetért a szövetség felvetésével, kérésével, de a 2017. évi költségvetésben más szempontok erőteljesebben érvényesültek.

Hozzátették: ezt a problémát azért szeretnék ismételten felvetni, mert a gyógyfürdőkben is egészségügyi végzettségű emberek dolgoznak, és az állami szektorban történő nagyarányú bérnövekedés kezelhetetlen állapotokat fog eredményezi a fürdőkben, a jelentkező bérigényeket pedig a szövetség tagjai nem fogják tudni kielégíteni, illetve az állami szektorral szinkronban a bérnövekedést biztosítani. Ezért a szövetség azt kéri, hogy az egészségügyi kormányzat tekintse át a költségvetést és a 20%-os támogatási díj emeléséhez szükséges forrást teremtsék elő, hogy már 2017-ben a fürdőszolgáltatók is érzékelhető béremelést tudjanak végrehajtani az egészségügyi munkavállalóknál.

A másik – és ettől még általánosabb – problémakör a magyarországi fürdők fürdőszolgáltatásainak ÁFA-körbe történő besorolása. 2006-ban az akkori ÁFA-törvény módosításával egy tollvonással kikerült a fürdőszolgáltatási tevékenység a kedvezményes ÁFA-besorolásból. Mint köztudott, 2009 júliusa óta a szálláshely-szolgáltatás bekerült a kedvezményezetti körbe, illetve jövő évtől a vendéglátás is ebbe a körbe fog tartozni. A szövetség véleménye szerint teljesen indokolatlan és értelmezhetetlen, hogy a fürdőszolgáltatás, mint Magyarország egyik fő turisztikai vonzereje, miért került ki és miért nem került vissza a kedvezményezett ÁFA-besorolásba. A Magyar Fürdőszövetség legfontosabb célkitűzése az ÁFA-törvény lehető legkorábbi módosításával, hogy a fürdőszolgáltatások bekerüljenek és a szálláshelyek és vendéglátás szolgáltatással együtt tartósan benn is maradjanak a kedvezményes ÁFA-besorolásban. A Magyar Fürdőszövetség Gazdasági Bizottsága készített egy prezentációt, mely két modell felvázolásával azt mutatja be, hogy a kedvezményes ÁFA-körbe történő besorolás esetén az állam adóbevételi kockázata minimális; a reálisan elérhető forgalomnövekmény elérése esetén még többlet adóbevételhez is juthat az állam. Ezen prezentáció részleteit rövidesen a szaksajtóban teszi közzé a szövetség.

A szövetség tagjai vállalták, hogy az ÁFA-megtakarítás révén elérhető többletbevételeket a hatékonyság javítása mellett az alkalmazottak bérfejlesztésének felzárkóztatására és a hiányzó fejlesztési források pótlására fogják felhasználni.

A fürdők üzemeltetését az idei évben a szektorban is egyre jellemzőbb munkaerőhiány befolyásolta markánsan. „A fürdőüzemeltetők arra panaszkodnak, egyre nehezebben találnak úszómestert, pénztárost, takarítót és műszaki szakembereket, az egészségügyi kezeléseket végző terapeutákból, szakorvosokból pedig hiány van. Jellemző, hogy a fürdőket elhagyó szakemberek nem másik szolgáltatóhoz szegődnek, hanem szakmát és ágazatot váltanak, és magasabb bérért helyezkednek el, egyre többen közülük külföldön.” – említette Czeglédi Gyula.